Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Azoknak, akik a magyarországi német gyökereikkel szeretnének foglalkozni és olyan településről származnak, melynek a múltja jól feldolgozott és dokumentált, sokkal egyszerűbb dolguk van, mert így tudnak valamire támaszkodni, hiszen így könnyebben felfedezhetik saját családi gyökereiket is. Igen gyakori, hogy az élmény- vagyis a déd- és nagyszülői generációból sokan még gyermek- és ifjúkorukat ezeken a településeken töltötték, és végül vagyonelkobzás, elűzetés volt a sorsuk, illetve sokan már nem is élnek közülük. Megmaradt rokon nélkül ma már – „időben és térben távol az ősök szülőfalujától” – szinte csak a múltat dokumentáló könyvekre lehet támaszkodni, amennyiben például a saját gyermekeinknek szeretnénk valamiről mesélni.
A 2016-ban a helyi német nemzetiségi önkormányzat által kiadott, itt ajánlott könyvet először 1989-ben kis példányszámban adták közre. Bár a kötet nem sorolható sem az ún. Heimatbuch-ok, sem a történeti monográfiák közé, jellegéből adódóan mégis jelentős mértékben járul hozzá a mecseknádasdi magyarországi németek történetének dokumentálásához. Az összesen 25, magyar és német nyelven íródott, a magyarországi német településről és annak lakosságáról szóló dolgozat révén sok mindent megtudhatunk a Baranya megyei község múltjáról, illetve XX. századi közelmúltjáról.
A tanulmányok sora a könyvben Knipl Anna öt német nyelvű értekezésével kezdődik, melyek a település történetét a római kortól egészen a német telepesek betelepüléséig taglalják annak földrajzi jellemzésével kiegészítve. Ezeket Makk Károlyné magyar nyelvű tanulmányai követik, melyek a telepítés mélyebb részletezése mellett a XVIII. századi gazdasági élet fellendülését, illetve a XIX. századi helyi ipar kibontakozását tárják fel. Ezt ismét Knipl Anna egy német nyelvű tanulmánya követi, mely az 1846-tól az első világháborúig tartó időszakot veszi górcső alá. Majd a két szerző tanulmányai a kötetben németül, illetve magyarul követik egymást a mecseknádasdi magyarországi németek sorsát egészen az 1970-es évekig végigkísérve. Így a két világháború mellett a Volksbund tevékenysége, az SS sorozások sajátosságai, a malenkij robotra való elhurcolások, az elűzetések és a magyar telepesekkel való súrlódások is taglalásra kerülnek.
Dr. Wekler Ferenc magyar nyelvű tanulmánya a német nyelv tanításának helyi problémáit vázolja az 1920-1938-ig tartó időszakban. Dr. Dlusztus József izgalmas dolgozata pedig a második világháború alatti helyi KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) történetét írja le részletesen. Frey Erzsébet és Frey Mária néprajzi értekezéseiből pedig a híres mecseknádasdi kádárok és kőfaragók történetét és azok tevékenységét ismerhetjük meg. A nyelvészet iránt érdeklődő olvasók pedig bizonyosan örülnek a kötetet záró tanulmányoknak, melyekben Schraub István Mecseknádasd dűlő- és házneveit, Wimmert Erika pedig a helyi nyelvjárás frazeológiáját taglalja.
Ezt a kötetet mindazoknak ajánljuk, akik kíváncsiak egy jelentős baranyai sváb falu történetére, kézműiparára és nyelvjárására.
Fejezetek Mecseknádasd történelméhez
Mecseknádasd : Német Önkormányzat Mecseknádasd, 2016. (Az 1989-es kiadvány második kiadása)
191.o.
Nyelv: német és magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu