Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Beszámoló egy különleges történelmi előadásról
Március 19-én folytatódott a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum) azon törekvése, hogy a Zentrum-Programme im HdU elnevezésű rendezvénysorozatának keretében lehetőséget adjon a Heinek Ottó-díjjal kitüntetettek számára, hogy Budapesten, a Magyarországi Németek Házában is bemutathassák eredményeiket. Ezúttal dr. Schweininger Péter, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékének egyetemi tanársegédje, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium történelem vezetőtanára osztotta meg kutatásainak egy részletét a „Sváb világok. Migráció és mentalitás Száron, 1729 – 1848” című disszertációjából. Az előadás, melyet nagy érdeklődés övezett, betekintést nyújtott a 18–19. századi Magyarország sváb közösségeinek mindennapjaiba, családi kapcsolataiba és társadalmi szerkezetébe.
Az est központi témája a sváb háztartások működése, az öröklési szokások, valamint a házassági stratégiák voltak. Dr. Schweininger Péter többek között részletesen ismertette, hogyan alakultak a családok gazdasági viszonyai, miként öröklődtek a birtokok, és milyen szerepet játszottak a nők a közösségek életében.
De vajon milyen lehetett egy 18. századi sváb asszony élete? Szó esett ennek kapcsán Wiest Antalról és feleségéről, Steckl Mária Magdolnáról, aki húsz év alatt tizenegy gyermeket hozott világra, ám az utolsó szülés után két évvel elhunyt. Az özvegy férfi egy éven belül újraházasodott, hiszen akkoriban ez teljesen megszokott volt. Az új házastársat Kingának hívták és úgy hivatkoznak rá, mint „feleség és minden gyermek mostohaanyja”.
Az előadás során az is kiderült, hogy a gyermekek élete sem volt könnyű. Már 10-12 évesen munkába álltak. Sokan más családoknál szolgáltak, míg végül önálló háztartást alapítottak. Ebből a szempontból Gugenberger Jakab sorsa különösen érdekes: 15 évesen már egy gazdánál dolgozott nővérével együtt, később sógorának, majd apósának háztartásában szolgált. Élete 16 évnyi szolgaság után azonban megváltozott, amikor elköltözött Szárról a szomszédos Vértesboglárra és tehetős ember vált belőle. A pontos részletekről dokumentumok nem árulkodnak.
Megelevenedett előttünk Paulini Jakab alakja is, akit felesége azzal gyanúsított meg, hogy megcsalja. Az asszony a férje után ment Újbarokra és verekedésbe keveredett az ottani kocsmárosnéval. Jakab nem avatkozott közbe, melyet úgy magyarázott, hogy attól félt őt is megverik a falubeliek. Egy másik ügyben lopással is megvádolták, de ezt és a hűtlenséget is tagadta. A tárgyalás során enyhítő körülményként hozták fel, hogy büntetlen előéletű, illetve ígéretet tett arra, hogy „soha többül rossz életre nem vetemedik, a Feleségivel szépen fog lakni, és az édes Atya mellet szorgalmatosan fog a gazdaságban szolgálni”. Így végül egy hét tömlöcbüntetés, illetve huszonöt pálcaütést követően szabadon engedték.
A történeti szemléltetés során több egyedi eset és családi történet elevenedett meg előttünk, amelyek révén a közönség még közelebb kerülhetett a régmúlt mindennapi életéhez.
Schulteisz Anna
Fotó: Grund Lajos
További képek >>>
〰〰〰〰〰
Szervező:
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum)
Támogató:
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata