Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A Nikolaus Lenau Kulturális Díjat 1991-ben alapították. A kitüntetést olyan bel- és külföldi személyeknek vagy közösségeknek adományozzák, akik a magyarországi német népcsoport számára tevékenységükkel elévülhetetlen érdemeket szereztek. A pécsi székhelyű Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület elnökségének egyhangú szavazata alapján a Lenau-díj 2015. évi kitüntetettje a Mannheimi Egyetem magyarországi születésű germanisztikaprofesszora, Dr. Schwing József.

Az ünnepélyes díjátadóra április 8-án került sor a pécsi Lenau Házban. A zenei közreműködésről a Palotabozsoki Vegyeskar gondoskodott, akik válogatott, szülőföldről szóló dalokkal kedveskedtek a díjazottnak és a közönségnek.

Kerner Lőrinc, az egyesület elnöke köszöntötte a nagyszámú közönséget. Ezt követően nyilvánosságra hozta az egyesület döntését a díjjal kapcsolatban és megtartotta a laudációt. Először a következőképp vázolta fel a kitüntetett életrajzát, majd méltatta a tudományos és szociális tevékenységét:

Schwing József 1932-ben született a tisztán német lakosú baranyai faluban, Palotabozsokon, egy jómódú parasztcsalád gyermekeként. A szülei Johann Schwing és Anna Hüfner. A népiskolát a szülőfalujában, a hatosztályos gimnáziumot Mohácson és Budapesten végezte. 1948-ban a Schwing család vagyonát is kisajátították, így Józsefnek is fel kellett hagynia a tanulmányaival. Kisegítő munkaerőként dolgozott a palotabozsoki önkormányzatnál, majd a magyar vasúttársaság alkalmazottja lett. 1952-ben megkapta a budapesti Zalka Máté Kollégium francia-német szakra előkészítő ösztöndíját, majd kitüntetéssel érettségizett. Tanulmányait az ELTE francia-magyar szakán folytatta. Még nem fejezte be azt, amikor az 1956-os forradalom kitört.

A leverését követően nyugatra menekült és Pfalzba került. Itt, ahogy ő mondta, az első pillanattól kezdve otthon érezte magát. A pfalzi nyelvjárást hamar elsajátította és jól megértette magát a helyiekkel. Mivel azonban nem volt nála semmilyen bizonyítvány, nem folytathatta a tanulmányait. A BASF-hoz ment, elvégzett egy kereskedői képzést és ipari kereskedő lett. Itt ismerkedett meg a feleségével, Hannelore-val is. A házasságukból két lánygyermek született: Laura és Stefanie, akik két unokával ajándékozták meg.

1962-ben Schwing József Németországba hozatta a szüleit. 1964-ben saját vállalkozásba kezdett, betoncsövekhez gyártott tömítőgyűrűket. Időközben be tudta szerezni Magyarországról az egyetemi dokumentumait is, így befejezhette a régóta áhított germanisztika szakot Heidelbergben, továbbá elvégezte a fonetikát és fonológiát Saarbrückenben. 1979-ben megszüntette a vállalatát és tudományos munkatársként Kaiserslauternben részt vett a Pfalzi Szótár megalkotásában. A Pfalzi Szótár Németország egyetlen olyan szótára, amely példaszerűen tartalmazza a határon túli pfalziak szókincsét is. Dr. Max Mangoldnál (a DUDEN – kiejtési szótár szerzője), a Saarlandi Egyetem professzoránál doktorált magna cum laude eredménnyel.

76 éves korában habilitált a Mannheimi Egyetemen és privátdocensként dolgozott. 2011-ben professzori titulust (apl. Professor) szerzett. Azóta is ott tanít. A Mannheimi Egyetem megnyitotta számára a tudományos együttműködés lehetőségét más kutatóintézetekkel is, mint például a Debreceni Egyetemmel.

Az évtizedes önzetlen újságírói munkája a „Suevia-Archív“-nak, a Donaudeutsche Landsmannschaft sajtójának, a „Donaudeutsche Nachrichten“-nek és a különböző ünnepi írásai és publikációi legendásak. A nagy szerelme a régi hazája a „Sváb-Törökország“ („Schwäbische Türkei“) irányába első sorban a nyelvjárások és népszokások tudományos kutatásában valósul meg – továbbra is ez a fő tevékenysége.

A Pfalzi Szótár szerkesztésében szerzett lexikográfiai tapasztalatait felhasználva Schwing József végre meg szerette volna valósítani egy régi álmát: a régi magyar hazája nyelvjárásainak a feldolgozását. Már korábban is végzett felméréseket Magyarország német településein egy projekt kapcsán. A 1990-es évek elején az akkori technikai lehetőségeket kihasználva céltudatosan nekilátott a nyelvjárások magnókazettákra rögzítésének. Ha minden felvétele CD-ROM-ra lenne elmentve, egy 11 méter magas szekrényt adna ki – 4000 óránál több felvételt gyűjtött több, mint 200 faluból!

Mai napig, 84 évesen is útra kel az autójával Magyarországra, hogy a terjedelmes nyelvjárásgyűjteményét tovább bővítse. Ez a feladat nem is olyan egyszerű, mivel Dél-Magyarország nyelvjárástérképe egy színes rongyszőnyegre hasonlít. Itt szinte minden közép- és délnémet nyelvjárás megtalálható, mindamellett a rajnai frank dialektus képezi a súlypontot. Mégis hogyan lehet minden nyelvjárást egy olyan szótárban szerepeltetni, ami szócikkekből áll? Schwing József a modern technikának hála megtalálta a megoldást. A munkájának köszönhetően a „Sváb-Törökország“ a legjobban feldolgozott újkori német nyelvi szigetek közé tartozik. Emellett elkészült a szülőfaluja 1000 oldalas nyelvjárásszótárával is: „A palotabozsoki német nyelvjárás szótára“.

„Mindezt Isten fizetségéért, önzetlenül, csöndesen és szorgalmasan tette“, írta a márkói (Veszprém megye) születésű híres magyarországi német operett-tenor, Seidl Ferenc a barátja Schwing Jóska 80. születésnapjára.

De Schwing Józsefet nem csak a nyelv érdekli, hanem a néprajz is. A hétköznapi élet, a világi és egyházi szokások, a munka világa, a műemlékek. Mindezen témákkal kapcsolatban több ezer képet készített és gyűjtött, közöttük rendkívül értékes történelmi jelentőségűeket. Ez a képdokumentáció valóságos kincsesláda a magyarországi német néprajzkutatás számára. Számos történelmi épület, templom, népviseletbe öltözött emberek és sok minden más megtalálható a képek között. Egy különösen értékes része a gyűjteménynek a 117 eredeti felvétel az 1944 és 1948 között a Szovjetunióba elhurcoltakról. Minden kép egy adatbázisban szerepel és hamarosan az interneten is elérhető lesz.

Egy közel száz éves követelése a magyarországi német germanisztikának, a magyarországi német helységnevek értelmezése és feljegyzése, teljesült a „Dél-dunántúli német nyelvjárási helynevek“ tanulmány megjelenésével a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában. Ahogy Schwing József az előszóban megfogalmazta: „A helységnévtáblákon a német nevek nagy részét hibásan ültették át a német írott nyelvbe. Ez a nyugtalanító szituáció érlelte bennem a döntést, hogy a helységneveket ne egy szótárban, hanem egy önálló kötetben dokumentáljam. Baranya, Tolna és Somogy megyék 220 településén készültek hangfelvételek.“

A nemzetközi szakma nagy elismerésben részesítette az öt éve megjelent kétnyelvű interdiszciplináris művét, a „Pécs város nevei“ kiadványt. A Debreceni Egyetemtől Prof. Dr. Hoffmann István mondta: „Pécs a könyvek városa“. Magyarország egyetlen városa, amely történelmi neveiről egy teljes könyv született. A kiadvány 2009. december 15-én mutatták be a pécsi Megyei Könyvtárban. Az előszóban Schwing József a következőket írta: „ A Pécsi Egyházmegye ma ünnepli fennállásának ezeréves évfordulóját, 2010-ben pedig a „Világörökség“ címmel kitüntetett Pécs Európa kulturális fővárosa lesz. E különleges események alkalmából ezzel a munkámmal szeretnék tisztelegni szülőhazám e nagyszerű, nyugati kultúra jellemezte városa előtt, amelyet már gyermekkorom óta csodáltam és szerettem.“

Madas József az elmúlt három évszázadot átölelő Pécs telkeit, házait és utcáit tartalmazó átfogó gyűjteménye csak azután lett a kutatók számára hozzáférhető, hogy Schwing József a teljes anyagot digitalizálta és strukturálta egy adatbázisban (négy nyelven, 40.000 adatsor, 11.000 személynév, 700 szakma megnevezés, stb.), majd közzétette az interneten.

