alapértelmezettAz Öreg Banda egy sváb család és egy falu lebilincselő (zenés) története

Az Öreg Banda egy sváb család és egy falu lebilincselő (zenés) története

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Gyermekkora óta ezer szálon kötődik a Pest megyei Újhartyánhoz, és bár Budapesten nőtt fel, amennyi időt csak lehetett, a nagyszülőknél töltött vidéken, ahol a nagyapja a vasárnapi ebédek után régi történeteket mesélt… Évtizedekkel később pedig már az unoka invitálja időutazásra az olvasóit az Öreg Banda című regényében.

4_20220223_181556

Kollár-Klemencz Lászlót régóta foglalkoztatta a téma, de elmondása szerint most jött el az idő, mostanra álltak össze a történetek úgy, hogy egy regényben állítson emléket felmenőinek, a falunak, a helyi sváb közösségnek. A Kaldenecker család változatos, tragédiáktól sem mentes története négy generáción ível át, az 1800-as évek végétől az 1970-es évekig. Az Öreg Banda című könyv nagyrészt kutatáson és visszaemlékezéseken alapul, de bőven tartalmaz fiktív elemeket is. Ezeket a szerző nagyon ügyesen szövi egybe, az olvasót pedig lebilincseli a szívszorító és vidám események láncolata, miközben újra is újra felcsendül a fúvószene. (Könyvajánlónk itt olvasható >>>)

16_IMGP2068

Az íróval a Magyarországi Németek Házában a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat keretében került sor egy beszélgetésre. Kollár-Klemencz Lászlót a mű megírásakor aggasztotta, hogy a rengeteg adat és összegyűjtött információ hogyan kerül majd a helyére a regényfolyamban. Ugyanakkor az írás egy izgalmas utazás volt számára, ami során sok közös pont tárult fel a zenész dédnagyapja és közte. A dédszülője, Kaldenecker Josef alapította ugyanis az Öreg Bandát, aminek zenei örökségét mind a mai napig ápolják a helyi muzsikusok.

Nem meglepő, hogy sokan érkeztek a február 23-ai eseményre, hiszen a könyv rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert. Az est moderátora, Nagygéci Kovács József kiválóan rámutatott ennek egyik okára, miszerint a regény nem csak a német nemzetiséghez tartozók vagy az újhartyániak számára enged belépést ebbe a zárt és összetartó falusi közegbe. A történet középpontjában az emberi interakciók állnak, a család és természetesen a zene. A Josef számára oly fontos fliglihorni – németül Flügelhorn, azaz a sváb zenében előszeretettel használt szárnykürt – újra és újra megjelenik, ahogy kézről kézre jár az évtizedek alatt.

Kollár-Klemencz Lászlónak az adatgyűjtésben nagynénje mellett Lauter Antal is jelentős segítséget nyújtott, aki helytörténeti kutatóként rengeteg fontos információval rendelkezik, és újhartyáni zenészként jól ismeri a helyi zenekarok múltját. A zenés irodalmi esten nemcsak harmonikán működött közre, hanem a település múltjáról is mesélt. Valaha három kocsma működött a faluban, mindegyik saját zenekarral is rendelkezett. Külön mulattak az iparosok, a gazdák és a szegényebb emberek. Az Öreg Banda a Gazdakörben szórakoztatta a vendégeket.

Kollár-Klemencz László mióta elköltözött a nagyvárosból szentendrei környezetében alkotja újra az újhartyáni életet, még hagyományos festőhengert is hozott onnan, amivel a falakat díszítheti, de régi családi bútorok is megtalálhatóak az otthonában. Sőt nevetve jegyzi meg, hogy a macskáját is Újhartyánból hozta.

A harmincas éveiben, amikor a Kistehén Tánczenekart alapította, gyakran visszajárt. Biztos benne, hogy abból a hangulatból született több dal, közöttük a Szájbergyerek is, amit aztán az egész ország megismert. Ezzel a szerzeményével kapcsolatban a legkülönlegesebb emléke egy újhartyáni lakodalomhoz kötődik, amikor a zenekar egyszer csak belekezdett a slágerébe.
– És én ott ülök abban a kultúrházban, ahol gyerekként ettem a savanyú uborkát a zenekar mögött, és a zenészek néha odaengedtek a hangszerekhez a szünetben. Most ugyanezen a helyen játssza a sramli zenekar az én dalomat – mesélte az író és dalszerző, akinek meggyőződése, hogy a sváb zeneiség különböző módokon, de visszaköszön jó néhány szerzeményében. És most már az Öreg Banda történetében is.

Ambach Mónika

Fotó: Zentrum.hu – Grund Lajos

〰〰〰〰〰

Szervező:
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum)

Támogatók:
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
A Miniszterelnökségen keresztül a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. – NKUL-KP-1-2022/2-000542

szponzorok_2022

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.