Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Gazdálkodásról, az oktatási és kulturális intézmények eredményeiről, parlamenti érdekképviseletről és a választási kampány tanulságairól is tárgyalt a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) közgyűlése szeptember 26-i budapesti ülésén. A napirendből egy stabilan működő, ugyanakkor már a következő évek feladataira készülő intézményrendszer képe rajzolódik ki.
Az ülés kezdetén a közgyűlés tagjai egyperces néma felállással emlékeztek meg a nemrég elhunyt Krix Györgyről(1928–2026). A Jakob Bleyer Gemeinschaft Magyarországi Németségért Arany Dísztűvel is kitüntetett egykori elnöke, későbbi tiszteletbeli elnöke 1993-ban újraindította a Sonntagsblatt című lapot, és évtizedeken át a magyarországi német közélet meghatározó személyisége volt.
Stabil pénzügyi helyzetben zárta 2026 első félévét az MNOÖ és intézményrendszere. A központi költségvetés bevételei június végéig 6,61 milliárd, kiadásai 6,16 milliárd forintot tettek ki. A Hivatal az éves kiadási előirányzat 43,76 százalékát használta fel az első hat hónapban, az intézmények gazdálkodása pedig összességében szintén időarányosan alakult. A közgyűlés harmadik alkalommal módosította a 2026-os költségvetést: annak bevételi és kiadási főösszege 79,678 millió forinttal, 13,865 milliárd forintra emelkedett. Az új források jelentős része oktatási intézményekhez került; a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont például 7,5 millió forint többlettámogatás mellett mintegy 27,4 millió forintos Erasmus+ támogatást nyert diák- és pedagógusmobilitásra, illetve szakmai programokra.
A közgyűlés elé kerültek az MNOÖ teljesen, illetve részben saját fenntartású oktatási intézményeinek éves beszámolói is. Az intézményekben összességében több ezer gyermek és fiatal tanul, a magas szintű német nyelvoktatást pedig mindenütt a magyarországi német kultúra és identitás továbbadása egészíti ki – népismereti programokkal, hagyományőrzéssel, színjátszással, néptánccal, cserekapcsolatokkal és nemzetközi projektekkel.
A pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium és Kollégium 490 diákja közül 88-an érettségiztek. A 66 DSD II-vizsgázóból 58-an C1-es, nyolcan B2-es szintet értek el, vagyis valamennyien sikeresen teljesítettek.
A pécsi Koch Valéria Iskolaközpont iskolai évfolyamain 810 diák tanult, két óvodájába további 198 gyermek járt, kollégiuma pedig 103 tanulónak adott otthont. A DSD II-vizsgán itt is 58 C1-es és nyolc B2-es diploma született; a 71 végzősből 59-en jelentkeztek felsőoktatásba, 51-en felvételt is nyertek, köztük németországi és ausztriai egyetemekre. Az intézmény emellett a pedagógusképzésben is szerepet vállal: a Pécsi Tudományegyetem hallgatói egyéni és csoportos tanítási gyakorlatukat is itt teljesítik.
A budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 38 végzősének összesített érettségi átlaga 4,46, a német nyelv és irodalom középszintű érettségi átlaga pedig 88 százalék volt; a végzősök 80 százalékát felvették valamely felsőoktatási intézménybe. Az iskola egy „Sváb szobát” is létrehozott, amelyben részben a diákok által összegyűjtött tárgyak, fényképek és családi emlékek mutatják be a magyarországi németek hagyományos életmódját.
A bajai Magyarországi Német Általános Művelődési Központban az óvodától a szakképzésig több mint 1300 gyermek és fiatal tanult. A magyarországi német nyelv, kultúra és identitás átadása valamennyi korosztályban hangsúlyos: a diákok falukutatási, irodalmi és kulturális projektekben, országos nemzetiségi versenyeken és németországi csereprogramokban is részt vettek.
A győri Audi Hungaria Iskola 675 diákja mellett 163 óvodást nevel; mind a 45 végzős sikeresen teljesítette a német–magyar kettős érettségit, 1,92-es évfolyamátlaggal a német értékelési rendszerben.
A kulturális intézmények beszámolói ugyancsak erős országos jelenlétről tanúskodnak. A Magyarországi Német Színház 2025-ben hat új produkciót mutatott be, további tizenegy korábbi előadást tartott repertoáron, és összesen 204 előadással 13 563 nézőt ért el. A 204 alkalomból 129 vendégelőadás volt Magyarország különböző településein és Németországban, vagyis a produkciók csaknem kétharmadát Szekszárdon kívül játszották. A jegybevétel 32,78 százalékkal emelkedett. A színház a következő időszakban budapesti és pécsi jelenlétét erősítené tovább, Győrben és Kecskeméten pedig tartósabb kapcsolatokat alakítana ki; az új évadban egy kifejezetten magyarországi német kontextusban készülő dokumentarista produkció is szerepel a tervek között.
A Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum) országos programjai közül a Blickpunkt fotópályázatra 220 archív kép, fotó és képeslap érkezett, a TrachtTag felhívására pedig több mint ezer fotót és számos videót küldtek be. Az intézmény 13 rendezvényt szervezett a Magyarországi Németek Házában, folytatta a német nyelvű amatőr színjátszó mozgalom programjait, a második Heinek Ottó konferencián pedig 12 előadás foglalkozott a magyarországi németség kutatásának új eredményeivel.
Gallai Gregor német nemzetiségi szószóló a július eleje óta végzett parlamenti munkáról számolt be. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a nyári időszakban hat ülést tartott, és több, a közösségeket közvetlenül érintő jogszabályváltozással foglalkozott. A szószóló beszámolójának egyik központi témája az intézményrendszer finanszírozása volt: a 2026-os költségvetés módosítása során a 13 őshonos nemzetiség támogatási keretei változatlanok maradtak, a következő időszak egyik fontos feladata pedig már a 2027-es költségvetés előkészítése lesz. A nemzetközi kapcsolatok terén is történtek fejlemények. Gallai Gregor a budapesti Német Nagykövetségen Johann Wadephul német külügyminiszterrel tárgyalt a magyarországi német közösség helyzetéről, az intézményrendszerről, az oktatásról és a magyar–német kapcsolatokról.
A közgyűlésen bemutatták a 2026-os parlamenti választási kampányt értékelő, 439 résztvevő bevonásával készült, nem reprezentatív kérdőíves felmérés eredményeit is. A válaszadók elsősorban a hitelességet, a személyes jelenlétet és a nyílt kommunikációt értékelték pozitívan, míg kritika főként a kampány késői indulását és a szervezést érte. A tapasztalatok alapján a jövőben a teljes választási cikluson át tartó folyamatos politikai kommunikációra, valamint az erősebb helyi jelenlétre helyeznék a hangsúlyt.
MNOÖ-sajtó
Fotók: Erdélyi-Pfiszterer Angelika, Zentrum.hu