Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
November 12-én a Magyarországi Németek Házában megnyitották a „Quadriga” című kiállítást, melynek különlegessége, hogy egyszerre négy képzőművész – Breszkovics Bernadett, Horváth Erzsébet, Lieber Erzsébet és Trieb Zsuzsa – alkotásait mutatja be. Az eseményt a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetségével (VUdAK) együttműködve a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum) szervezte.
Erdélyi-Pfiszterer Angelika, a Zentrum igazgatója, valamint Korb Angéla, a VUdAK 2. elnöke köszöntőjükben mindketten kiemelték a kiállításon bemutatott művészi látásmódok és technikák sokszínűségét. Erdélyi-Pfiszterer Angelika hangsúlyozta azt is, hogy a tárlat időzítése különösen kedvező, mivel december elején kerül sor a Magyarországi Németek Háza falai között az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) „Women of Minorities” nemzetközi rendezvényére, amelyhez a kiállított művek jól illeszkednek.
Ezt követően Wolfart János művészeti szakértő beszélgetett a két jelen lévő művésszel, Lieber Erzsébettel és Trieb Zsuzsával. Kiderült, hogy a budapesti kiállítás kissé eltér a pécsi Lenau Házban bemutatottól, mivel néhány művel kibővítették azt – Trieb Zsuzsa például egy új festményt is készített kifejezetten erre az alkalomra.
Lieber Erzsébet elmondta, hogy digitális festményeinek alapját többnyire saját természetfotói alkotják, amelyeket számítógépen dolgoz át. Arra a kérdésre, hogy dolgozott-e már mesterséges intelligenciával, kifejtette: nem zárkózik el tőle elvi szinten, de eddig még nem használta. Felidézett egy beszélgetést Csepeli György szociálpszichológussal, aki korábban úgy gondolta, hogy a mesterséges intelligencia nem képes eredeti gondolatokra – mára azonban úgy véli, hogy ez idővel megváltozhat.
Külön kiemelte „Szingularitás” című sorozatát, amely az emberiség jövőképével, technológiai fejlődésével és lehetséges fordulópontjaival foglalkozik.
Lieber hangsúlyozta, hogy számára az alkotófolyamat egy lépésről lépésre haladó, intuitív út, amelyet nem lehet kész MI-megoldásokkal helyettesíteni. Minden döntés impulzusokból, belső képekből vagy spontán érzésekből születik. Ezt a folyamatot nem szeretné kiadni a kezéből.
Egy másik téma korábbi hidro-installációja volt, amelynél a látogatók a vízfelszín megérintésével fény- és formaeffekteket idézhettek elő. Lieber beszámolt arról, hogy az installáció interaktív jellege nagy sikert aratott. Sőt azt is megfigyelte, hogy a keletkező hullámok és fényformák gyakran összefüggtek a látogatók érzelmi állapotával – bár ez nem tudományosan igazolt, mégis meglepő felismerés volt.
A jövő évre két kiállítást tervez: egyet a budapesti Met Galériában, egy másikat Zamárdiban, ahol a teljesen fekete, tükröződő tér újfajta kísérleti bemutatási lehetőségeket kínál.
Trieb Zsuzsa elmondta, hogy eredetileg egy féléven átt építészetet hallgatott a Budapesti Műszaki Egyetemen családja kívánságára, akik biztos megélhetést szerettek volna számára. Nagyon gyorsan rájött azonban, hogy ez nem az ő útja. Ebben az időszakban ismerte meg Zalakovács Józsefet, aki intenzíven felkészítette a Képzőművészeti Egyetem felvételijére. Később ott Kéri Ádámnál tanult, akit rendkívül támogató és sokoldalú szakemberként jellemzett.
Mesélt arról is, hogy hosszú ideje foglalkozik az álmokkal mint inspirációs forrással: saját álmait és ismerősei álmait is megfestette. Mivel egyetlen képnek egy teljes álomtörténetet kellett tükröznie, bizonyos mértékű átalakításra mindig szükség volt, hogy a legfontosabb elemek beleférjenek. Ez a módszer később kollázsaiban is folytatódott, ahol a papírdarabok maguk is kijelölték a narratíva keretét és szürreális jeleneteket hoztak létre.
Jelenlegi tervei között elsősorban portrék szerepelnek – különösen gyermekéről, akiről minden évben szeretne egyet festeni. Emellett számára érdekes emberekről készít fényképeket, amelyeket művészileg kíván feldolgozni, amint ideje engedi.
A megnyitó zárásaként Korb Angela osztotta meg gondolatait a magyarországi német művészet szerepéről. Felmerült a kérdés, vajon szüksége van-e a magyarországi németek művészetének sajátos tematikai irányra, vagy elegendő, ha a művész(ek) identitása adja meg az autentikus, kortárs kifejezést. A lezáró gondolat lényege így hangzott: a művészet az művészet – az alkotók és a befogadók kölcsönhatásában születik, és értéke abban a nyitott rezonanciatérben rejlik, amelyet létrehoz.
Schulteisz Anna
Fotó: Grund Lajos/zentrum.hu
〰〰〰〰〰
Szervezők:
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum)
Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége (VUdAK)
Támogatók:
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
A Miniszterelnökség a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül (NKUL-KP-1-2025/3-000466)
