BibliothekHajdú Farkas-Zoltán: Tür nach Osten

Hajdú Farkas-Zoltán: Tür nach Osten

„A “Tür nach Osten” című kötet a történelmi Erdély területével foglalkozik, olvasóját a szerző, Hajdú Farkas-Zoltán élményein, érzésein és észrevételein át vezető útra hívja, melynek során a néprajz, a történelem és a személyes identitás kérdései is előkerülnek. Hajdú esszéisztikus, megragadóan őszinte és személyes hangvétele szimbolikus ajtót nyit az olvasónak, melyen belépve bepillantást nyerhetünk a székelyek lelkületébe, a hagyományokban gazdag, de a globalizáció által már meghódított paraszti világba.

hajdu_tur_nach_osten

Mindazonáltal a városlakó értelmiségi és identitását kereső szerző ennél jóval tágabb területet pásztáz végig: az életrajzi elemekkel átszőtt szöveg számos esszét tartalmaz, ezek összekapcsolódásaként autentikus forrásnak, a “nyugatra vándorolt” ember tapasztalatai összegzésének tekinthetjük. Az emlékanyag a szerző menasági tanárként szerzett élményeitől egy krétai nyaralás naplószerű feljegyzésein át egészen egy különös nagyszebeni temetésig terjed. Hajdú benyomásai mellett más kivándorlók és menasági lakosok történetei is helyet kapnak a kötetben. A szerző igazságosan, kritikusan, ugyanakkor érezhető szeretettel vezeti be az erdélyi viszonyokba írásos utazásának résztvevőit, az olvasókat. A bölcselkedő hangvétel és a beépített tudásanyag – sok íróról, történetíróról, néprajztudósról és gondolkodóról esik szó a műben – miatt a szerző akarva-akaratlan szakavatott és megbízható idegenvezetővé lesz. Az emberi lelkület apró nüanszai sem kerülik el figyelmét: jó emberismerőként képes az apró részletekből fontos összefüggésekre következtetni, a mozaikszerű elbeszélésmód segítségével a dolgok egészét igyekszik megragadni. A táncházmozgalom, a néprajzi tevékenység és a tanári munka mind közelebb vitte a városlakó Hajdút a faluhoz, amely szükségszerűen változásra ítéltetett. “Az elmúlás varázsát növelheti a veszteség felismerése” – írja előszavában Hans Bergel, az ismert romániai német író.

Hajdú érzéseinek kettőssége, az otthonkeresés lényeges jellemzői a könyvnek, amely precíz, egyúttal díszes nyelvezetével elvarázsolja az olvasót. A kötetben helyet kaptak Juliane Brandt jegyzetei, melyek a térség történelmében járatlanabb olvasóközönség számára nagy segítséget jelentenek. A szórakoztató könyv fontos munka a történeti-néprajzi, szeretni való Erdély megismeréséhez.”

(Korb Angélia recenziója, Neue Zeitung 2009/33.)

Farkas-Zoltán Hajdú: Tür nach Osten. Aufzeichnungen und Geschichten (Keletre nyíló ajtó. Feljegyzések és történetek)
München : IKGS, 2008.
169 o
Nyelv: német

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.