Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Luca napján, a Zentrum-Programme im HdU sorozat 2017. évi utolsó programja alkalmából Ambach Mónika a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár igazgatója nagy örömmel köszöntötte a vendégeket, hiszen ismét teltház volt. Ezúttal Tarjánból érkezett hagyományőrzők színes programját láthatták a vendégek.
Reiner Judit, a Tarjáni Német Nemzetiségi Egyesület/Deutschklub elnöke megnyitó beszédében kiemelte, milyen nagy megtiszteltetés számukra, hogy itt lehetnek a házban. És mekkora öröm számukra, hogy ilyen ünnepélyes keretek között mutathatják be a saját kezdeményezésükre, a Deutschklub első kiadványaként megjelent In Tariaan dahaam c. albumot.
A műsorban elhangzott a Tarjánból származó, magyarországi német költő, Mikonya József Der alte Kirschbaum c. elbeszélése Schneider Richárd előadásában.
Az elbeszéléshez kapcsolódóan Bachmann Katalin, a Deutschklub tagja fejtette ki gondolatait Tarjánt illetően. Az első telepesek pontosan 280 évvel ezelőtt érkeztek a Gerecse hegység völgyébe. Ők, illetve utódaik sok megpróbáltatáson mentek keresztül, ugyanakkor mindig szorgalmas, hazájukhoz hű emberek voltak. Azonban a történelmi sorscsapások következtében 200 év elteltével hontalanná lettek saját hazájukban. Elismert polgártársakból megtűrt idegenekké váltak. A második világháború és a kitelepítés nagy sorscsapásai a magyarországi németek számára részben gyógyíthatatlan sebeket, részben pedig jóvátehetetlen károkat okoztak. Ahogy Bachmann Katalin fogalmazott, habár a fa sérült és ágai hiányoznak is, a gyökerei azért még élnek. Gyakran még magyarországi német származású emberektől is hallani, hogy semmilyen erőfeszítésnek sincs semmi értelme, úgyis eltűnik minden – a nyelvjárás, a népzene, a népviselet, a szokások, az identitás – pár éven belül. A Deutschklub egyesület tagjai viszont azt vallják, hogy ne mindig a világ formáljon bennünket, hanem mi is azt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen értéket is képvisel a származásunk. Az idősebb generáció tagjai biztosan emlékeznek rá a 60-as évekből, hogy milyen, a mai értelemben kincset érő dolgokat – ruhadarabokat, bútorokat, használati tárgyakat – adtak oda az emberek ócskásoknak. Ma ezeknek a tárgyaknak megtöbbszöröződött az értéke. Ugyanezt nem tehetjük meg a nyelvvel és a kultúrával, a gyermekeinktől, unokáinktól nem „rabolhatjuk” el örökségüket.
Egy közhasznú egyesületet fenntartani nagyon nehéz feladat. Sokkal könnyebb lenne a rezignált semmittevést választani. Az egyesület tagjai mégis a nehezebb, több munkával járó, ugyanakkor örömtelibb utat választották. Úgy vélik, nem csak véletlenszerű a létezésük, hanem küldetésük van. Ugyanezt, a négy fotós egyike, Árendás Tamás a következőképp fogalmazza meg a könyvben: „Van út a lábunk alatt, azon haladjunk!”
A 16 éve létesült egyesület alapítói, Klinger Terézia és Lunczer Terézia, két kiváló pedagógus – akik fáradhatatlanul tanítottak, illetve a hagyományok fontosságára hívták fel a fiatalok a figyelmét – ma példaképként szolgálnak az eljövendő nemzedékek számára.
Uttó Ilona, Árendás Tamás, Fulajtár Pál és Hosszú József az egyesület számos rendezvényét megörökítették, így már régóta érett egy album kiadásának az ötlete. Erre a fotósokat a Zentrum által megszervezett Blickpunkt-verseny inspirálta illetve inspirálja, ugyanis azon már műveik közül sok szerepelt és több díjat is nyert. A részben vidám, részben megindító, részben elgondolkodtató fotókkal tiszteletüket fejezik ki az előző generációk felé. A műveket Mikonya József Zweüf Maonad is a Joahr/Tizenkét hónap egy év c. versének sorai foglalják irodalmi keretbe.
A fotóskötet képeit ki is vetítették, és a Schwarzstein-Kapelle varázslatos zenei aláfestésével még élőbbnek, testközelibbnek hatottak. A keringők hatására Tarjánban, szinte közvetlenül az ottani emberek közt érezhette magát a szemlélő.
A hangulatot emelendő, Mikonya József versét Fülöp Corrina olyan módon adta elő, hogy bizonyos részei közt zenei darabokat játszott a zenekar, egy magával ragadó, a szülőföldről szóló dalt adott elő az énekkar, közben a Federschleissen (Tollfosztásű) című kis színdarabot is bemutatták. A színdarab, melyet nyelvjárásban adtak elő a nemzetiségi általános iskola tanulói, különösen nagy sikert aratott a publikum soraiban.
A színes programot a zenekar adventi muzsikája és a tarjáni fiatalok betlehemes játéka zárta, így varázsolva igazi karácsonyi hangulatot a közönség számára.
Frei Nándor
A kiállítás 2018. február 16-ig látható a Magyarországi Németek Házában.
〰〰〰〰〰
Szervező:
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum)
Támogatók:
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Emberi Erőforrások Minisztériuma (NEMZ-KUL-EPER-17-0421)
