Blickpunkt.hu

TrachtTag.hu

Bibliothek.hu

Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár

HomeFőhírAhogyan a karácsonyfát, úgy a tojásfát is német nyelvterületről importáltuk

Ahogyan a karácsonyfát, úgy a tojásfát is német nyelvterületről importáltuk

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Ha tipikusan, speciálisan a magyarországi németekre jellemző, ma is élő húsvéti hagyományok után kutat az ember, biztosan olyasmikre akad, mint az Emmausz-járás Bólyban, vagy a húsvéti harmatszedés a zsámbéki Kálvárián.

784-emmausz-husvethetfo-vigassag-boly-pincefalu

Azt gondolhatnánk, hogy számos településen a mindennapi élet és a lakosság is évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül a külvilág befolyásától érintetlen lehetett, de mégsem voltak olyan szinten elszigetelve, mint ahogyan ezt manapság feltételeznénk. Ahogy a településeken a lakosság, úgy változnak meg idővel a szokások is. Néhányuk kihal, mások keletkeznek, megint mások pedig olyan szinten változnak, hogy végül senki sem tudja azok eredetét. Bizonyos szokásokat átvesznek, ahogyan a magyarországi németek a magyaroktól a húsvéti locsolás szokását is átvették.

17972160_1116404465172702_6354739821173132227_o

Például a karácsonyfa-állítás évszázados hagyománya is német nyelvterületről származik. Magyarországon az első – az egyébként Bécsből „importált” – karácsonyfát Brunszwick Terézia grófnő állította fel 1824-ben az óvodájában. Ez a szokás idővel nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon elterjedt. A szokás átadás-átvételének különleges folyamatát figyelhetjük meg a húsvéti tojásfa-állítás esetében. A bokrok és a fák húsvétra való feldíszítésének szokása eredetileg német nyelvterületről származik, Németországban évszázadok óta űzik, de nem lehet pontosan tudni, hogy eredetileg milyen célból. Feltételezik, hogy korábban a tojások a termékenységet, illetve az élet-halál feletti győzelmét jelentették, a keresztény hagyomány szerint pedig Krisztus feltámadását szimbolizálják.

Eierbaum-Saalfeld-2009

Az egyik leghíresebb ilyen fa a türingiai saalfeldi húsvéti tojásfa, melynek felállítása eredetileg a Kraft család magánkezdeményezése volt 1965-ben 18 tojással. Évről évre egyre több tojás került a fára, és 2012-re, amikor a fán már tízezer tojás lógott, valódi turistaattrakciónak számított. 2016 óta Saalfeld városa gondoskodik a hagyomány folytatásáról.

Saalfelder_Eierbaum_2017

A német nyelvterületről Magyarországon először a magyarországi németek vették át ezt a szokást, végül a magyarok is. Így megcsodálhattuk többek között a gyulai Németvárosban, Zebegényben, a tavalyi év során Gyönkön először került sor ilyen tojásfa-díszítésre, idén pedig már április 13-án Budapesten is örülhettek neki.

tojasfa_2019_Kethely

A leghíresebb fa Magyarországon egy Somogy megyei magyar faluban, Kéthelyen áll. Körülbelül 8000 tojás fogja díszíteni a fát idén, sőt kiegészítésképp a nyuszi házában a húsvéti nyúllal is lehetőségünk lesz fényképet készíteni. Úgy tűnik, hogy Magyarországon is egyre mélyebb gyökeret ereszt a húsvéti tojásfa, mely lakásainkban is méltó része lehet az ünnepnek, barka vagy aranyvessző ágakra aggatott húsvéti tojások formájában.

Frei Nándor

Audi Hungaria Iskolaközpont Győr: Búcsú a 2024/25-ös ballagó évfolyamtól

Andreas Gering főigazgató: „Az élet nem futószalag – hanem kaland!”

Az MNÁMK Ifjúsági Tánccsoportja Athénban – egy különleges táncprojekt élményei

A bajai MNÁMK tizenegy táncos diákja három pedagógus kíséretében egy nemzetközi táncprojekt keretében Görögország fővárosába, Athénba látogatott.

Franz Metz: Heinrich Weidt. Der Lebensweg eines deutschen Kapellmeisters im Europa des 19. Jahrhunderts

Egy könyv mindazoknak, akik érdeklődnek a közép- és délkelet-európai zenei örökség, valamint a bánáti német közösség zenetörténete iránt.

A 2022. évi népszámlálás adatainak elemzése

A 2022. évi népszámlálás végleges adatai 2023 őszén jelentek meg, amelyek alapján elemzések készültek a magyarországi németek létszámáról és összetételéről különböző szempontok szerint.

Franz Metz: Heinrich Weidt. Der Lebensweg eines deutschen Kapellmeisters im Europa des 19. Jahrhunderts

Egy könyv mindazoknak, akik érdeklődnek a közép- és délkelet-európai zenei örökség, valamint a bánáti német közösség zenetörténete iránt.

Dr. Erdős Ferenc: Mór története

Az itt bemutatott 2002-ben megjelent kétnyelvű kiadvány nem pusztán egy helytörténeti monográfia, hanem méltó tisztelgés Mór múltja, értékei és közössége előtt.

Simányi Frigyes: Baranya megye tájházai, emlékházai, népi épületei

Egy kötet mindazok számára, akik szeretnék felfedezni, hogyan éltek elődeink a falusi mindennapokban és hogyan őrzik ezt a tudást ma a baranyai tájházak.