Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Az úti beszámolók sajátsága, hogy legtöbbször az utazók szubjektív szemszögéből íródnak. Habár nem is mindig egy szélesebb közönségnek, vagy a nyilvánosságnak szánják őket, a különféle tudományágak kutatóinak fontos forrásanyagait jelenthetik. Az úti beszámolók segítségével az idegen utazók meglátásainak köszönhetően az olvasóban gyakran új perspektívák, látásmódok bontakoznak ki az útleírásban szereplő tájak lakóival, népeivel kapcsolatban.
Ez a könyv több szempontból is különleges. Egyrészt egy disszertációról van szó, melyet Frank Bauer írt, aki munkájának forrásaként különböző német kutatók olyan 19. századi úti beszámolóit vette alapul, melyeket egy szélesebb közönségnek, a nyilvánosságnak szántak. Másrészt Bauer kutatásában ezen korabeli beszámolók alapján túlnyomórészt a Magyar Királyság területén élő németekre, illetve azok helyzetére helyezte a hangsúlyt. A kutató korabeli újságokat is felhasznált, munkájának fő forrásaként azonban négy, 1842 és 1888 között írt úti beszámoló szolgált.
A négy utazó író közül a maga korában Johann Georg Kohl volt a leghíresebb. Magyarországi utazását 1842-ben kezdte Sopronban, majd keresztül a Duna mentén Pest-Budáig, ezt követően keresztülutazta Sváb-Törökországot, Bácskát és a Szerémséget, végül a Bánságot majd a déli határvidéket. A második szerző Ernst Anton Quitzmann foglalkozása szerint katonaorvos volt, Kohlhoz hasonló utat járt be, de végül a Bánságban, Temesváron át Nagyszebenbe, majd Brassóba utazott. Quitzmann útját feltehetőleg 1846 telén vagy 1847 tavaszán ejthette meg. A vizsgálatok forrásául szolgáló harmadik útleírás Bernhard Wilhelm Schwarztól származik, aki 1875-ben a Magyar Királyságot Boroszlóból a Tátrán átkelve a Felvidéki megyéken keresztül kezdte el beutazni. Elődeitől eltérően már nem lovaskocsival, hanem kizárólag vonattal utazott. Az Észak-Alföldet Debrecenen keresztül elhagyva Erdélyben végül szintén Nagyszebent és Brassót vette górcső alá. Rudolf Bergner, a negyedik szerző különlegessége, hogy élete során úti beszámolóit illetően kizárólag Magyarországgal és Romániával foglalkozott. 1883 és 1885 között részletes írással számolt be felvidéki, erdélyi illetve máramarosi útjáról.
Bauer munkájának további érdekessége, hogy több mint 60 oldalon keresztül a könyv végén a magyar, szlovák és román népesség korabeli helyzetének elemzését is olvashatjuk.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik szeretnének egy olyan tudományos munkát olvasni, ami német úti beszámolókat forrásul véve a 19. századi Magyar Királyság területén élt német származású emberek helyzetét vizsgálja.
Frank Bauer: Vorstellungen von „Deutschtum“ in Ungarn in Reiseberichten des 19. Jahrhunderts
Auf der Suche nach dem Eigenen in der Fremde.
(Elképzelések a „németségről” Magyarországon 19. századi úti beszámolók alapján. Önmagunk keresése idegenben)
Kiel : Solivagus Praeteritum Verlag, 2018.
370 o., ill.
Nyelv: magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében. További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu