FőhírÉppen 70 évvel ezelőtt történt…

Éppen 70 évvel ezelőtt történt…

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Március 15-én Magyarországon az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, melyben számos magyarországi német vett részt, csatlakozva a többségi magyar társadalom törekvéseihez.

Zt5G+XO1R7+oDQ2R18vYgw_thumb_619e

A magyarországi németek szempontjából azonban a március hónap még egy további esemény miatt is jelentőséggel bír, ami mégha nem is ad feltétlenül okot ünneplésre, megemlékezni viszont érdemes lenne róla. Idén éppen 70 éve, hogy 1950. március 25-én egy minisztertanácsi rendelet nyomán (84/1950. M.T.sz.) a Magyarországon maradt magyarországi németeket újra a társadalom egyenjogú tagjainak fogadták el. Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy a Magyarország területén maradt, elűzött, jogoktól és tulajdontól megfosztott, illetve a Németországból visszaszökött magyarországi németek magyar állampolgársághoz folyamodhattak és ezzel de jure a többségi társadalommal egyenjogúvá váltak. Sajnos ez még közel sem jelentette azt, hogy a magyarokkal de facto egyenjogúak lettek volna. Elég csak arra gondolnunk, hogy német anyanyelvüket sokáig nem használhatták nyilvánosan anélkül, hogy akadályozták, zavarták volna őket ebben.

Mindezek ellenére a rendeletet egy hasonlattal élve úgy is felfoghatjuk, mint „az első kockakövet a magyarországi németek reintegrációjának és rehabilitációjának rögös útján”. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a rendszerváltozásig tartó időszakot egy olyan folyamat jellemezte, mely alatt a magyarországi németeknek korábbi időkből nem ismert rendkívüli identitásvesztést és a többségi társadalomba való akaratukon kívüli beolvadást kellett elszenvedniük.

Szerencsénkre a rendszerváltozást követően a mindenkori magyar és német kormányoknak köszönhetően különféle jogi és gazdasági kedvezmények folytán a népcsoport további létének esélye újra adott. Hogy ezzel napjainkban a magyarországi németek élnek-e, és hogy milyen mértékben tudják ezt megvalósítani, csak rajtuk múlik.

Frei Nándor

Fotó Gajdos-Frank Katalin Megfigyelve (Budaörs, 2016) című könyvéből (154-155. oldal)
Helyhatósági bizonyítvány külföldi letelepedő céljára, Budapest, 1957. január 22.
Visszanhonosítási okirat, 1958

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.