Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Müncheni szakértők segítségével új ötletekkel
gazdagodott a magyarországi némettanárok módszertára
A tanulók közti különbségek gyakran jelentenek kihívást a pedagógusok számára, miközben azokból akár előnyök is kovácsolhatók – ez, és a nyelvi fejlődést is előtérbe helyező és ösztönző szaktanítás két olyan kérdéskör, amelyre a nemzetiségi iskolák tanárainak a szokásosnál is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. A Magyarországi Német Pedagógiai Intézet (UDPI) ingyenes továbbképzések keretében foglalkozott az említett témákkal, a kurzusokat a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata két középiskolájában tartották: Pécsett, a Koch Valéria Iskolaközpontban, valamint Pilisvörösváron, a Friedrich Schiller Gimnáziumban. Az előadók a müncheni Állami Oktatásfejlesztési és -kutatási Intézettől (ISB) érkeztek.
– Az egy-egy osztályon belüli különbözőségek természetesek, a tanárok mégis jellemzően hátrányként tekintenek azokra, lévén, hogy gyakran többletmunkát jelentenek nekik. Azt gondolom, itt az ideje a kérdést máshonnan megközelíteni – véli Uta Kronberger, az ISB szakértője, akinek meggyőződése, hogy a csoporton belüli differenciálás a diákok együttműködése révén is megvalósulhat: – Az együttműködés alatt azt értem, hogy egy-egy heterogén csoporton belül kialakítható egy olyan jól működő rendszer, amelynek mindenki nyertese: a csoport valamennyi tagja profitál például abból, ha mindnyájan a tananyag más-más szeletét ismerik, aztán egymással beszélgetve adják át a másiknak a maguk tudását. A szakértő konkrét, de tantárgyhoz nem kötött módszereket mutatott be, azok egyike az úgynevezett reciprok olvasás: – A tanulók kiscsoportban, személyenként szerepekre bontva dolgoznak fel egy szöveget. A szerepek cserélődnek, a lényeg pedig a „think-pair-square-share“: először magamban dolgozom, aztán párban, majd kiscsoportban, végül az eredményeket plénum előtt mutatom be. Ebben az a jó, hogy minden tanuló kénytelen aktívan közreműködni a feladat megoldásában.
A pedagógusok nap mint nap olyan osztályokkal dolgoznak, amelyek különböző képességű gyerekekből tevődnek össze. Németországban egyre több kutatás zajlik, amely azt bizonyítja, hogy ennek a heterogenitásnak a hátterében a nyelvi készségek különbözősége áll. Éppen ezért fontos, hogy a pedagógusok a különböző tantárgyak tanítása közben is figyelmet fordítsanak a nyelvi kompetenciák fejlesztésére is. Az ISB másik szakértője, Dr. Monika Müller ehhez adott tippeket magyarországi kollégáinak: – Mindenekelőtt két módszert mutattam be. Mindkettő bármilyen tanórán és bármilyen tudás- és képességi szinten bevethető, hiszen variálhatók, mert más és más tartalmak különféle megközelítését teszik lehetővé. Éppen ezért azt gondolom, hogy a magyarországi német iskolákban tantárgyakat németül tanító pedagógusok jó hasznukat veszik majd.
Weigert József, a Koch Valéria Iskolaközpont intézményegységeként működő Magyarországi Német Pedagógiai Intézet vezetője maga is tanár. Mindkét továbbképzésen részt vett, és az a véleménye, hogy mindkét témát illetően szükség van a szemléletváltásra: – A régi, jól bevált és az újonnan megismert módszerek ötvözésével a tanárok egyszerre lesznek képesek differenciálni és új ismereteket közvetíteni, miközben maguk a tanórák sokkal érdekeseben zajlanak. Az egész újításból pedig a diákok húznak majd hasznot, hiszen stresszmentesen, egymástól tanulva, játékosan fejlődhetnek. Az elmélet és a gyakorlat összeegyeztetésével az volt a célunk, hogy a kollégák az említett témákról elkezdjenek gondolkodni, majd a most elsajátított módszereket alkalmazzák is az óráikon.
A müncheni előadókat a Bajor Oktatási és Kultuszminisztérium tanügyi főtanácsosa, Philipp Aigner is elkísérte: – A mi osztályunk foglalkozik a nemzetközi és bilaterális projektekkel, így többek között a magyarországi németekkel megvalósítandókkal is. Úgy gondoltam, hasznos lenne, ha egyszer személyesen is megismerhetném mind azokat a személyeket és akciókat, akikkel és amelyekkel nap mint nap elméletben, a számok és pénzek szintjén foglalkozom. Amikor két évvel ezelőtt ebbe a munkakörbe kerültem, azt sem tudtam, hogy Magyarországon egyáltalán létezik német kisebbség. Most pedig betekintést nyerhettem a magyarországi németek oktatási rendszerébe, szemügyre vehettem az óvodás kortól következetesen végigvitt kétnyelvű oktatást-nevelést, és mondhatom, valósággal lenyűgözött.