FőhírMegjelent a Wesprimer Buam „Bakonyer Herz” című albuma!

Megjelent a Wesprimer Buam „Bakonyer Herz” című albuma!

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Az Ungarndeutsche Musik – Online projekt keretén belül a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) Ifjúsági Bizottsága javaslatára a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) két fiatal kamarakórus hangfelvételét támogatta 2025-ben. Közülük elsőként a napokban a legtöbb online zenestreaming szolgáltatón megjelent Bakonyer Herz című album kapcsán Radóczy Károly, az MNOÖ ifjúsági referense Weisz Ádámmal, az együttes egyik tagjával beszélgetett. 

Wesprimer Buam: Bakonyer Herz

RK: Mit kell tudni a Wesprimer Buam-ról?
WÁ: Az együttes 2024-ben alakult meg Nagy-Peidl Éva tanárnő ötlete alapján a veszprémi Lovassy László Gimnázium német nemzetiségi kamarakórusának férfi tagjaiból. A csütörtöki kóruspróbák után sokszor maradtunk még énekelgetni, és ezután jött az ötlet, hogy jó lenne ezt színpadon is megmutatni. 

Először kitaláltuk, milyen dalokat szeretnénk énekelni: Ezek elsősorban katonadalok voltak, illetve magyarországi német népdalok. Összeállítottunk egy dalcsokrot, aztán Veszprémben több eseményen felléptünk. Igazából számunkra a keszthelyi Helikon Fesztivál számított áttörésnek, ahol 2024-ben különdíjat kaptunk a zsűritől. Felléphettünk továbbá az MNOÖ országos gáláján Pécsett, illetve elindultunk az országos német önkormányzat énekversenyén 2025-ben, ahol kategóriánkban 1. helyezést értünk el. És bár azóta már négyen is elballagtunk a Lovassyból, próbáljuk tovább folytatni a projektet és lelkesen készülünk a fellépéseinkre. 

RK: Kik a tagok, mi a szerepük?
WÁ: Hét taggal kezdtük az együttest, most nyolcan vagyunk:

  • Ábrahám Gábor, tenor, szervezés (Zirc)
  • Jakab Zalán, tenor (Zirc)
  • Strenner Márton, bariton (Tótvázsony)
  • Steiner-Utczás Mátyás, bariton (Tótvázsony)
  • Békési Attila, basszus (Veszprém)
  • Ádám Barnabás, basszus (Városlőd)
  • Vágner Martin József, klarinét (Kislőd)
  • Weisz Ádám, harmonika (Városlőd)
A Wesprimer Buam zenekar

RK: Mi tartja össze ezt a csapatot?
WÁ: Az éneklés és a magyarországi német közösség iránti szeretet. Többen osztálytársak voltunk, de vannak olyanok, akik még most is azok, de a barátság is nagyon fontos a tagok között.

RK: Kaptok azóta is szakmai segítséget?
WÁ: Kapunk, most a stúdiófelvétel előtt is többször konzultáltunk és a dalok kiválasztásában is segített nekünk Pfeiferné Takács Hajnalka tanárnő és Nagy-Peidl Éva tanárnő is, utóbbi meg is hallgatott minket többször a felvétel előtt, véleményezte, legtöbbször pozitívan, de azért kaptunk nagyon sok építő jellegű kritikát is, amit ezúton is köszönünk neki, mert ezeknek hála sokat tudtunk fejlődni. Nagyon örülünk neki, hogy bár már többen nem vagyunk az intézmény diákjai, még így is kapunk tőle segítséget.

RK: Térjünk rá a dalokra. Mit kell róluk tudni?

Ich bin der Pua vom Aubachtal
WÁ: Ez a dal a legtöbb magyarországi német régióban megtalálható Ich bin der Pua vom Donautal címmel, egyedül Városlődön használják a fent megadott variánst azért, mert a városlődiek az Aubach környékéről származnak. Érdekesség még ehhez a dalhoz, hogy nálunk ennek a dalnak az alapján indult el a kutatás a testvértelepülésünk irányába és végül sikerült is megtalálni, hogy őseink honnan jöhettek (Wiesthal, Bajorország) Magyarországra. Ezért is gondoltuk úgy, hogy ez a darab mindenképpen kapjon helyet az albumon.

