HírfolyamRégi dallamok festői környezetben

Régi dallamok festői környezetben

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Az idei évben a pécsváradi vár festői környezete adott otthont a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa Singwoche szakmai hetének, melyre az egész Dunántúlról számos településéről érkeztek a résztvevők. A tábor vezetői, Kovácsné Fódi Krisztina és Pfeiferné Takács Hajnalka már a beköltözéskor örömmel üdvözölték a tábor törzstagjait, akik egész évben sokszor valóban csak itt, ezen a képzésen találkoznak egymással. Az új résztvevőknek is különösen örülnek, szeretnék ugyanis, ha minél többen megtapasztalnák és magukkal vinnék azt a szakmai tudást, melyet a táborban elsajátítottak.

Singwoche résztvevői részben kórusok tagjai, részben pedig kórusvezetők. A kóruskíséret is sajátos készségeket igényel egy zenésztől, összehangolódást a kórussal, hogy a harmonikajáték ne elnyomja, túlharsogja a dallamot, hanem finoman kísérje azt, hangsúlyozva, megtámasztva a kórus énekét. a melódiát. Épp ezért is üdvözlik örömmel, ha egy kóruskísérő részt vesz a táborban. Ez alkalommal Geszler Zoltán harmonika- és orgonajátékával segítette a szakmai munkát.

A mindennapok egy jól bevált, gondosan felépített foglalkozásterv szerint teltek, mely színesen, változatosan nyújtott lehetőséget a fejlődésre. Délelőtt a bemelegítő beéneklés után magyarországi német népdalokkal és egyházzenei művekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. 

A kórusvezetőkkel külön szemináriumokon foglalkoztak, tudásszintjüknek megfelelő differenciált szakmai anyaggal: a kezdő kórusvezetők a vezénylés alapjaival, a képzettebbek pedig a fogósabb vezényléstechnikai elemek kipróbálásával fejleszthették tudásukat. 

Hosszú évek óta az ének szekció gondosan dédelgetett mozgalma, a  Mein Lied program. Ennek jegyében minden délután kiválasztottak egy-egy helyi gyűjtésű, a résztvevők településéről, vagy annak térségéből gyűjtött, de még le nem jegyzett dalt, mellyel behatóan foglalkoztak, áténekelték, és ha szükséges volt, akkor Albrecht István le is kottázta őket másnapra. A kiválasztás szempontja az volt, hogy a dal ne szerepeljen a közismert és közkézen forgó dalos kötetekben, legfeljebb a település által kiadott kottagyűjteményben. Az énekszekció célja ezzel a programmal, hogy a sokszor szájhagyomány útján, hallás után terjedő dalverziókból minél többet tudjanak megóvni a feledésbe merüléstől és hiteles formában átadni a fiatalabb generációknak. 

Hétfőn délután Fazekasné Gombár Mónika mutatta be nagyszerű munkáját, a Vecsési dalok és mondókák gyűjteményét, illetve beszélt a dalok szövegének kétszintű lejegyzésének jelentőségéről és szükségességéről. Az érdekes előadás során több dalt is megtanított az énekeseknek a kötetből. 

A foglalkozásokon kívül egyéb programok is, mint pl. kézműveskedés vagy kirándulás is várt a résztvevőkre, melyek kiváló kikapcsolódást nyújtottak az egész napi szakmai munka után, és meghitt beszélgetésekre, közösségépítésre is lehetőséget nyújtottak.

A csütörtöki nap a múlt felidézésével is telt. Az utazás először helyben, a pécsváradi vasútállomáson felállított vagon-múzeum megtekintésével kezdődött, ahol a felkavaró múlt megidézése többek szemébe könnyeket csalt. Két szép dallal emlékeztek meg a malenkij robotra elhurcoltakról és a kitelepítést elszenvedőkről. 

Mecseknádasdon a tájház nagyszerű gyűjteménye, míg Fekeden a település bája, lakóházainak különleges bejárata, a tanösvény és a svábház lenyűgözte a látogatókat. Egy főhajtásra a Landesrat-alapító Báling József szobránál is megálltak.

Aznap este egy kedves zenei program, mégpedig egy házi koncert várt a résztvevőkre, ahol mindenki bemutatkozhatott egy produkcióval, ezúttal mindenféle megkötés nélkül. Hallhattunk például többszólamú kórusművet, magyar népdalt, és harmonikazenét is.

A Landesrat szakmai táborok vége a legizgalmasabb, ugyanis a héten tanult dalokból és az egyéni gyűjtésekből összeállított zárókoncert programja mindig tartogat érdekességeket. A szakmai vezetők egész héten figyelik, válogatják a dalokat a koncerthez, mely a hét végére színes programmá áll össze. A műsor fényét emeli, hogy az énekesek ekkor autentikus népviseletükben vagy kórusuk öltözetében adják elő dalaikat.

A zárókoncerten a dalokat Kovácsné Fódi Krisztina és Pfeiferné Takács Hajnalka – akik a koncert során a karmesteri feladatokat is ellátták –  tartalmuk szerint csoportosítva fűzte egységbe. A dalos bevonulás után az így kialakult zenei blokkokban először bánatos-szerelmes dalokat, majd az egyházzenei részben főként Mária-dalokat, ezután pedig vidám dallamokat hallhatott a közönség a Singwoche-kórustól. A blokkok között egyes résztvevők is bemutatkozhattak az általuk bemutatott Mein Lied-del, vagy a házi koncerten elhangzott sikeres produkciójukkal. Sőt az idén még egy a férfiak által énekelt jódlidal is bekerült a műsorba. 

Mikola Péter Szekszárdról nemcsak ekkor, hanem később az egyházi dalok egyikében is gitárral kísérte a kórust. Az egyházzenei dalok fűzérét a budapesti XVIII. kerületi Liederschatz kórus tagjai vezették be a Lob Gott című kórusművel, míg a blokk végén Kovácsné Fódi Krisztina és Pfeiferné Takács Hajnalka egy csodálatos kétszólamú Ave Maria-val ejtette ámulatba a közönséget. Az áhítatos percek után a mosonmagyaróvári Heidenröslein kórus tagjaiból álló trió adott elő egy vidám dalcsokrot. 

A Singwoche-kórus három dala után a piliscsabai Nagy Éva férjével, Geszler Zoltánnal ének-harmonika duóként egy kedves, vidám dallal lépett fel, majd Zoltán a rendkívül szuggesztív, energiáktól feszülő harmonikaszólójával nyűgözte le a hallgatókat. Ezután ismét a kórus következett, és tovább fokozta a hangulatot három vidám dallal. 

A koncertet a Singwoche ikonikus dala, mindenki kedvence, a Gute Nacht szívet melengető dallamával zárták. A színes és változatos, színvonalasan előadott műsort többször is hosszas vastapssal jutalmazta a közönség.

Köszönet illeti Radvánszky Mariont a tolmácsolásért, Mikola Pétert gitárjátékáért, illetve Geszler Zoltánt a kóruskíséretért. 

Idén is szakmailag tartalmas, jó hangulatú hetet tudunk magunk mögött, köszönjük minden énekesnek, kórusvezetőnek a részvételt. Várjuk őket szeretettel 2026 július elején, Veszprémben!

A rendezvény a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI), a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.

LandesratForum

Fotó: Székely Attila

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.