Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Pódiumbeszélgetés és workshop a (kelet-)német és magyar történelem
hasonlóságairól és külön útjairól
„Ha történelemről beszélünk, nem feledhetjük az embereket!“ – hangsúlyozta bevezetőjében dr. Vitári Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszékének docense, aki a december 13-án a pécsi Koch Valéria Iskolaközpontban megtartott pódiumbeszélgetés és workshop egyik meghívott szakértője volt. Az eseményt a budapesti Német Nagykövetség szervezte az országos német önkormányzat által működtetett Magyarországi Német Pedagógiai Intézet közreműködésével. A vita célja az volt, hogy az említett forradalmi eseményeket közös kontextusba helyezve megmutassa, hogyan illeszti be a modern történetírás az első megmozdulásokat a későszocializmus összképébe.
A pódiumbeszélgetés egy interjú-összeállítás levetítésével vette kezdetét: Németországban különböző korú embereket kérdeztek meg arról, mit jelent szerintük a felkelés. Ezt követően dr. Juliane Fürst, a Potsdami Modernkori Történeti Kutatóközpont szakértője szolgáltatott érdekességeket az említett felkelésekről, amelyeknek – mint mondta – olyan óriási pszichológiai mozgósító erejük volt, mint egy-egy rock-koncertnek vagy focimeccsnek. A szakértő kiemelte: a megmozdulások fontos jellemzője volt, hogy amellett, hogy mozgósították, megosztották az embereket.
Dr. Slachta Krisztina, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója hangsúlyozta: a későszocializmusban internet híján szájról-szájra terjedtek az aktuális eseményekről szóló hírek. Azon túl csak az egyéb szocialista országokba irányuló utazási lehetőségek és egyetemi csereprogramok révén értesülhettek az emberek arról, hogy máshol milyen az élet. Mindenesetre az emberek elől eltitkolni ekkor már semmit sem lehetett.
Dr. Vitári Zsolt kiemelte, a további, mindenekelőtt az NDK-ban előforduló megmozdulásoknak az 1956-os forradalom erős lendületet adott, amelynek következményeit azonban sem a „fridzsiderszocialismusnak“ vagy „gulyáskommunizmusnak“ nevezett enyhülés korszakában, sem napjainkban nem dolgozták fel.
A konferencia érdeklődő hallgatóság előtt zajlott, akik izgalmas kérdésekkel és saját élményeikkel tarkított beszámolókkal aktívan is bekapcsolódtak a vitába.
A rendezvényen megjelent történelemtanárok a pódiumbeszélgetést követő workshopon új módszereket ismerhettek meg azzal kapcsolatban, hogyan lehet az említett történelmi eseményeket értelmezni és a fiataloknak továbbadni. Weigert József, a Magyarországi Német Pedagógiai Intézet vezetője elmondta, további kutatásokra és beszélgetésekre van szükség a témakörben, amelyek a történelemtanároknak a téma továbbgondolásához új impulzusokat adnak, és ezáltal a diákok globális gondolkodásának fejlődését is támogatják. A reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a budapesti Német Nagykövetséggel való együttműködésnek folytatása lesz, és az egyéb témakörökre is kiterjed majd.