alapértelmezett „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” díjjal tüntették ki Kardos Dezsőt

„Pro Cultura Minoritatum Hungariae” díjjal tüntették ki Kardos Dezsőt

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A szatmári svábok hagyományos kultúrájának
kutatásáért és bemutatásáért
Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjban részesült Kardos Dezső

Kardos Dezső 1941-ben született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállajon. Középiskolai tanulmányait Pannonhalmán végezte. 1964-ben vette át diplomáját a Miskolci Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, gépgyártó mérnök szakon. 1965-ben nősült, felesége, az okleveles dietetikus Erdős Mária mindvégig támogatta munkájában. Két gyermekük és négy unokájuk van, a család Debrecenben él.

196492181_2939958216264612_4085220487954159251_n

Kardos Dezső 1990-től kezdett intenzívebben foglalkozni származásával és a szülőfaluja történetével. Ősei sváb telepesek voltak, Württemberg tartományból érkeztek Szatmár megyébe. 2000-ben jelent meg Vállaj község története című munkája, melyben amagyarok 1000 évvel azelőtti bejövetelétől az 1746-os sváb betelepítéssel együtt napjainkig dolgozta fel a település történetét. 2006-ban tagja lett a Debreceni Német Nemzetiségi Önkormányzatnak és előadásokban ismertette a betelepítési, földművelési, közösségi történelmet a megyei Méliusz Péter könyvtár szervezésében. 2008-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Kisebbségi Különdíjában részesült. 2010-ben jelent meg szintén Vállaj Község Önkormányzatának kiadásában Vállaj egyházközségi története című munkája, melyben a vallási és iskolai oktatást, a hatalmas templom és a faluban felállított keresztek történetét dolgozta fel. Még ez évben feleségével együtt készítették el a Vállaj temető sírkertje című DVD-t, minden síremlék fotójával és regiszterével. Következő munkája a Vállaj-Mérk-Zajta sváb községek néprajza címet viseli. A könyv 240 oldalon, 550 ábrával és fotóval mutatja be a korábbi letelepülést, a falut és az arra jellemző porta-, lakóház-, csűrszerkezetet, a ruházatot, a jellegzetes ételeket, szerszámokat, nevelési módszereket, a település vallását, a háborúkban elhunyt hősök, a „málenkij robotra” hurcoltak és az áldozatok névsorát. A debreceni önkormányzattól 2013-ban ösztöndíjat kapott a könyv befejezésére, a kötet 2014 első félévében jelent meg. Jelenleg egy nagyobb lélegzetvételű családtörténeti kutatáson dolgozik, amely az Ők mi vagyunk már címet viseli, és amelyet a szerző privát fotókkal illusztrál (1. kötet: 1735-től a szüleik haláláig, 2. kötet: a szerző és a neje ifjúkora 1941-től, 3. kötet: az 1964-es esküvőjüktől 2000-ig, 4. kötet: 2001-től).

Fotó: Kardos Dezső Facebook-oldala

„Büszkék lehetünk a fiatalokra, hiszen ők az autentikus magyarországi német kultúrára építenek”

Megtartották a magyarországi német énekverseny második országos döntőjét Budapesten.

Gyere, játssz velünk!

A déli régió általános iskoláinak rendezett színjátszó fesztivállal kezdődött az április Sombereken.

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.