Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Die ungarische Revolution 1956 – 60 Jahre danach (A magyar 1956-os forradalom – 60 évvel utána) című konferencia szeptember 20. és 22. között került megrendezésre az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen az Osztrák Tudományos Akadémia (OTA) és az Osztrák Kulturális Fórum közreműködésével. A megnyitó után az 1956-os forradalom eseményeit vázolták, és erre épültek fel a következő előadások is. A konferencia második napján neves előadók egész Európából osztották meg ismereteiket a közönséggel.
Dr. Thomas Reichl, a bécsi Hadtörténeti Múzeum kurátora ismertette az osztrák szövetségi hadsereg első bevetését a magyar határnál, és az elszántságukat, hogy rendes felszerelés nélkül és ellentmondásos parancsok ellenére is hajlandóak megvédeni az újonnan megszerzett semlegességet, majd az ebben az időszakban jellemző diplomáciai és gazdasági kapcsolatokról Ausztria és Magyarország között, amelyek az 1956-os forradalom után érték el a mélypontjukat, Dr. Maximilian Graf, a Bécsi Egyetem Kortörténeti Intézmény munkatársa számolt be. Ez a két előadás már érintette az úgynevezett „osztrák megoldást”, amit Dr. Peter Ruggenthaler, a Ludwig Boltzmann Háború-következmény-kutató Intézet munkatársa mutatott be részletesen, valamint azt is elmagyarázta, hogy a semlegesség ezen formája miért nem jöhetett szóba Magyarország számára, hiszen így az egész keleti blokk megingott volna.
Ezután kibővült a látókör: Dr. Karlo Ruzicic-Kessler, az OTA Újkori és Kortörténeti Intézmény munkatársa Olaszországba tett kitekintést, ahol a Kommunista Párt széteséséért a magyar 56-os forradalom volt felelős. Romániába és az ottani diáktiltakozásokhoz, melyek egyidejűleg kerültek megrendezésre a magyar felkeléssel, és annyi diákot mozgattak meg, hogy a törekvés szőnyeg alá söprése már nem jöhetett szóba, Andra Octavia Drăghiciu, az Andrássy Gyula Egyetem Közép-Európai Történelem Doktorandusz Kollégium tagja vezette a közönséget, majd Tito és Hruscsov szoros viszonyáról, valamint a jugoszláv-szovjet kapcsolatokról ebben az időben prof. Arnold Suppan, az OTA alelnöke beszélt. Ezután a Palaczky Egyetem (Csehország) docense, Radomir Sztwiertnia válaszolta meg azt az érdekes kérdést, hogy Csehszlovákiában 1956-ban miért nem jött létre egy hasonló mozgalom, és ehhez hogyan járultak hozzá a csehszlovák állam törekvései, hogy visszanyerjék a polgárok bizalmát, mindezt érdemleges politikai vagy gazdasági eredmény nélkül.
Dr. Georg Kastner, az Andrássy Gyula Egyetem Közép-Európai Történelem Tanszék vezetője megerősítette az ENSZ és a Szuez-krízis szerepét, ezzel véget vetve az ENSZ álláspontjának mítoszának. A történelem és politika mellett más témakörök is érintve lettek, Dr. Matthias Marschik, a bécsi Iparművészeti Egyetem munkatársa a magyar focisták bécsi tartózkodásával, az ottani edzőlehetőségekkel, valamint az osztrák lakosság idővel csökkenő elfogadásával ismertette meg a közönséget, majd Dr. Maria Bianca Fanta, az Andrássy Gyula Egyetem Közép-Európai Történelem Doktorandusz Kollégium tagja pedig az osztrák Kommunista Párt, az Österreichische Volksstimme (Az Osztrák Nép Hangja) című újságban megjelenő, a magyar forradalomról szóló tudósítást mutatta be, és kiemelte, hogy az újság sosem támaszkodott más kommunista folyóiratokra, egyedül a kormányok hivatalos sajtótájékoztatói voltak a tudósítás alapja.
A magyarországi forradalom és hatásainak ezen nemzetközi kontextusba helyezése más fényben tüntette fel a történteket, illetve kiemelte ’56 ilyen irányú jelentőségét, mely eddig nem is volt köztudott.
Horváth Aliz