A Magyarországról elűzött németekre emlékeztek 2013. március 11-én a Parlamentben. Az ünnepségen Kövér László házelnök átadta Prof. Dr. Norbert Lammertnek, a Bundestag elnökének a 2012. december 10-i Országgyűlési Határozat díszpéldányát, mely január 19-ét a Magyarországról elhurcolt németek emléknapjává nyilvánítja.
Az ünnepségre meghívást kaptak a német kisebbség és az elűzöttek képviselői, valamint külföldi és hazai politikusok. A házelnök és a Bundestag elnöke ünnepi beszédét követően Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Dr. Christoph Bergner, a német Szövetségi Belügyminisztérium államtitkára, a szövetségi kormány kisebbségi megbízottja, Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnöke és Erika Steinbach, a német Elüldözöttek Szövetségének elnöke mondott beszédet.
Kövér László ünnepi beszédében kiemelte: a mai magyarok vannak már annyira szabadok, hogy elismerik az egykor kitelepített német honfitársaik igazságát, és bocsánatot kérnek tőlük.
Prof. Dr. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke a barátsági szerződést idézte, amelyet 1992-ben a két állam kötött és hangsúlyozta, hogy egy népet sem szabad diszkriminálni, embereket nem szabad megkülönböztetni etnikai, vagy vallási alapon. Ahol megfosztanak egy kisebbséget jogaitól, előfordulhat, hogy megtörténik a többséggel is.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere rámutatott: a kormány ismeri a sebek mélységét, és elkötelezett a trauma enyhítésében, ebben segít ez az emléknap, és ezt támasztja alá a magyarországi nemzetiségi politika is.
Dr. Christoph Bergner, a német Szövetségi Belügyminisztérium államtitkára, a szövetségi kormány kisebbségi megbízottja elismerően nyilatkozott Magyarországról, amely hajlandó a történelem sötét lapjainak következetes feldolgozására. Dr. Bergner dicsérte a Magyarországon maradt németek képviselőivel való kapcsolatot. Hangsúlyozta, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata nagyban hozzájárul, hogy Németország még jobban megértse az országot.
Heinek Ottó, a MNOÖ elnöke kiemelte, hogy a magyar jogalkotó részéről elhatározott emléknapok jelentősen hozzájárulnak, ahhoz, hogy egy újfajta megemlékezési kultúra alakuljon ki, és ahhoz, hogy a 20. századi embertelenségek ne merüljenek feledésbe. Az elnök a múlt feldolgozásának gesztusaként értékelte az országgyűlési határozatot, és az emléknapot. Az ugyanis összekeveri az elhurcolást az elüldözéssel, és reményét fejezte ki, hogy a dokumentumot korrigálni lehet majd.
Erika Steinbach, a német Elüldözöttek Szövetségének elnöke arról beszélt hogy az elűzés egyenlő a bűntettel, és minden embernek meg kell tanítani a haza fogalmát, különösen a fiataloknak. Továbbá hangsúlyozta, hogy az áldozatokra való emlékezés egyben figyelmeztetés a jövő számára.
Magyarország az első olyan ország, ahol éves szinten ismétlődő emléknapot iktattak be. Dátumként a január 19-ét jelölték ki, mivel ezen a napon kezdődött meg 1946-ban a kitelepítés. Az Országgyűlés az erről szóló határozatot pártállástól függetlenül egyöntetűen szavazta meg.