In einem Polenstädtchen
WÁ: Ezt a számot is sokat énekeltük már korábban, benne volt a gálára és az énekversenyre vitt dalcsokrunkban is. Talán itt annyi az érdekesség, hogy találtam egy harmadik versszakot hozzá Roth Ferenc városlődi daloskönyvében, amit eddig máshol nem láttam, és ezért úgy gondoltuk, hogy ez különleges lehet.

Das Gewerbelied
WÁ: Ez a dal Márkóról származik eredetileg, a Békefiné Szeitl Éva által összeállított népdalgyűjteményben található meg. Több mint tíz versszaka van, minden mesterséget leír egy kicsit, olykor humorosan kifigurázza őket. Mi a felvételen elhangzókat találtuk a legtalálóbbnak közülük. Szereztünk hozzá egy fúvósszólót is, amivel interpretáltuk kicsit magát a népdalt.

Ich bin an arme’ Pua
WÁ: Ezt a dalt az úrkúti daloskönyvben találtuk és Pfeiferné Takács Hajnalka javaslatára építettük be a repertoárba. Ez számunkra egy „nullkilométeres” dal, élőben még sosem adtuk elő. De ehhez is összeraktunk egy saját fúvósszólót, amire büszkék vagyunk. Ennél kicsit küszködtünk a dialektussal, az úrkúti nem feküdt nekünk annyira, de végül ami lett belőle, az a miénk.

Mein besta’ Freund
WÁ: Ez a tipikus városlődi ivós nóta Tóvári Lajos gyűjteményéből származik, Tepper János (Waschludter Johann’s Kapelle) nagyszüleitől gyűjtötte. Tudtommal sehol máshol az országban nem énekelték a dalt, csak Városlődön. Ebbe is kicsit megpróbáltuk magunkat beletenni és írtunk hozzá egy harmadik versszakot.

RK: Mesélj a felvétel körülményeiről kicsit!
WÁ: Kiválasztottunk tíz-tizenöt dalt, amit aztán leszűkítettünk az említett ötre. Az együttes még a Lovassyban tanuló tagjaival Nagy-Peidl Éva tanárnő próbált, mi öten, akik Budapesten tanulunk pedig Ábrahám Gábornak köszönhetően az Eötvös József Collegiumban találkoztunk és ott készültünk. Aztán tartottunk egy hosszabb próbát Városlődön, amin mindkét tanárnő részt vett. A felvételre egy hétre rá került sor Budapesten, a Bartók Béla Unitárius Templomban Weisz József hangmérnök vezetésével. Ő is nagyon sokat tudott segíteni, tippeket adott, hogyan szólhatnánk jobban, és így végül két-három óra alatt meg is lett maga a felvétel. Minden szólam és minden hangszer kapott egy külön mikrofont, az énekhez térmikrofonokat, a hangszerekhez puskamikrofonokat használtunk. A felvétel után következtek az utómunkák, amik szintén viszonylag gyorsan lezajlottak. 

RK: Nem voltak viták?
WÁ: Én az egész albumot ilyen kocsmai hangulatra pozícionáltam be, és arról ment például a vita, hogy először benne hagytuk, hogy beszámoltam fennhangon, mintha tényleg egy kocsmában lennénk – eins-zwo-drei-vier – de ez végül kikerült a kész anyagból. Szóval ilyeneket csak élőben hallhat majd tőlünk a közönség. Az albumcímen volt még némi vita, de aztán ebben is egyetértésre jutottunk.

RK: El lehet titeket hívni fellépni, ha valakinek tetszik az album?
WÁ: Viszonylag nehéz összehozni a korábban említett körülmények miatt, de azért igyekszünk eleget tenni a felkéréseknek és mindig egy jó élmény, ha összejön.

A dalok többek között itt hallgathatók meg:
Spotify >>>
YouTube >>>
Apple Music >>>

Köszönet a támogatásért a Német Szövetségi Belügyminisztériumnak (BMI).

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.