Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Magyarországi Német Pedagógiai Intézet közös sajtóközleménye
Irodalmi művek nyelvtanulásban való hasznosításával foglalkoztak
óvó- és tanítónők Pécsett és Veszprémben
Lelkesíts a szavakkal való szép játékra!: Maria Montessori néhai reformpedagógus közismert gondolatának („Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni!”) továbbfűzése egy közelmúltbéli pedagógus-továbbképzés mottójául szolgált. A Magyarországi Német Pedagógiai Intézet Németországból hívott előadót. Dr. Ilona Bachmann szociálpedagógus, a Fachakademie für Sozialpädagogik des Landkreises Deggendorf docense német nemzetiségi óvodapedagógusokkal és alsó tagozatos tanítókkal ismertetett meg olyan újszerű és hatékony módszereket, amelyek irodalmi szövegek segítségével fejlesztik a gyermekek nyelvtudását. A továbbképzésre két helyszínen került sor: a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott pécsi Koch Valéria Iskolaközpontban, valamint a veszprémi Német Házban.
Minden gyermeket hajt a cselekvési vágy, a világ megismerésének igénye: megfelelően lelkesítve, szabadon engedve, és csupán a tudás felé vezető útmutatással segítve őket mindenfajta ismeretet átadhat nekik a pedagógus. Dr. Ilona Bachmann, a Montessori-módszer elkötelezett híve ezen alapelvre épített, amikor magyarországi német pedagógusoknak mutatott be Németországban használatos nyelvtanítási ötleteket.
A docens a továbbképzésre jelentkezett óvoda- és alsó tagozatos pedagógusoktól azt kérte, hogy egy-egy kedvenc irodalmi szöveggel érkezzenek. Ő maga is hozott nekik egyet: a Bölcs Náthánból, a felvilágosodás korában élt Lessing művéből vett híres gyűrűtörténetet. Vélhetően kevés óvó- vagy tanárnő használta már az említett műrészletet a munkája során, azzal ugyanis legkorábban a gimnázium 11. osztályában foglalkoznak. Bachmann asszony azonban bebizonyította, hogy akár óvodások és alsó tagozatos iskolások is képesek németül beszélgetni egy 18. századi, nyelvében és tartalmában sem könnyű drámai költeményről. Szerinte ugyanis a lényeg abban rejlik, hogy a gyermek mindig egy mesét, egy történetet lát maga előtt, és bármilyen bonyolult történetet lehet olyan nyelvi szintre hozni – leginkább játékosan, rajzok, szóképek, rigmusok, dalok segítségével –, hogy azt a legkisebbek is megértsék. Ha pedig megértették, lesz róla véleményük, és akár az anyanyelvükön, akár más nyelven is képesek lesznek beszélgetni róla. Eszerint bármilyen irodalmi szöveg alkalmas a gyermekek nyelvi kompetenciájának, hallásértésének, szociális képességének és értékítéletének a fejlesztésére.
Weigert József, a továbbképzést szervező Magyarországi Német Pedagógiai Intézet igazgatója kiemelte, az izgalmas és hasznos módszer megismertetése mellett egyéb célja is volt a továbbképzésnek: – Azzal, hogy tanítók és óvodapedagógusok közösen dolgoztak, egy hosszú távú elképzelésünk megvalósulása felé tettünk újabb lépést: azt szeretnénk elérni, hogy a nevelés-oktatási szintek – így az óvoda-alsó tagozat, alsó-felső tagozat és felső tagozat-gimnázium – között egyre zökkenőmentesebb legyen az átmenet. Mindemellett jó ötletnek bizonyult, hogy a bajai Eötvös József Főiskola kilenc óvodapedagógia szakos hallgatóját is meghívtuk a kurzusra. Számukra ugyanis lehetőség kínálkozott arra, hogy gyakorló pedagógusokkal beszélgethessenek, és nem mellesleg kiderült, hogy az óvodák a jelentős szakemberhiány miatt tárt karokkal várják őket.