BibliothekFranz Heinz: Endzeit

Franz Heinz: Endzeit

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Eheti könyvajánlónk tárgya egy regény, melyet egy 20. századi bánsági festő, Franz Ferch munkássága és szülőhazájának sorsa ihletett.

Az író, Franz Heinz 1929-ben született a Perjámos nevű romániai faluban. Tizenöt évesen testvérével és szüleivel Ausztriába menekült, azonban 1945-ben visszatelepítették őket a Bánságba, ahol megfosztották őket állampolgári jogaiktól. Franz dolgozott mezőgazdasági munkásként és pékként is, három éven át pedig kényszermunkát végzett katonai munkatáborokban. Leérettségizett és diplomát szerzett történelem és földrajz szakon Bukarestben. 1960 és 1974 között a bukaresti német nyelvű „Neuer Weg” napilap szerkesztője volt. Több regénye jelent meg, melyek többek között a romániai németség kulturális örökségéhez tartoznak. 1974-ben eltiltották munkájától, így két évvel később családjával együtt Németországba költözött. Az 1990-es évekig több újság szerkesztőjeként dolgozott, folytatta prózaírói tevékenységét is. Jelenleg szabadúszó íróként él Düsseldorfban.

Sok közös vonást vélhetünk felfedezni az író és a festő élete között. Franz Ferch 1900-ban született a szintén a Bánságban található Rudolfsgnadban, ami a mai Szerbia területén található. Hasonló módon az itt eltöltött hosszú évek alatt sok fájdalommal és nehézséggel kellett megküzdenie, így az 1970-es években családi és kultúrpolitikai okok miatt elhagyni kényszerült szülőföldjét. Ferch és Heinz is egyedi alkotásokat hagytak maguk után, egyikük irodalmi műveket, míg másikuk festményeket, melyek a több ezer kivándorolt bánsági svábnak egyfajta visszatekintésként szolgálnak egy kultúra végóráiról, de némelyek nosztalgikusan is hathatnak közönségükre. A regényben taglalt események, helyszínek és fejlemények bár lefedik a valóságot, de Heinz mégsem a festőről szóló életrajzi műnek szánta az írását. A történet főszereplője Lerch, aki a Maros partján él és a táj szépsége által megihletve fest. Olasz- és németországi akadémiákon fejlesztette művészi tehetségét. Mindkét háborút megjárta és az utánuk következő kommunista diktatúra hatására egyfajta belső száműzetésbe vonul. A hanyatló sorsra jutott falu leírását olvashatjuk a műben, melyet a főhős és a valódi festő is végül elhagy.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik kedvelik a több kultúrán és műfajon átívelő regényes történelmi olvasmányokat.

Franz Heinz: Endzeit (Végóra)
Ludwigsburg: Pop Verlag, 2021
248 oldal
Nyelv: német

Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.