Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Duna-menti svábok – így a magyarországi németek – eredményes letelepítésének és későbbi hatékony gazdasági gyarapodásának a feltétele a – nemcsak a telepítési területeken fennálló, hanem az egész országra kiterjedő – béke általi stabilitás volt. Ez a Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári béke és az oszmánokkal kötött 1718-as pozsareváci béke révén következett be.
A legtöbb történészek által írt magyarországi németek történetét taglaló munkában a hangsúly gyakran inkább a telepítések okaira és körülményeire, mint azok előfeltételeire és előtörténetére helyeződik. Az Oszmán Birodalom európai uralma, annak nyugati hatalmakkal való háborús és békeidőbeli viszonya azonban nemcsak Európa és Magyarország, hanem a Duna-menti svábok és ezzel a magyarországi németek történetét is meghatározta.
Ez a 2017-ben kiadott, a török háborúk témáját alaposan és igen széles perspektívában taglaló tanulmánykötet már ebből az okból is hiánypótló munka. A 18 tanulmányt tartalmazó kötet a Landesarchiv Baden-Württemberg (Baden-Württembergi Tartományi Levéltár) és az Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde (Duna-Menti Sváb Történeti és Országismereti Intézet) által 2015-ben Tübingenben megrendezett nemzetközi konferencia anyagát tartalmazza. A kötetben feldolgozott katonai összecsapások a XVII. század végétől a XVIII. század közepéig, területileg túlnyomórészt a Közép-Dunavidék alsó szakaszán zajlottak. A Habsburgok és az oszmánok utolsó magyar földön történt csatározásai pedig a Duna-menti németek telepítésének kezdeti időszakával esnek egybe.
Ahogyan a konferencia során, a kötetben levő tanulmányok is a Wahrnehmen (felfogás), Wissen (tudás) és az Erinnern (emlékezet) vezérszavakkal fémjelzett témakörökön belül találhatóak. Az elsőben a történtek percepciója olyan korabeli médiumokon keresztül kerülnek bemutatásra, mint diplomáciai jelentések vagy különféle szerződések, melyek által a két nagyhatalom, azok egymáshoz való viszonyulása és a háború világa is feltárul előttünk. A bécsi nagykövetek ténykedései, a császári tábornok és szerbiai helytartó, Karl Alexander von Württemberg, vagy a diplomata, reformer és első oszmán nyomdász, Ibrahim Müteferrika, alakja is igen részletes tanulmányokon keresztül elevenednek meg előttünk. A második témakör írásainak súlypontja olyan korabeli térképek elemzésére helyeződik, melyek a hadszíntereket, illetve a meghódított területeket ábrázolják. Az utolsó részben többek között Savoyai Jenő és Bádeni Lajos náci vonatkozású emlékezetpolitikája is górcső alá kerül.
Ez a tanulmánykötet kétségkívül egy a legnagyobb tudományos alapossággal összeállított, igen olvasmányos munka.
Ezt a történelmi konferenciakötetet mindazoknak ajánljuk, akik a Közép-Dunavidéken zajló újkori török háborúk témakörével, ezzel együtt pedig a magyarországi német népcsoport előzménytörténetével szeretnének megismerkedni.
Wolfgang Zimmermann, Josef Wolf M.A. (szerk.): Die Türkenkriege des 18. Jahrhunderts. Wahrnehmen-Wissen-Erinnern
(A XVIII. századi török háborúk. Felfogás-Tudás-Emlékezet)
Regensburg : Verlag Schnell & Steiner, 2017.
456 o., ill.
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu