GyorshírekJogszabály-módosítást javasol az alapvető jogok biztosa és helyettese

Jogszabály-módosítást javasol az alapvető jogok biztosa és helyettese

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala sajtóközleménye

A nemzetiségi önkormányzatok is delegálhassanak tagot az iskolai intézményi tanácsokba

Jogszabály-módosítást javasol az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzatok is delegálhassanak tagot az iskolai intézményi tanácsokba. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem lát elvi akadályt a módosítás előtt, a biztos és helyettese valamennyi érdekelt bevonását kéri az előkészítésbe.

A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyetteshez fordult azt panaszolva, hogy hiányos illetve ellentmondásos annak jogi szabályozása, ahogyan tagot lehet delegálni az iskolai intézményi tanácsokba. Az elnök beadványában megírta, hogy a KLIK fenntartásában működő Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola/Valéria Dienes Grundschule – eddig minimális létszámmal működő – intézményi tanácsa az utolsó ülésén kezdeményezte a létszámának bővítését. Az intézményvezető felkérte a fenntartót, a történelmi egyházakat, valamint a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzatot, hogy delegáljanak egy-egy tagot az új összetételű intézményi tanácsba.

13782256_1043256812376824_1986305538151029370_n

A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a fentiekkel összefüggésben a jogi szabályozás problémáját jelezte az ombudsmanhelyettesnek. Jelenleg ugyanis a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezheti az intézményi tanács megalkotását, arra azonban már nincs felhatalmazása, hogy oda saját jogon tagot is jelöljön – csak akkor teheti ezt meg, ha a már működő intézményi tanács erre lehetőséget ad.

A jogbiztonság és a nemzetiségi jogok csorbulásának gyanúja miatt Szalayné Sándor Erzsébet ombudsmanhelyettes vizsgálatot kezdeményezett. Az alapvető jogok biztosával, Székely Lászlóval közös vizsgálat megállapította, hogy nincs összhangban a köznevelésről szóló törvény és a delegálás módját is szabályozó miniszteri rendelet. A vizsgálat során az oktatásért felelős államtitkár a megkeresésre adott válaszában egyetértett azzal, hogy a rendelkezések ellentmondásosak, hiányosak, tehát a helyzet valóban visszás, ezért a minisztérium nem látja annak elvi akadályát, hogy jogszabály-módosítással tegyék lehetővé a nemzetiségi önkormányzatok részvételét az iskolai intézményi tanácsok munkájában. Olyan esetben, ha a településen nem működik nemzetiségi önkormányzat, az adott nemzetiség helyi társadalmi szervezete kapna lehetőséget tag delegálására – tette hozzá az oktatásért felelős államtitkár, aki vállalta a módosítás előkészítését, előterjesztését is.

A változtatásra irányuló készséget nyugtázva az ombudsmanhelyettes a biztossal egyetértésben azt is fontosnak tartja, hogy a jogszabály-módosítás előkészítése során megfelelő egyeztetés folyjon a magyarországi nemzetiségi közösségeket képviselő szószólókkal és az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel. Feltétlenül tisztázni kell azt is, hogy mely nevelést-oktatást biztosító intézmények esetében célszerű rögzíteni a nemzetiségi önkormányzatok, azok híján a helyi nemzetiségi társadalmi szervezetek delegálási jogát. Ennek előmozdítására közös jelentésükben felkérték az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának Köznevelési és kulturális albizottságát, hogy a hazai nemzetiségi közösségek szószólói és az országos nemzetiségi önkormányzatok által delegált képviselők, illetve szakértők, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma közreműködésével tekintse át a szabályozási hiányosságokat és alakítsa ki szakmai álláspontját, javaslatát. Felkérték az emberi erőforrások miniszterét is, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága Köznevelési és kulturális albizottságának szakmai álláspontja és javaslata alapján kezdeményezze a vonatkozó szabályozás szükséges módosításának előkészítését annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzatok is delegálhassanak tagot az iskolai intézményi tanácsokba.

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.