Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A legelső magyarországi német elűzötteket szállító vonat 1946. január 19-én indult Budaörsről. Január 19-ét pedig 2012-ben a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánították. A 76 évvel ezelőtti tragikus esemény csupán a kezdete volt az ország különféle régiójában és településén élő több százezer magyarországi német származású ember elűzetésének, mely csupán 1948-ban ért véget. A vagyonelkobzásokról, jogfosztásokról és elűzetésekről sokáig nem szabadott beszélni. Ezen sorscsapások feldolgozása és dokumentálása csak az 1980-as évek végén kezdődött el.
Az itt ajánlott, 2019-ben megjelent könyv révén a hárskúti eseményekről, illetve azok következményeiről különleges formában ismerkedhet meg az olvasó. A könyvecskében három, archív felvételekkel illusztrált visszaemlékezést találunk, három különböző generációhoz tartozó ember tollából.
Az elsőben a Hárskúton született, 84 éves Szilágyiné Liptay Ilona emlékei elevenednek meg, aki 1948-ban 13 évesen édesanyjával Németország akkori szovjet megszállási övezetébe, Pirnába került. Az édesapa orosz hadifogságból való hazatértével az édesanya eldöntötte, hogy kislányával hazaszökik Magyarországra. A 84 éves sváb asszony azt is elmeséli, hogy hogyan találkoztak újra, majd ezt követően milyen nehézségek érték, illetve hogyan normalizálódott a jogfosztott, vagyonából kisemmizett család élete.
A hárskútiak 1950-es, illetve ’60-as évekbeli életéről, az elűzött családtagokkal való kapcsolattartásról Heblinger Józsefné szül. Auerbach Margit mesél, aki az NDK-ban élő elűzött nagyszüleit először 3 évesen, 1957-ben látogathatta meg édesanyjával. Édesanyja mindkét testvére más országba került: nagynénje szintén az NDK-ban élt, nagybátyja pedig az NSZK-ba való átszökést követően Kanadába vándorolt ki, így a három testvér három különböző országban élt. Az 1960-as évek elején Hárskúton igazi csoda érte őket: A család visszakaphatta a korábban nagyszülőktől elkobzott házat, ugyanis a tulajdonviszonyok rendezésekor az új tulajdonos lemondott a javukra a tulajdonjogáról.
Az, hogy ma sok magyarországi németnek élnek rokonai Németországban és a földgolyó legkülönfélébb szegletében, szintén az elűzetés egyik következménye. A könyvben a harmadik generáció tagjaként Hudi Katalin az 1980-as évekbeli gyermekkori élményeiről mesél, melyek nagyszüleinél érték Hárskúton, ahol édesapja unokatestvérével játszhatott, aki már az NDK-ban született és akinek a révén megtanult németül.
Az ezt követő, átfogó történelmi értekezés Schindler László munkája, melyben a szerző az elűzetés előtti, alatti és az azt követő összefüggésekre világít rá. A könyv végül az elűzetés 70. évfordulójára megrendezett, a hárskútiakat is érintő rendezvényről készült és a Neue Zeitung hetilapban megjelent német nyelvű beszámolóval zárul.
Ezt a könyvet mindazoknak ajánljuk, akik különféle generációkhoz tartozók az elűzetéssel kapcsolatos visszaemlékezéseire és gondolataira kíváncsiak.
Baumanné Hunyadi Margit (szerk.): Három generáció
Hárskút : Német Nemzetiségi Önkormányzat, 2019.
61.o., ill.
Nyelv: magyar, a Neue Zeitungban megjelent cikk német nyelvű
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu