BibliothekGálosfai Jenőné: Német földről gyalogszerrel, tutajjal…

Gálosfai Jenőné: Német földről gyalogszerrel, tutajjal…

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Az itt bemutatott kötet egy alapos kutatáson alapuló, két nyelven íródott mű, amely négy családon keresztül dokumentálva mutatja be az óbudai német közösség életét az elmúlt 300 évben. A szerző például saját költségén utazott el Németországba, hogy ősei nyomába eredjen, és eközben olyan eredeti dokumentumokat fedezett fel, amelyek azok Óbudára való betelepülését igazolják.

„Óbuda német telepeseit a népnyelv Braunhaxlereknek nevezte. Magyarázata három is akad. Az egyik szerint, lábukon barna harisnyát viseltek, a másik szerint – amely a legvalószínűbb – feltűrt nadrágszárral dolgoztak a szőlőben és bőrüket barnára cserzette a nap, a harmadik szerint lábuk mosdatlan volt és a rárakódott piszoktól lett barnás árnyalatú a bőrük. Meg kell védenem az ősöket, ez a feltételezés a legkevésbé valószínű, mert az óbudaiak mindig nagyon kényesek voltak a tisztaságra”, szerepel a könyvben.

A betelepülés körülményeiből kiindulva a kötet végigkíséri az első letelepedési hullámokat, a kemény mindennapokat, valamint azokat a meghatározó eseményeket, amelyek formálták a közösség életét. Gálosfai Jenőné a történelmi tények mellett szemléletesen mutatja be a szokásokat, ünnepeket és az életmódot: a karácsonyt, a húsvétot és a farsangot, az esküvőket, a betegségeket és a temetéseket, a szüretet és a szüreti bálokat, a körmeneteket, a búcsúkat és a színházi életet. Különösen értékesek a személyes visszaemlékezések, például arról, hogy a szerző családjában hogyan ünnepelték a karácsonyt.

Kiemelt szerepet kap a kötetben négy család, a Wittmannok, a Weberek, a Grafok és a Schlosserek története Óbudán, tartalmazza tovább a családfáikat és részletesebb adataikat a könyv megjelenésének dátumáig.

A mű élő képet rajzol egy olyan településről és annak közösségről, amelyet a szorgalom, a hagyományok és az összetartás jellemzett, s amelynek története szorosan összefonódik a Duna-menti svábok sorsával.

Ez a könyv nemcsak a történészek és helytörténeti kutatók számára jelenthet értékes olvasmányt, hanem mindazoknak is, akik Óbuda kulturális identitása és történelmi öröksége iránt érdeklődnek.

Gálosfai Jenőné: Német földről gyalogszerrel, tutajjal… – Braunhaxlerek 300 éve Óbudán
Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Helytörténeti füzetek 2003, VIII. évfolyam, 1. szám
Óbuda, Óbudai Múzeum
123 oldal
Nyelv: magyar, német

Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.