Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
2023 húsvétja után hívta fel a figyelmemet Keil Richárd a dunaszentmiklósi plébániai tanácsadó testület tagja, hogy a templom padlásán egy régi, nagy kereplő fekszik igen leromlott állapotban.
Édesapám többször emlegette, hogy ők bizony gyerekként még a toronyban kerepeltek, de én már csak arra emlékszem, hogy a 70-es és 80-as években a fiúk kézi kereplővel járták a falut. Aztán ez a hagyomány is kikopott. Azt gondoltam, hogy a tetőfelújítás, illetve az évek során biztosan elkallódott a nagy kereplő. Szerencsére nem…
Egy éve megígértem, hogy – kerül amibe kerül – a különleges, régi eszköz újra szólni fog, és idén húsvétkor imára hívja majd a falubelieket.
Köztudott, hogy húsvétkor a harangok Rómába mennek. Ilyenkor nagycsütörtöktől feltámadásig nem szólnak a harangok. Régen ezzel a kereplővel hívták imádságra a híveket. A fiúk reggel, délben és este harangszó helyett kerepeltek.
Néhány hete megkezdődtek a munkálatok. Az alapos tisztítás során kiderült, hogy mely alkatrészeket lehet visszaépíteni, és mik azok, amik sajnos menthetetlenek. Szerencsére a legfontosabb elemek, a kalapácsok és a racsni, keményfából készültek, és elég jól viselték az idő viszontagságait. A fenyő keret és a feszülő lécek viszont elkorhadtak, porózussá váltak, eltörtek. Ezeket mindenképpen cserélni kellett.
Nem volt egyszerű feladat olyan asztalost vagy fához értő embert találni, aki elvállalta a kereplő felújítását. Többeket megkerestem, de senki nem vállalta. Aztán találtam egy ismerőst, afféle ezermestert, aki szívesen foglalkozik régi dolgokkal és a fához is ért.
Amikor Bazsó Dávid, a császári hobbi restaurátor szétszedte a szerkezetet, egy feliratot talált a belső részében: Felső Tata. Sajnos sem évszámot, sem a készítőre utaló nyomot nem találtunk. A felirat a használhatatlanná vált alsó deszka belső részében volt, visszaépíteni nem lehetett. Kérésemre a mester megőrizte, a tájházban fogjuk majd elhelyezni.
Nagyjából egy hónapig tartott a szerkezet felújítása. Aprólékos munkával javította meg a sérült részeket, tartósabb tölgyfából készült az új keret, és kezelést is kapott a faanyag. Remélhetőleg újabb 50-100 évig szolgálja majd a falut.
A felépítmény két végén két különböző technológiájú kereplő található. Egyszerre két ember kell a megszólaltatásához. A kalapácsok egy bütykös kerék segítségével megemelkednek, majd visszacsapódva csattanó hangot adnak ki. A kisebb bordás kerék tekeréskor megmozgatja a nekifeszülő léceket, így adja ki a kerepelő hangot. Ez a része hasonlít a kézi kereplőhöz. Az első próbák alapján megfelelő hangereje is lesz, így a falu minden szegletében hallható lesz.
A felújítás ideje alatt kerestük, hogy ki tud esetleg kereplőverset, ami a faluban is használatos volt.
Hartmann Károlyné, Edit néni tudta az egyik verset: Mia ratschn, mia ratschn trei rodi Aar, wann’s uns seichs weißi kepst, nemme’s a. Ezt az utolsó kerepléskor mondták a gyerekek, amikor a település utcáit körbejárva a „fizetségüket” gyűjtötték be a falubeliektől. Kézi kereplővel csaptak zajt és nagy kosárba gyűjtötték a festett vagy fehér tojásokat.
Voltak magyar versikék és töredékek német nyelven, így körülbelül rekonstruálható az imádságra hívó vers is: Mia ratschn, mia ratschn, zen einglischen Gruß, den jede katholische Christ beten muss. Follt’s niede, follt’s niede auf eure Knie, bet’s an Vaterunser und trei Avemarie.
A felújítás sikeresen befejeződött. Néhány héttel a húsvéti ünnepkört megelőzően a kereplő újra elfoglalhatta helyét a templomtoronyban. Remélem, mindig lesznek olyan hívő fiatalok, felső tagozatos fiúk, akik megszólaltatják.