FőhírMagyarország és a Habsburg uralkodócsalád

Magyarország és a Habsburg uralkodócsalád

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A német-magyar kapcsolatok 1100 éve, 6. rész

Csaknem fél évezreden át meghatározták a magyar történelmet. 18 királyt adtak Magyarországnak. Az évszázadok során sokszor az elnyomás szimbólumaként tekintettek rájuk, de nélkülük talán sosem lettünk volna képesek ledobni a török rabigát, és bár függetlenségi harcainkat rendre leverték, közvetett módon mégis elősegítették a magyar nemzettudat kialakulását. Tevékenységük nélkül ma nem létezne a Duna menti sváb népcsoport. Cikkünkben a Habsburg-ház és Magyarország kapcsolatát tekintjük át.

kastely

A Habsburg-család a mai Svájc területéről származik, de birtokaik jelentős része Elzászban terült el. A nemzetség eredeti neve a család várának a nevéből ered, mely a család eredetmondája szerint a „Habichts Burg”, azaz a „héja vára” kifejezést rejti. A Habsburgok Kr. u. 1000 körül bukkantak fel az európai politikában. A kezdetben jelentéktelen grófi család a 13. század második felében vált világpolitikai tényezővé: I. Rudolffal 1273-ban első ízben szerezték meg a német királyi címet, ebben IV. (Kun) László magyar király katonai segítségének is jelentős része volt.

A 14. században a család csupán egy német ellenkirályi címig jutott, ám a 15. században megkezdődött a Habsburgok páratlan sikersorozata: 1438-tól annak bukásáig – egy kivételével – a Német-Római Birodalom valamennyi uralkodója közülük került ki.

A magyar királyi trónt elsőként Habsburg Albert örökölte meg 1437-ben, aki Luxemburgi Zsigmond veje volt. Uralkodása rövid, de viszontagságos volt, 1439-ben, feltehetően vérhasfertőzés következtében meghalt. Felesége várandós volt a későbbi V. Lászlóval. A jog szerinti trónörököst azonban csak I. Ulászló halálát követően, 1445 elején ismerték el királynak. A tényleges hatalmat nagykorúságáig Hunyadi János kormányzó gyakorolta.

habsburgalbert

Mátyás uralkodása idején sem szűnt meg a királyság kapcsolata a Habsburgokkal, de az határozottan ellenségesre fordult: III. Frigyes császár a „hollós király” legnagyobb riválisa volt. 1485-ben maga Bécs vára is „nyögte Mátyás bús hadát”, de a területszerzésben végül Frigyes bizonyult eredményesebbnek.

A Habsburgok az 1526-os mohácsi csatavesztés után kerültek ismét a magyar történelem középpontjába. II. Lajos tragikus halála után az ország rendjei két pártra oszlottak, aszerint, hogy Szapolyai János vajdát vagy Ferdinánd ausztriai főherceget akarták a trónon látni. Ez az ország két, majd Buda 1541-es török megszállását követően három részre szakadásához vezetett.

testor

I. Ferdinándot követően a Magyar Királyság valamennyi uralkodója a Habsburg-család sarja volt. Bár a rendi alkotmány elvileg korlátozta az uralkodóház hatalmát, gyakorlatilag mégis a birodalom részeként kezelték Magyarországot. Történelemtanításunk sokáig egyoldalúan, csupán elnyomóként tekintett a „német” királyokra. Ma már árnyaltabb a kép, ám még időbe telik, míg a köztudatban is átértékelődik a Habsburgok szerepe.

Fontos megemlíteni, hogy a magyar trón mellett a Habsburgok egyúttal a Német-Római Birodalom császári címét is birtokolták, egészen annak 1806-os felbomlásáig. Ezzel az európai politika legbefolyásosabb formálói közé tartoztak.

A Habsburg-család befolyása nemcsak az örökös tartományokra terjed ki. Bár gyarmatbirodalmat – nem kis részben a földrajzi helyzet miatt – nem építettek ki, a dinasztiából származtak Spanyolország királyai 1581 és 1640 között, valamint számos itáliai kisállam vezetése is az ő kezükben volt. Házasságpolitikájuk részeként befolyásra tettek szert Franciaországban is, például Marie Antoinette révén.

habsburggyorgyvk

A magyarokkal való viszonyuk sokat változott az évszázadok során. Mária Terézia (1740-1780) például magyarokból szervezte meg testőrségét, míg köztudomású, hogy Ferenc József (1848-1916) dolgozószobája falán tartotta az 1849-es aradi kivégzések képét. A család 20-21. századi tagjai viszont csaknem annyira magyaroknak érzik magukat, mint osztráknak. Habsburg Ottó mindig a magyar ügy élharcosa volt nyugaton, Habsburg György pedig ma is Magyarországon él.

Amit senki nem vonhat kétségbe: Magyarország ma nem lenne ugyanaz a Habsburgok nélkül.

Mayer István

Történelmi sorozatunk eddigi részei >>>

Egy film és annál több: közös történeteink a Lenau Házban

Teltházas filmesttel, személyes üzenetekkel és egy különleges „puzzle-fallal” keresték a választ arra a kérdésre, hogy mit adtak nekünk a „svábok”.

Zentrum-táncház a budai hegyvidék táncaival

Szeretettel várjuk az érdeklődőket a „Zentrum-Programme im HdU” rendezvénysorozat idei táncházára, melyen ezúttal a budai hegyvidék táncait sajátíthatjuk el.

A művészet hosszú, az élet rövid

Az egyik legsokoldalúbb magyarországi német képzőművész emlékére szeptember 23-án kiállítás nyílt a Magyarországi Németek Házában.

Okos(k)odjunk együtt! – Konferencia a nemzetiségek képviselői számára

2016 óta a Komárom-Esztergom Vármegyei Németek Önkormányzata kétévente megrendezi az Okos(k)odjunk együtt! című programot a megye összes nemzetiségének képviselői számára.

Schlepp Ferenc: Agostyán község története 1733-2004-ig

Egy kiadvány azoknak, akik család- és helytörténeti témák iránt érdeklődnek vagy egyszerűen Agostyán, illetve környékének múltjával ismerkednének meg.

Georg Mertin: Die Hemdvermesser

A három generáción átívelő családtörténet cselekménye a magyarországi Perbáltól egy hesseni kis falun és egy egyetemi város világán keresztül egészen Párizsig vezet.

Gábor Kerekes: Der steinige Weg. Studien, Porträts und Interpretationen zur modernen ungarndeutschen Literatur

A kötet átfogó és tudományosan megalapozott képet nyújt a modern magyarországi német irodalom fejlődéséről, tematikai gazdagságáról és legfontosabb alkotóiról.