Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) egy hartai festett ládát küldött útjára, amely az egész országot bejárja. Az akció apropóját a magyarországi németek betelepülésének 300. évfordulója adja. A láda egy kulcsot rejt, amely szimbolikusan nyitja az a magyarországi németek múltjába vezető ajtót. A Vándorkulcs-projekt keretében 38 helyszínen emlékeznek meg a 300 évvel ezelőtti eseményekről. Bárhová is érkezik a kulcs, a témával kapcsolatos projekteket szerveznek.
A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskola is csatlakozott az említett akcióhoz, hiszen mi is nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományőrzésre.
Ha azt szeretnénk, hogy tanulóink jobban megismerjék és megértsék a múltjukat, akkor a témával kapcsolatban személyesen kell megszólítanunk őket. E célból egy nagyszabású „kereső kampányt” indítottunk: arra kértük a diákjainkat, hogy kutassák fel saját családjuk múltját, és próbáljanak olyan német felmenőket találni, akik 300 évvel ezelőtt egy-egy úgynevezett „Ulmer Schachtel”-lel, azaz ulmi dereglyével érkeztek Magyarországra. Kovács Zoltán rajztanárunk vezetésével tehetséges felsős diákok egy hatalmas dereglyét festettek az iskolánk falára. A festmény körül a bevándorlók nevei és a letelepedésük éve olvasható. Ám nemcsak a tanulók, hanem a kollégáink is büszkén mutatták meg őseik neveit a falon. Néhány diákunk olyannyira lelkesedett a téma iránt, hogy elkezdték kutatni a saját családfájukat, amelyet aztán művészien le is rajzoltak.
Emellett eredeti használati tárgyakat is kerestünk az említett időszakból: sikerült találnunk egy eredeti gyertyatartót és egy kalapot. Ezeket egy kiállítás részeként csodálhattuk meg.
A nagyobbak mellet a kicsiket is bevontuk a projektbe, nekik az óvónők H. Németh István: „Egy zsák zab” című történetét mesélték el, amit aztán ők illusztráltak. Ezek a festmények is helyet kaptak a kiállításon.
A tanáraink számos más kisebb projektet is megvalósítottak saját osztályaikkal, amelyek nemcsak ismereteket közvetítettek a magyarországi németek történelméről, hanem az összetartozás érzését is erősítették.
A projekt fénypontjaként nagyszabású ünnepséget szerveztünk harmonikazenével, énekléssel és tánccal. E rendezvény részeként lepleztük le a hatalmas falfestményt, és díjakat adtunk át a gyerekeknek.
Köszönet a kollégáimnak, különösen Forray Editnek és Szavári Attilának, akik sokat segítettek a projekt megszervezésében.
Reiser Kornélia