Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Interjú Manz Józseffel,
az országos német önkormányzat
kulturális és médiabizottságának elnökével
Világos célokat fogalmaz meg, 2020-ig tartó konkrét cselekvési tervet tartalmaz, és minden lényeges intézkedésben visszaköszön: ez a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája, amelynek kivitelezésében kulcsfontosságú szerepet töltenek be az MNOÖ bizottságai. Egy sorozat keretében e testületek elnökei mutatkoznak be és nyilatkoznak az általuk vezetett munkáról. A sor Manz Józseffel, a kulturális és médiabizottság elnökével folytatódik.
A bizottság fontos feladatairól és aktuális projektjeiről
„Bizottságunk közösségünk kulturális ügyeiért felel: azért a területért, amely a legtöbb magyarországi németet érinti és érdekli. A közgyűlés elé terjesztendő, a kulturális ügyeket érintő javaslatokat rendszerint először a kulturális bizottság tárgyalja, vitatja meg, egészíti ki, majd fogadja el. Ez az elsődleges feladatunk. Testületünk két intézményért felel: az első a Magyarországi Németek Kulturális és Információs Központja és Könyvtára, a Zentrum, a másik a szekszárdi Magyarországi Német Színház, a DBU.
A Zentrum változatos és igencsak sikeres kulturális rendezvényeket szervez, az MNOÖ-n és annak bizottságain túl együttműködve különféle magyarországi német szervezetekkel, például a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetségével és a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsával, a Landesrattal. Alapelvünk, hogy mindenekelőtt az egész ország németségét érintő kezdeményezéseket támogatunk.
A színház vezetőjét is bevonva rendszeresen megtárgyaljuk a DBU éppen aktuális műsortervét; e tárgyalások során tulajdonképpen mi képviseljük a közönség véleményét, amelyet aztán összhangba hozunk a művészek elképzeléseivel. Szilárd meggyőződésünk, hogy a színház csakis efféle párbeszédek révén tud jól működni. Egyébként évek óta hangsúlyt fektetünk arra, hogy minél inkább érvényre jusson a magyarországi német karakter.
Emellett támogatjuk az amatőr színjátszás különféle törekvéseit is, hiszen azok nagymértékben hozzájárulnak az identitás erősödéséhez. Patronáljuk továbbá az országos nemzetiségi prózamondó versenyt; az ott legjobban szereplő gyermekek és fiatalok rendszerint meghívást kapnak az MNOÖ országos gálájára is.
Minden évben kiírunk, majd értékelünk is egy pályázatot, amely a Német Szövetségi Belügyminisztérium kulturális csoportok felszerelésére elkülönített támogatási keretét segít felosztani.
A mi feladatunk megvitatni a Magyarországi Németek Múzeumai Szak- és Információs Központjának éves beszámolóját: ezt a témát is prioritásként kezeljük, hiszen meggyőződésünk, hogy a magyarországi németek helytörténeti gyűjteményei, műemlékei és temetői is jelentős kultúrahordozók, amelyeket aktívan be kell vonnunk a kulturális életbe. A modern múzeumpedagógiai eszközöket úgyszintén támogatandónak tartjuk.
Évente többször foglalkozunk emellett a Landesrat programjaival és projektjeivel, az országosakat bizottságunk anyagilag is támogatja.
Egy másik fontos téma minden évben az MNOÖ januári országos gálája. Mi vagyunk azok, akik a résztvevő kulturális csoportokat és szólistákat kiválasztjuk. Ebben szorosan együttműködünk a Landesrattal. A kiválasztási folyamat végén ajánlásainkat a közgyűlés elé terjesztjük: ez a legmagasabb testület dönt végső soron a résztvevőkről. Egyébként állandó vitatéma, mit tekintünk elfogadható színvonalnak. Feltétlenül előnyben részesítjük az autentikus magyarországi német elemeket – legyen szó táncról, zenéről vagy énekről, és egyébként ezt az irányt ajánljuk általában valamennyi német nemzetiségi kultúrcsoport figyelmébe.
Figyelemmel kísérjük a magyarországi német médiumok sorsát is: a Neue Zeitungét, a Pécsett működő német nemzetiségi rádióműsorét, valamint az Unser Bildschirm című német nemzetiségi televíziós magazinét is. A közszolgálati médiumok kedvezőtlen helyzete különösen nagy kihívás elé állít bennünket, a nehézséget főként az jelenti, hogy ezek nem az MNOÖ-höz tartoznak.
Fontos stratégiai célkitűzésünk a német nyelvű misék és istentiszteletek támogatása – ebben bizonyos előrelépést remélünk a közeljövőben.”
A bizottság állandó munkatársairól
„Bizottságunknak rajtam, mint elnökön kívül négy tagja van: Dr. Gajdos-Frank Katalin, a budaörsi Heimatmuseum vezetője, Heil Helmut magyarországi német táncpedagógus‚ Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője, valamint Szax László, a Landesrat egyházzenei szekciójának elnöke. Ők mindaannyian tagjai a közgyűlésnek is. Az ülésekre rendszerint meghívjuk a Zentrum igazgatóját, Ambach Mónikát, valamint Jaszmann Gabriellát, aki a magyarországi német tájházak szakértője, és Kreisz Lászlót, a Landesrat elnökét. Munkánkat Pfiszterer Angelika, az országos német önkormányzat kultúrreferense támogatja. Az MNOÖ hivatalában dolgozó más szakembereket is rendszeresen meghívunk megbeszéléseinkre, és ha szükséges, közösen vezetjük le üléseinket az oktatási és az ifjúsági bizottsággal.”
A bizottság hozzájárulásáról az MNOÖ stratégiájának megvalósításához
„Azt akarjuk, hogy utódaink magától értetődően viszonyuljanak a német nyelvhez és kultúrához, és magukat magyarországi németnek tekintsék! Majdnem egy évtizedig tartott, amíg kikristályosodott az MNOÖ stratégiája. De most végre kész: két nyelven, papíralapon vagy online mindenki számára elérhető.
Az abban megfogalmazott célkitűzések egyszerűek és világosak, és a bizottság ezek megvalósulásához történő hozzájárulása is egyértelmű. Meggyőződésem, hogy az országos német önkormányzatnak és minden bizottsági tagnak meg kell látogatnia a magyarországi németség szigeteit, hogy honfitársaink figyelmét felhívják a stratégiánk főbb súlypontjaira és kulcstémáira. Természetesen fontos, hogy a bázisunk képes legyen legyőzni saját magát, képes legyen akarni ezt az új, következetes, és a stratégiánkkal összhangban lévő utat. Ebben az MNOÖ-nek még inkább integráló szerepet kell játszania.
Azt gondolom, hogy a magyarországi németek mindig is magukra voltak utalva, és ebben vélhetően a jövőben sem lesz változás. Tehát arra vagyunk kényszerülve, hogy sorsunkat a saját kezünkbe vegyük, de ezt lehetőségként kell felfognunk.”
Manz Józsefről
„1956-ban egy Dél-Bácskából menekülő sváb családban születtem, Magyarországon nőttem fel és itt magyarországi németté váltam. A családban kizárólag a sváb nyelvjárást és az irodalmi német nyelvet beszéltük, és ezt tesszük mind a mai napig. A feleségem főiskolai docens, három felnőtt gyermekünk és egy lányunokánk van.1980 óta veszek részt a magyarországi németség helyi, regionális és országos közéletében. A második ciklustól eltekintve kezdettől fogva tagja vagyok a közgyűlésnek. Kitanultam az órásmesterséget, 1975-től önálló kisvállalkozó vagyok és van egy saját üzletem.“