Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A kulturális autonómia biztosítása, illetve a magyarországi németek jövője sem képzelhető el összetartó helyi közösségek nélkül. Az elűzetéseket követően még évekig tartott, amíg a külföldre elűzöttek és az itthon maradottak között valamelyest, inkább csak családi szinteken normalizálódott a kapcsolattartás. A közösségeket tekintve csupán körülbelül az 1970-es évektől lett jobb a helyzet, amikor egyre több német klubot, zenekart, nemzetiségi kórust és tánccsoportot alapítottak. A testvértelepülési rendszert illető első áttörés 1986-ban történt, amikor Pécs és Fellbach között létrejött az első testvérvárosi kapcsolat. Helyi és országos szinteken lényegi javulás azonban inkább csak az 1989/90-es rendszerváltozást követő évtizedben történt.
Az itt ajánlott 2021-ben kiadott könyv szerkesztője Wágnerné Klupp Katalin, aki a budakalászi németségért végzett tevékenységéért 2020-ban Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjban részesült. Ő a helyi német nemzetiségi egyesület egyik alapítója és jelenlegi vezetője is egyben. Ezt a művet az elűzetés 75. és az egyesület megalapításának 25. évfordulójára adták ki. Így a könyv készítői a fő hangsúlyt egyrészt az elűzetést követő eseményekre, másrészt az egyesület 1996-os alapítása utáni közelmúltra, a német közösség újjászületésére és a kulturális élet kibontakozásának bemutatására helyezték.
Egy rövid történelmi bevezető után visszaemlékezések és levélváltások révén az elűzetés utáni nehézségekről, illetve az elűzöttek és a Budakalászon maradtak közti kapcsolatok kiépüléséről olvashatunk. Az elűzött Reiter József 1946. július 1-jei levelében arról ír, hogy milyen szép, könnyű az ottani élete és munkája, elegendő ételhez jut és bőven van szabadideje is. Sajnos az nem derül ki, hogy a 21 éves fiatalember ezeket vajon az itthon maradottak megvigasztalásául írta-e, vagy tényleg így alakult sorsa.
A könyv második részében az egyesület sokoldalú tevékenysége tárul elénk fotókkal illusztrált beszámolók és visszaemlékezések segítségével. A tánccsoportok és egy zenekar alapítása, egy tájház létrehozása, egy kápolna újjáépítése, az elűzetésről való megemlékezések, a hazájukból elűzöttekkel való találkozók, a kirándulások és rendezvények, valamint az amatőr szereplők segítségével megrendezett hagyományos lakodalom megtartása is mind-mind a budakalászi svábok identitását erősítették. Egy több mint 1200 folyamkilóméter hosszú, izgalmas, a bajorországi Kahl am Mainból induló kenutúra beszámolója révén pedig megtudjuk, hogy Budakalász és a bajor település között 1997 óta él a testvérkapcsolat.
Végezetül az utolsó oldalakon találunk egy különleges „könyvmozit”, egy QR-kódokból álló válogatást, melyek beolvasásával különféle, a kalászi svábokkal kapcsolatos videófelvételeket nézhetünk meg.
Ezt a könyvet mindazoknak ajánljuk, akik egy a Dunakanyarban élő magyarországi német közösség identitásának újjáéledésére kíváncsiak.
Wágnerné Klupp Katalin (szerk.): Kalászi svábok élete
Budakalász : Budakalászi Német Nemzetiségi Egyesület, 2021.
111.o., ill.
Nyelv: magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu