HírfolyamA helyiség, mint „harmadik pedagógus”

A helyiség, mint „harmadik pedagógus”

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A helyiségek, terek jelentősége a kisgyermekkori nevelésben

A Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ (UMZ) 2023 októberében megtartott továbbképzésének témája a helyiségek (csoportszoba, osztályterem) szerepe és az ebben rejlő lehetőségek kiaknázásának új megközelítése volt. A képzés középpontjában a célzott kezdeményezések nélküli, csupán a teremelrendezési koncepció hatására kialakuló, nem formális tanulási lehetőségek és ezek a gyermekekre gyakorolt motiváló hatásai álltak. 

Már a bemutatkozás során az előadó, dr. Bachmann Ilona úgy irányította a beszélgetést, hogy előtérbe kerüljenek a szabadon választható napközbeni önálló játék- és mozgáslehetőségek. Mennyire ösztönzőek az intézmény helyiségei? Mit tanulhatnak bennük a gyermekek?

Az óvodapedagógusok és a tanítók arról számoltak be, hogy az intézményekben rendelkezésre álló helyiségek nem mindig ideálisak, gyakran nincs megfelelő tér és idő a szabad játékhoz. Nem használjuk ki eléggé a szabadtéri lehetőségeket a nyelvközvetítésre, amikor a gyermekek mozgás közben használhatják a nyelvet. A gyermekeknek a játékhoz helyre, térre, időre, játékszerekre és társakra van szükségük. Vagy lehet játékszerek nélkül is játszani?

Az előadó számos ötletet adott ahhoz, milyen lehet a teremelrendezési koncepció a kisgyermekkori pedagógiában, hogyan támogatják a reformpedagógiai irányzatok azt az elképzelést, hogy a teremre, mint „harmadik pedagógusra” tekintsünk. A terem meghatározó szerepére vonatkozó ötletek és tapasztalatok kerültek szóba. 

A cél, hogy a helyiségek maximális játék-, mozgás és tanulási lehetőségeket hordozzanak magukban.

Tér, játék és nyelv. Mi szükséges ahhoz, hogy a terem elrendezését gyermekközpontúra és ösztönzőre tervezzük? Milyen lehetőségek vannak a saját intézményünkben?

Rövid filmrészletek motiválták a résztvevőket arra, hogy magukkal vigyék a látott ötleteket a belső tér kialakítására, gondolkodjanak el azon, hogyan tudnák ezeket a saját pedagógiai gyakorlatukba beépíteni, hogy a tér elrendezése a lehető legjobban ösztönözze a sokoldalú tapasztalást és a játékot.

A résztvevők csoportmunkában vizsgálták meg, hogyan tudnák alkalmazni a Schilling által létrehozott modern teremelrendezési koncepció elemeit a saját intézményükben, illetve mit értünk Montessori „előkészített tanulási környezet”-én.

A zürichi erdei bölcsőde példája elgondolkodtatta a résztvevőket, hogy a tér kifejezésen nem csak a belső tereket értjük. A játszóudvar és a természet is része ennek, amelyek tágítják a tér fogalmát és különböző nyelvközvetítési lehetőségeket is nyújtanak a célnyelven.

A csoportok konkrét példákkal mutatták be, miként tapasztalhatják meg a teret a gyermekek egyszerű játékok segítségével.

A résztvevők beszélgettek arról is, miért lehetnek hasznosak a mindennapokban a Reggio-pedagógia meghatározó térelemei, mint például a padlóig érő ablakok.

A modern kisgyermekkori pedagógiában jelenleg aktuális kérdése, hogy mit jelent a multiszenzoros tapasztalás, a lelkesedő, örömteli, önrendelkező tanulás? Mi a tér, a teremelrendezés szerepe, jelentősége a belső motivációból fakadó tanulásban?

Mit jelent a gyermekek modern, gyermekközpontú és támogató pedagógiai segítése? Erről is véleményt cseréltek a pedagógusok.

A pedagógusszerep is átalakulóban van, változik az is, hogyan jutunk el a klasszikus kezdeményezésektől a speciális, differenciált egyéni foglalkozásig úgy, hogy közben a csoport játszik a motiváló terekben. A gyermeki játék ezen fajtája szabad, sokoldalúan fejlesztő, és ebben a folyamatban érvényesülhet leginkább a fejlődéspszichológiai aspektus.

Hosszú út áll még előttünk. Nemcsak a reformpedagógiai nézetek által befolyásolt újszerű és a gyermekeknek legmegfelelőbb térelrendezési koncepciókkal kell megismerkednünk, hanem a pedagógusok szemléletváltása is szükséges, amelyet gyermekeink érdekében lépésről lépésre kell megvalósítani.

Az első gondolatébresztő lépést megtettük, mindenkiben felmerültek a kérdések: Mi nem megfelelő a saját intézményemben, min változtatnék? Hogyan tudok inspiráló tereket, csalogató sarkokat és kuckókat kialakítani? Mi szükséges ahhoz, hogy ötleteimet megvalósítsam?

A továbbképzést a Bajor Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ valósította meg.

KGM

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.