BibliothekMáhigné Grób Anna: Egy boldog élet

Máhigné Grób Anna: Egy boldog élet

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Eheti olvasmányunk egy múltidéző emlékirat, melyet egy kis bakonyi településről származó asszony jegyzett le családja és szeretett otthona, Ganna történetének megörökítésére.

Nehéz behatárolni, hogy műfajilag hova is tartozik ez a könyv. Egyfelől nevezhető családregénynek, ugyanis végigkövethetjük Máhig Jánosné, született Grób Anna, családjának fordulatokkal teli históriáját, egészen a szülei megismerkedésétől az ő 70. házassági évfordulójukig. Másrészről ez egy korrajz is, mivel 1874-től 1971-ig részletes leírásokon keresztül mutatja be, hogy milyenek is voltak a szorgalmas gannai svábok, mennyi munka és erőfeszítés árán tudták megtartani, a kitelepítések után pedig visszaszerezni hajdani jólétüket, mennyire vallásközpontúak voltak és hogy hogyan élték meg 1946-tól a rokonaik és a falubeliek elűzetését. Harmadrészt ez a könyv egy emlékkönyv is, melyet ha két részre bontunk, akkor az első felében a Grób család történetét olvashatjuk magyarul, majd németül, a másik felében pedig Náni néni feljegyzett dalai találhatóak, melyeken nem változtattak a szerkesztés során, így az eredeti, gannaiak által beszélt német nyelvjárásban olvashatjuk a szövegeket.

A szerző lírai én formájában beszéli el a történteket, de a körülötte élők érzéseit és gondolatvilágát is felszínre hozza. 1930-ban született, Grób Antal harmadik és felesége, Anna második lányaként. Addigra édesapja már megjárta az első világháború poklát és az orosz hadifogságot. Asztalos volt a szakmája, amit bár sosem tanult ki, mégis különb munkát végzett bármilyen mesterembernél. Házuk szépen megművelt oszlopait és gerendáit mindenki csodálta. Náni néni ötéves korától munkára volt fogva, kezdetben csak a libákat őrizte. Hatéves korában iskolás lett, ahol meg kellett tanulnia magyarul, mivel a tanítónő nem beszélt németül. Már kisgyermek korában, iskolai színdarabokban felfigyeltek énekhangjára és különleges mély hangszínére, melyre később azt mondták, ha nem kellett volna mindig a földeken dolgoznia, nagyszerű énekes vált volna belőle. 

Ez a könyv rendkívül sok ismerettel gazdagítja olvasóját. Kitér a németek, de legfőképp a kisgannai németek szokásaira, mondásaira és hagyományaira, melyek elengedhetetlenekegy népcsoport megismeréséhez. Emellett hiteles korképet ad a kitelepítés mikéntjéről, mely alól az ő családja 1946-ban azért mentesült, mert az 1941-es népszámláláson magyar anyanyelvűnek vallották magukat, ami persze nem volt igaz és később tőlük is elvették mindenüket. 

Ajánljuk ezt a kiadványt mindazoknak, akik egy család történetén keresztül ismerkednének a múlt történéseivel, így is párhuzamot keresve saját családjuk és a magyarországi németek sorsa között. 

Máhigné Grób Anna: Egy boldog élet
Pápa: Jókai Mór Városi Könyvtár, 2018
248 oldal
Nyelv: magyar, német

Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu

A Werzwischtől a Kreidepussnig

Mária mennybevétele mint a magyarországi németek élő emlékezetkultúrája A „Rund um das Jahr, rund um das Land” elnevezésű projekt keretében zsámbékiak látogattak Bonyhádra.

Három ország, egy cél

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük váltson nyelvet.

„Már elnézést: Miért is kell az identitást keresni?”

A Neue Zeitung szerkesztősége alábbi német nyelvű írásában a 2026. szeptember 8-án elhunyt Krix Györgyre emlékezik.

Georg Mertin: Die Hemdvermesser

A három generáción átívelő családtörténet cselekménye a magyarországi Perbáltól egy hesseni kis falun és egy egyetemi város világán keresztül egészen Párizsig vezet.

Gábor Kerekes: Der steinige Weg. Studien, Porträts und Interpretationen zur modernen ungarndeutschen Literatur

A kötet átfogó és tudományosan megalapozott képet nyújt a modern magyarországi német irodalom fejlődéséről, tematikai gazdagságáról és legfontosabb alkotóiról.

Juhász Péter – Juhász Péterné Ballai Etelka Julianna: Emlékezzünk… Hajdúszoboszló a II. világháborúban

A több mint 100 oldalas publikáció nem csupán tudományos vagy helytörténeti jelentőséggel bír, hanem közösségi szempontból is kiemelkedő.