Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A hozzáálláson múlik, a garancia pedig
az elkötelezett német nemzetiségi pedagógusok személyében rejlik
A Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ (UMZ) immár harmadik alkalommal szervezte meg online továbbképzését „Pädagogischer Naschmarkt – gewürzt mit ungarndeutschen Inhalten“ címmel.
Kezdésként Stefan Brunner, a budapesti Goethe Intézet (GI) Nyelvi Osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket, és kiemelte az eredményes együttműködést a GI és az UMZ között.
A hagyományoknak megfelelően a nyitó előadásban Englenderné Hock Ibolya a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) elnöke osztotta meg gondolatait a pedagógusokkal.
Ebben az évben a hangsúlyt az oktatási stratégiára, az összetartozásra, a hordható népviseletre, a német nemzetiségi intézmények arculatára és az intézményi nyelvhasználatra helyezte. Az MNOÖ oktatási stratégiája jelenjen meg az intézményi dokumentumokban, építsék be a stratégia tartalmait és javaslatait a módosításkor.
A 2023-as betelepítési emlékév a vándorkulcs-projekttel sok intézményt, egyesületet és települési német önkormányzatot elért. A láda önmagában egy szimbólum, az összetartozás, a közös munka szimbóluma.
A „Hordható viselet“ elnevezésű projekt az MNOÖ Ifjúsági Bizottságának és a Magyarországi Német Fiatalok Közösségének (GJU) kezdeményezése, és a célja, hogy az ünnepeinken, rendezvényeinken a résztvevők a „dirndli“ helyett egy egyszerűsített, magyarországi német motívumokkal díszített német nemzetiségi viseletet öltsenek magukra. Nem hordhatunk mindig három-négy keményített alsószoknyát, de a kékfestő anyagból készült egyszerűsített ruhadarabok jól jelképeznék a magyarországi német viseletet – mondta az MNOÖ elnöke.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei őszi rendezvényén magyarországi német tartalmak, magyarországi német szerzők művei is megjelennek, így népszerűsítve a magyarországi német kultúrát – hívta fel a figyelmet erre az eseményre is Englenderné Hock Ibolya.
A leghangsúlyosabb arculati elem a magyarországi németek esetében azonban a nyelvhasználat legyen az intézményeinkben. A modern módszertant alkalmazzák a pedagógusok a foglalkozásokon és az órákon, de a német nyelv ne csak itt legyen jelen, hanem a szünetekben, a mindennapokban, a gyermekekhez, tanulókhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek során is.
Ez a pedagógusok hozzáállásán, elkötelezettségén, szemléletén múlik. Feladatunk, amelyet a stratégiában többször is hangsúlyozunk, hogy a német nyelvhasználat természetessé váljon. A magyarországi németeknek csak akkor van jövőjük, ha a nyelvet, a német nemzetiségi értékeket és tartalmakat az oktatási intézményeinkben közvetítjük.
A bevezető után az előadások és a workshopok két szekcióban folytatódtak, az egyik az iskolai tanároknak, a másik pedig az óvodapedagógusoknak szólt.
Az ismert és elismert referensek és az érdekes témák a több mint száz pedagógust aktív részvételre motiváltak.
Majoros Zsuzsanna bevezette a résztvevőket a Kett-pedagógia alapjaiba, ebbe a kapcsolatközpontú pedagógiába, melynek középpontjában az élet célja és értelme, illetve az életöröm áll. „Kívánok Neked erőt, örömet és bátorságot az élethez!“ – ez a Franz Kett idézet akár a mottója is lehetne pedagógiájának. A workshop keretében az előadó bemutatta, hogy milyen fontos a megszólító padlóképek szerepe a foglalkozásokon, hogyan kísérhetjük a nyelvet testtel, szívvel, képpel és hanggal. Ez egy nyelvi fürdő minden érzékszerv bevonásával, amely élettartalmakat közvetít, örömet ad a gyermekeknek és fejleszti kreativitásukat.
Manzné Dr. Jäger Mónika a workshopjában olyan alapfogalmakat, mint identitás, kulturális értékek közvetítése, valamint a magyarországi német népcsoport legfontosabb jellemzőit taglalta. A kultúra közvetlen és közvetett közvetítésének módszertani kérdései kerültek középpontba, amelynek során a viselet, az autentikus közvetítő személyek és a tájnyelv kérdésköre került bemutatásra. Videófelvételt elemeztek, továbbá saját jól bevált gyakorlatok kerültek bemutatásra.
Dr. Ilona Bachmann előadására – amelynek címe „A terem meghatározó szerepe a kisgyermekkori pedagógiai gyakorlatban“ volt – alsós tanítókat és óvodapedagógusokat hívtunk meg. A résztvevők a teremelrendezés új ötleteinek alapjait ismerhették meg, amelyeket a saját intézményükre adaptálhatnak. A cél az, hogy a teremelrendezés megszólító jellemzői a sokoldalú tapasztalásra, a játék legmegfelelőbb módjára ösztönözzék a gyermekeket.
Szklenár Judit megmutatta, hogyan lehet papír nélkül, interaktív gyakorlatok és oktató játékok segítségével hatékonyan gyakorolni. A pedagógusok ezen a foglalkozáson kiválaszthatták, hogy ezek mely oktatási környezetben alkalmazhatóak a legeredményesebben. A tanítási folyamat előnyeiről és feltételeiről értekeztek, mintákat és ismert online eszközöket rendszereztek azon szempont alapján, hogy melyek bizonyultak a leghatásosabbnak és legmotiválóbbnak. A résztvevők ötleteket gyűjthettek és beszélgettek az alkalmazási lehetőségekről.
Waldmann-né Baudentisztl Éva az alsós népismeret-oktatás célját és feladatait definiálta, praktikus tippeket adott a tananyag az órákon való átadásához és a tanórákon kívüli feldolgozásában. On- és offline lehetőségek, életkornak megfelelő feladattípusok kerültek bemutatásra és kipróbálásra, valamint a tanórán kívüli ismeretközvetítési helyszínek, mint például a nemzetiségi tájházak és tanösvények is szóba kerültek.
Angeli Éva szerzőként mutatta be az 5. és a 6. osztályosoknak szóló hon- és népismereti tankönyvet és munkafüzetet. Számtalan lehetőséget mutatott arra, hogy mit és hogyan dolgozhatnak fel az órán és tanórán kívül a tanárok. Azért, hogy valami kézzelfoghatót is haza vihessenek a résztvevők a következő tanévre, egy-egy témát fel is dolgozott a csoport.
Kifáradva, de új ötletekkel felvértezve és motiváltan hagyták el a pedagógusok a virtuális teret.
Az UMZ csapata