Schwing Józsefnek a „szíve is hatalmas“. Évekig fáradozott sikerrel azon, hogy különböző intézmények részére számítógépeket, monitorokat, nyomtatókat, fénymásolókat, szkennereket szerezzen be ingyenesen. A pécsi, veszprémi és debreceni egyetemek összesen több mint 400 komplett számítógépet köszönhetnek neki. A máltai szeretetszolgálat és a magyar caritas szervezetei, valamint rászoruló emberek személyesen is számottevő mennyiségű ruhát kaptak az általa szervezett szállítmányokkal. Az autója, amikor Magyarországra vezetett az útja, mindig tömve volt tankönyvekkel az iskolák számára és ruhákkal a rászorulóknak. A rendszerváltás után részt vállalt a nagyszabású segélyakciókban, amikor mezőgazdasági felszerelést és vetőmagokat juttattak a magyarországi német gazdák számára, akik visszakapták a földjeiket és immár maguknak termeltek.

A szerteágazó tevékenységéért Prof. Dr. Schwing József számos kitüntetésben részesült:
2007-ben a Johann-Eimann-Kulturtanácstól megkapta a Johann-Eimann-Plakettet.
2008-ban a német államfő Prof. Dr. Horst Köhler tüntette ki a Szövetségi Érdemkereszttel.
2015-ben Baden-Württemberg belügyminiszterétől, Reinhold Galltól Baden-Württemberg Duna menti sváb kulturális díját vehette át.

Kerner Lőrinc elnök hangsúlyozta, hogy egy ilyen sikeres életmű stabil családi háttér nélkül elképzelhetetlen lett volna. Hannelore asszony a mai napig hűséges, megértő és szerető társa; feleség, anya, háziasszony és kezdettől fogva fáradhatatlan munkatárs egy személyben.

A díjátadó után az ünnepelt mélyen meghatottan állt a mikrofon elé és megköszönte a kitüntetést: „Az érzést, ami most átjár, szavakkal nem tudom leírni. Ez a kitüntetés számomra különös jelentőséggel bír, mivel ez az első, amit a régi hazámban vehetek át, egy városban, ami kétezer éve a nyugat kultúráját sugározza.“

Ezt követően egy nagy érdeklődéssel követett ünnepi előadást tartott a „Sváb- Törökország“ híres személyeiről; művészek, tudósok „a mi sorainkból“, falvakból, egyszerű körülmények közül, akik hatalmasat alkottak: többek között Heinrich Stephan és Stefan Kerner (Máriakéménd), Josef Schobert Sebes (Nagypall), Johann Evangelist Fuß (Tolna), Anton Uhl (Baranyaszentgyörgy), Josef Schober (Gödre). Németországból származó személyeket is bemutatott, akiknek Magyarország nagyon sokat köszönhet: a hesseni származású szabadságharcos Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg (egyike az aradi 13 vértanúnak), a szintén hesseni nyelvtudós Josef Budenz, a modern finnugor nyelvtudomány megalapítója és végül Pfalz nagy szülötte, Wilhelm Koppenbach von Bergzabern (akkori zweibrückeni grófság), 1360-74 között a Pécsi Egyházmegye püspöke, Magyarország első egyetemének alapítója.

Végül Kerner Lőrinc, a Lenau Egyesület elnöke a következő szavakkal köszönte meg a kitüntetettnek:
„Tisztelt Prof. Dr. Schwing József, kedves honfitársam, kedves barátom,
ma, 2016 április 8-án a szülőföldön megmaradt magyarországi német nép a 2015. évi Lenau-díjjal köszöni meg neked
a felénk tanúsított felelősség- és szeretetteljes elkötelezettségedet,
a „szolgálatot a hazával és a honfitársakkal szemben“, ahogyan a jeligédben megfogalmaztad,
a fáradhatatlan, nagyszerű és önzetlen tevékenységedért az anyanyelvünk, tradícióink és erényeink megőrzéséért.
Röviden: az elévülhetetlen érdemeidért a magyarországi németség szolgálatában a Nikolaus Lenau Kulturális Díjat több mint kiérdemelted.“

A rendezvény egy fogadással zárult a pfalzi szobákban, ahol a vendégek a Schwing úr által hozott pfalzi borokat (természetesen kései szüretelésű Kerner fajtát Bergzabernből!) kóstolhatták meg. A folyosón kiadványok feküdtek nagy választékban elvitelre. Többek között a Suevia Pannonica Archiv legújabb része.

Végül, mint krónikás szeretném a személyes élményeimet is megosztani. Évtizedekig József mellett dolgoztam, mialatt a felvételeit készítette a „Sváb-Törökországban“. Felkerestem a közel 200 német települést és rengeteg vendégszerető és segítőkész honfitársat ismertem meg.

A kellemes, harmonikus együttműködésből veled, kedves József, ez idő alatt egy nagyszerű, felejthetetlen barátság alakult ki. Még sok hosszú egészséges esztendőt és tudományos örömet kívánok neked a monumentális projektedhez.

Josef Schäffer
fordította: Szeitz István