BibliothekBorbély Anna - Bartha Csilla (szerk.): Többnyelvűség Magyarországon 

Borbély Anna – Bartha Csilla (szerk.): Többnyelvűség Magyarországon 

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Az ajánlónkban ezen a héten bemutatott könyv Magyarország nyelvi sokszínűségét, a kisebbségi nyelvek fennmaradásának esélyeit, valamint a társadalmi változások által gyakorolt hatásokat elemzi.

A kötet két szerkesztője, Borbély Anna és Bartha Csilla, egyaránt otthonosan mozog a szociolingvisztika, a nyelvpolitika és a kulturális identitás területén. Könyvük Magyarország nyelvi térképét nem csupán statisztikai adatokon keresztül mutatja be, de foglalkozik a nyelvhasználat mindennapi dinamikájával, az egyes nyelvi közösségek közötti kapcsolatokkal, a nyelvek identitásformáló erejével, illetve a többnyelvűséggel és a kisebbségi nyelvek megőrzésének kihívásaival is.

Magyarországon számos kisebbségi nyelv – mint például a szerb, a szlovák, a horvát, a német és a roma – több évszázados hagyománnyal rendelkeznek, ám a modern globalizációs és urbanizációs folyamatok nyomán ezek egyre inkább háttérbe szorulnak. A könyv megpróbálja feltérképezni azokat a tényezőket, amelyek segítik vagy éppen hátráltatják ezeknek a nyelveknek a fennmaradását. Az egyik fő kérdés az, hogy hogyan lehet egyensúlyt teremteni a magyar nyelv dominanciája és a kisebbségi nyelvek védelme között. A magyar társadalom nagy része egynyelvű, ami jelentős kihívásokat jelent a többnyelvűség fenntartásában. A kisebbségi nyelvű oktatás, a médiában való megjelenés, valamint a nyelvi jogok biztosítása mind-mind olyan kérdések, amelyek meghatározzák a kisebbségi nyelvek jövőjét. A kötet részletesen tárgyalja ezeket, bemutatva az oktatási rendszerek különbségeit, valamint a kisebbségi nyelvű iskolák helyzetét.

A szerzők számos esettanulmányt tárnak az olvasó elé, amelyek a kisebbségi nyelvű közösségek mindennapi életét, nyelvi szokásait és identitásuk alakulását vizsgálják. Ajánlónkban külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra a fejezetre, melyben Erb Maria a magyarországi német közösség nyelvét elemzi, különös tekintettel a nyelvhasználat generációk közötti átadására és a nyelvi revitalizációs kísérletekre. Egy másik lényeges szempont, amely a könyvben hangsúlyt kap, az a nyelvi identitás és a nyelvszociológia kapcsolata. A szerzők részletesen bemutatják, hogy a nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem az egyéni és a közösségi identitás egyik legfontosabb eleme is. A kisebbségi közösségek esetében a nyelv gyakran szimbolikus jelentőséggel bír, mivel a nyelv megőrzése egyben az identitás megőrzését is jelenti. A nyelvcsere és a nyelvi asszimiláció pedig a nyelvi diverzitás csökkenéséhez és a kulturális identitás eróziójához is vezet.

Ez az átfogó tanulmánykötet nemcsak a nyelvi kérdések iránt érdeklődő szakértőknek lehet hasznos olvasmány, hanem azoknak is, akik meg szeretnék érteni Magyarország nyelvi sokféleségének kihívásait és lehetőségeit.

Szerk.: Borbély Anna, Bartha Csilla
Többnyelvűség Magyarországon. Szociolingvisztikai vizsgálatok nemzetiségekről
Budapest: HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2024
419 oldal
Nyelv: magyar

Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.