Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A FUEN elnökségébe választották
Schubert Olíviát, az MNOÖ elnökhelyettesét
A FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) Európában őshonos nemzeti kisebbségek, nemzetiségek és nyelvi közösségek legfőbb képviseleti és egyben legnagyobb ernyőszervezete. Jelenleg 36 európai ország több mint száz tagszervezetét tömöríti, és minden évben új tagok csatlakoznak hozzá. A szervezet 2022 októberének első hetében tartotta éves kongresszusát Berlinben. A küldöttgyűlés október 1-jén újraválasztotta a hivatalban lévő elnököt, Vincze Lorántot, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyéni jelöltjeként indult a tisztségért. Vincze 2013 és 2016 között a FUEN alelnöke volt, attól kezdve pedig a szervezet elnökeként tevékenykedik.
A FUEN elnöksége egy elnökből, hat alelnökből és az Európai Nemzetiségek Ifjúságának (YEN) elnökéből áll. Az ülésen kilencen indultak az elnökségi tagságért. A közgyűlés úgy határozott, hogy Daniel Alfreider (olaszországi ladin), Bahne Bahnsen (németországi fríz) és Gösta Toft (dániai német) a következő három évben is FUEN-alelnökökként folytathatják munkájukat, az újonnan megválasztott alelnökökkel, Schubert Olíviával (magyarországi német), Nabi Braimtzikkal (nyugat-trákiai török) és Bernard Gaidával (lengyelországi német) együtt. Barabás Andor, a YEN elnöke (romániai magyar/német) pedig a bizottság nyolcadik tagja lett.
Schubert Olívia, az MNOÖ elnökhelyettese nemrég az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója egyik új alelnöke lett. Ezzel kapcsolatban a rá váró feladatokról kérdezték.
Hogyan élte meg, hogy a FUEN alelnökévé választották?
A FUEN munkáját már több mint 20 éve ismerem, mióta aktívan részt veszek a magyarországi német nemzetiségi politikában. A múltban az MNOÖ elnökeként, jelenleg pedig elnökhelyettesként folyamatosan figyelemmel kísértem és támogattam e szervezet munkáját. Különösen fontosnak tartom, hogy a kisebbségek tevékenységét egy ernyőszervezeten keresztül Európa-szerte népszerűsítsük, megismertessük és szoros együttműködést valósítsunk meg egymás között is. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a FUEN-nek köszönhetően már számos határokon átívelő projektet tudott elindítani.
Ennyi év után pedig eljött az ideje, hogy aktívabban vegyek részt a FUEN munkájában. Nagy megtiszteltetés volt jelöltnek lenni, és még nagyobb volt az a megtiszteltetés, hogy a harmadik legtöbb szavazattal meg is választottak. A FUEN-nél tiszteletbeli pozíciót töltök be, és természetesen továbbra is megtartom a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökhelyettesi tisztségét. Nagy lendülettel és kíváncsisággal tekintek a jövőbe.
Az októberi FUEN-kongresszuson melyek voltak a legfontosabb tartalmak, amelyek minket, magyarországi németeket érintettek?
A FUEN-kongresszus évente egyszer kerül megrendezésre különböző helyszíneken, idén Berlinben tartották. A kongresszus két legfontosabb sarokpontja a küldöttgyűlés – idén kiegészülve a FUEN új elnökségének három évre történő megválasztásával –, valamint a munkacsoportok, köztük a Német Kisebbségek Munkaközössége (AGDM) ülése.
A küldöttgyűlésen az elnökség és a titkárság beszámol az elmúlt év eredményeiről és a következő évre vonatkozó tervekről. Ezen kívül pedig elfogadják a pénzügyi jelentést, határozatokat hoznak a kisebbségi jogok megsértésével kapcsolatban az egyes országokban, valamint döntenek a leendő tagszervezetek kérelmeiről is.
A Német Kisebbségek Munkaközösségének ülésén mi, magyarországi németek is beszámolhatunk kisebbségpolitikánk aktuális helyzetéről, oktatási rendszerünkről és kulturális tevékenységünkről. A kongresszuson általában nincs elég idő arra, hogy a munkacsoportok mindössze kétórás ülésein elmélyedjünk az adott témában, ezért hagyományosan a kongresszus után külön is megszervezik az összes munkacsoport többnapos rendezvényét, ahogyan azt az AGDM is tette ez év novemberében.
A kongresszus többnapos programjában több panelbeszélgetés is szerepelt a legfontosabb és legégetőbb kérdésekről, mint például az ukrajnai kisebbségek helyzetéről vagy a lengyelországi német kisebbség hátrányos megkülönböztetéséről az oktatási rendszerben.
Melyek a jelenlegi feladatai a FUEN alelnökeként?
Az elnökség első offline ülésére november 28-án került sor Brüsszelben. Az elnökség minden tagja jelen volt. Mivel a hat tagból hárman újak vagyunk, fontos volt, hogy beszéljünk az elnökség és a FUEN alapvető struktúrájáról és feladatairól. A munkaközösségeket felosztottuk az elnökségi tagok között. Mivel a legfőbb grémiumban jelenleg nincs szláv kisebbségi képviselő, a FUEN struktúrájának átszervezése mellett a szláv kisebbségek képviseletét is rám bízták. Az első feladat elsősorban a szervezet és a titkárság jelenlegi struktúrájának értékelését és újratervezését jelenti, a második feladat pedig szoros együttműködést jelent az Angelika Mlinar asszony vezette Szláv Kisebbségek Munkacsoportjával (AGSM). Az AGSM november végén tartotta többnapos ülését Bécsben, amelyen az elnökség újonnan megválasztott tagjaként már én is jelen voltam. A vezetőség a jövőben rendszeres időközönként tart majd üléseket, készülve többek között és a 2023-as kongresszusra is.
Az európai nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok legnagyobb találkozójának jövőre a magyarországi németek adnak otthont Pécsett. Mit remél ettől az MNOÖ?
Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy 2008 után jövőre ismét házigazdái lehetünk a FUEN-kongresszusnak. A pontos időpontról még egyeztetnünk kell a FUEN titkárságával, de a tanácskozásra valószínűleg 2023 második felében kerülhet majd sor. Sok munka vár ránk addig!
Még mindig szívesen emlékszem vissza a 2008-as hasonló rendezvény előkészítésére és végrehajtására. A GJU-val (Magyarországi Német Fiatalok Közössége), helyi német szervezetekkel, valamint a pécsi horvát és roma kisebbség képviselőivel szoros együttműködésben igazán színvonalas rendezvényt hoztunk létre akkor. Nagyon reméljük, hogy 2023-ban is hasonlóan kellemes élményeket tudunk majd nyújtani a kongresszus várhatóan több mint 200 résztvevőjének.
Forrás: MNOÖ