alapértelmezettRitter György: Hazáink

Ritter György: Hazáink

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Ritter György: Hazáink
Német és magyar kényszermigrációs sors
a második világháború utáni Magyarországon

A második világháborút követően a magyarországi németek közül feltehetően kevesen lehettek olyanok, akiket ne érintett volna a jogfosztás, a vagyonelkobzás vagy az elűzetés közül valamelyik, mindkettő, vagy akár mindhárom sorscsapás. Természetesen voltak kivételek, sőt néhány esetben egész településekről is beszélhetünk. A népességmozgások következtében azonban az országban teljes régiók változtak meg rövid idő alatt. Ugyanez történt a Pilis-völgy településeivel is, ahol Solymár is fekszik. A könyv jórészt ezzel a településsel foglalkozik.

Hazaink 2

A szerző a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa. Ezen kiadványt, mely három nagyobb témakört dolgoz fel, történelmi esszéként is lehet definiálni. Az első rész a nagypolitika történelmi eseményeit taglalja, melyek a második világháború előtt, alatt és után történtek. A magyarországi németek elűzése, a csehszlovákiai magyarok kitelepítése, a magyarok átköltöztetése más magyarországi területekről Solymárra és körülötte levő Pilis-völgyi településekre második témaként szintén itt kerül feldolgozásra.

A harmadik témakört (sorstörténetek) kortársakkal készült interjúk formájában mutatja be a szerző, aki egyúttal elemzi is ezeket. Itt hat emberről olvashatunk. Kettejük magyaroszági német nő, egyikük az elűzetés után Németországban maradt, a másik pedig visszaszökött Solymárra. Az akkori Csehszlovákia felvidéki kitelepítettjeit egy pozsonyi férfi és egy hontvarsányi (Léva településrésze) nő reprezentálja. A Mezőkövesdről származó testvérpár élettörténetéből pedig megtudhatjuk, hogy érezhették magukat akkoriban a Solymárra átköltöző magyarok.

A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik szeretnének a vizsgált korszak, település és régió történelmi és szociológiai kérdéseivel foglalkozni. A feldolgozás különleges módja ugyanakkor ösztönzhet további, hasonlóan felépített történelmi vizsgálódásokra is.

Ritter György: Hazáink
Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon
-Egy Buda környéki község szemszögéből-
A szöveget németre fordította: Makk Krisztina
Budapest : Napkút Kiadó, 2018.
341 o., ill.
Nyelv: magyar-német

Az ajánlóinkban szereplő könyvek megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében. További információ: info@bibliothek.hu

Honlap: www.bibliothek.hu

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.