Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
2025. október 25-én ünnepélyes keretek között adták át a Bács-Kiskun vármegyei Hartán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) kezdeményezésére létrehozott német nemzetiségi tanösvényhálózat legújabb, immár 19. tematikus útját. A kellemes őszi időben megtartott rendezvényre számos vendég érkezett – főként helyi érdeklődők, akik közösen ünnepelték községük új kulturális és turisztikai értékének megszületését.
A tanösvény átadó ünnepségen Frőhlich Henrik, a hartai német nemzetiségi önkormányzat elnöke köszöntötte a résztvevőket, és köszönetet mondott mindazoknak, akik a projekt megvalósításában részt vettek. Hangsúlyozta: a tanösvény nem csupán információs táblák sora, hanem a hartai közösség közös történetének, értékeinek és 300 éves múltjának szimbóluma, amely a hit, az összetartozás és a hagyományok megőrzésének erejét hirdeti. Kiemelte, hogy a projekt több hónapos, sok szereplő együttműködésével megvalósult közös munka eredménye, amelyért köszönet illeti mindazokat, akik tudásukkal, elhivatottságukkal és szívvel-lélekkel végzett munkájukkal hozzájárultak a megvalósításhoz.
Ünnepi beszédet mondott Szauter Terézia, az MNOÖ oktatási bizottságának elnöke, a hartai tanösvény külső szakértője. Beszédében rámutatott: ez a nap egyszerre ünnep Harta és az egész magyarországi német közösség számára. Kiemelte: a 19. magyarországi német tematikus út avatása egy igazi sikertörténet legújabb állomása. A mára már országos jelentőségű kulturális örökségvédelmi projektnek ugyanis 2015 óta fejlődik töretlenül; a kezdeményezés maga az országos német önkormányzattól származik, a megvalósításhoz pedig a Német Szövetségi Belügyminisztérium nyújt anyagi támogatást.
A hartai tanösvény különleges helyet foglal el az említett hálózatban – fogalmazott a szakértő, hiszen ez az első, amely protestáns gyökerű német közösség múltját mutatja be. – A korábbi 18 tanösvény mind katolikus falvakban létesült – a hartai tematikus út tehát elsőként mutatja be azt, hogy hogyan tudtak 18. századi evangélikus és református telepesek a hit, a munka és a közösség erejével új hazát teremteni. Leszármazottaik mindmáig békében élnek itt együtt katolikus családokkal – erre utal a tanösvény mottója is: „Együtt, egymásért” – fogalmazott. Kiemelte: a hartai tanösvény egyik legnagyobb értéke, hogy nemcsak a látogatóknak, hanem a helyieknek is szól – a különböző generációk itt újra felfedezhetik saját gyökereiket: – Méltóság csak ott létezik, ahol van múlt. Csak az léphet büszkén elődei lábnyomába, aki ismeri azok munkáját és értékeit – mondta.
Az ünnepségen közreműködtek a település német kultúrcsoportjai: a Hartai Ráday Pál Kamarakórus, a Hartai Hagyományőrző Kulturális Egyesület gyermekcsoportjai és a helyi zeneiskola tanáraiból álló együttes. A program végén leleplezték az első állomás tábláját, majd helyi lelkészek megáldották a tanösvényt. Az eseményt követően a résztvevők közösen bejárták a tematikus utat, amely Harta központjában vezet végig.
A tanösvény hét állomáson keresztül ad átfogó képet Harta történetéről és kulturális örökségéről:
Az első stáció azt mutatja be, hogy miként vált a 18. század elején német telepesek kitartó munkájával a török idők után elnéptelenedett vidékből virágzó településsé Harta, ahol a közösség ereje és szorgalma ma is élő örökség.
A második állomás a helyi német közösség vallási sokszínűségéről, a különböző felekezetek együttéléséről mesél, hangsúlyozva, hogy a hit, a szorgalom és a közösségi összetartás alakították ki azt az értékrendet, amely ma is meghatározza a helyi közösség lelkületét.
A harmadik a hartaiak munkaszeretetének és kitartásának állít emléket, bemutatva, hogyan teremtettek megélhetést a Duna mentén a mezőgazdaság, a hajózás és a kenderfeldolgozás révén. Kiderül: Hartán a szorgalom és a takarékosság nemcsak életforma, hanem érték is.
A negyedik stáció azt mutatja be, hogy a német telepesek szorgalma és ízlése hogyan formált rendezett faluképet, jellegzetes építészeti stílust és gazdagon díszített, hagyományőrző otthonokat, amelyek ma is a közösség múltjáról mesélnek.
Az ötödik állomás a híres hartai festett bútorok világába vezeti a látogatót. Kiderül, hogy a bútorfestészet miként vált külső hatásból és a helyi mesterek tehetségéből egyedi motívumkincset és szimbolikus nyelvet teremtő, ma is élő népművészeti hagyománnyá.
A hatodik stáció a helyi német viselet sokszínű világát idézi fel; azt, hogy abban hogyan ötvöződik a hesseni örökség és a helyi ízlés, és azt is, hogy mely népviseleti darabok a közösség hagyománytiszteletének és kézműves örökségének legerősebb, ma is élő jelképei.
Végül az utolsó állomás a második világháború utáni Harta újjáformálódását mutatja be: azt, hogy a ki- és betelepítések, a közös megpróbáltatások után a német és magyar családok munkával, emberséggel és összefogással hogyan teremtettek újra egységet, példát adva a megbékélésre.
A hartai tanösvény ezentúl egész évben szabadon látogatható. Az alkotók célja az, hogy a helyiek mellett a hazai német közösség távolabb élő tagjai, sőt turisták is felfedezzék azt a színekbe, történetekbe és emberi sorsokba szőtt élményt, amely méltó módon mesél Harta német közösségének múltjáról és jelenéről.

















