Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Marie Bodo Duna-menti sváb költőnő karácsonyi versével
kívánunk valamennyi olvasónknak boldog ünnepeket!
Marie Bodo: Weihnacht
Klare, helle Nacht.
Lange Schatten ziehen
über Tür und Wand.
Weiße Wolken ziehen
übers helle Land.
Und ich warte lang
im Dunkeln,
bis der Engel
uns erwacht.
Schreite langsam
zu der Türe.
Schaue in die helle Nacht.
Und ich warte
hier im Dunkeln
bis der Engel
uns erwacht.
Marie Bodo 1907. július 21-én, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején született Fejértelepen, amely később Jugoszláviához tartozott, ma pedig a Bánság Szerbiához tartozó területén található. Édesapja az első világháborúban esett el, majd nem sokkal később édesanyja is elhunyt. A még kislány Marie testvéreivel rokonok gondozásába került. Tizenkét éves korában nagynénje parasztokhoz küldte szolgálni. Innen tizenkilenc éves korában Versecre menekült, ahol egy zsidó család fogadta be. Itt a főzés mellett az illemszerű viselkedést is elsajátította. Később egy napszámoshoz ment feleségül, akivel a legszegényebb körülmények közt éltek. Marie Bodo öt gyermeknek adott életet. Miután férjét elveszítette, gyermekeivel együtt Tito partizánjai 1944-ben a többi némethez hasonlóan egy internálótáborba zárták. A táborból sógora juttatta ki. 1964-ig hátrányos megkülönböztetésben, idegenek közt élt. Ennek végül az vetett véget, hogy megkapta a kiutazási engedélyt az NSZK-ba. A Saar-vidéken kis özvegyi nyugdíja biztosította számára a megélhetést. Nyomtatott formában 1984-ben, a Gedichte einer Analphabetin című kötetben jelentek meg versei, melynek címéből kiolvasható, hogy Marie analfabéta volt. A kiadványt 1987-ben a Künstlergilde Düsseldorf az Andreas-Gryphius-Preis irodalmi díj tiszteletdíjával jutalmazta.
Forrás: Stefan Teppert (szerk.): Die Erinnerung bleibt. Donauschwäbische Literatur seit 1945. Eine Anthologie. Band 1, A-D (Az emlék megmarad. Duna menti sváb irodalom 1945 után. Antológia. 1. kötet, A-D)
Sersheim : Hartmann Verlag, 1995.