Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A magyarországi német tartalmak élményszerű és korszerű közvetítése
„A jó játék nem öncélú.” Ez a gondolat vezette végig az idei Pedagógiai „Naschmarkt” rendezvényt, amelyet 2026. augusztus 27-én online formában szervezett meg a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ (UMZ) a budapesti Goethe Intézet együttműködésével. A hagyományos továbbképzésen több mint ötven óvodapedagógus, tanító és tanár vett részt, hogy az új nevelési-oktatási év kezdete előtt új ötletekkel, gyakorlatorientált módszerekkel és szakmai impulzusokkal gazdagodjon.
A Pedagógiai „Naschmarkt” évek óta világos célt követ: támogatni a magyarországi német nevelési-oktatási intézmények pedagógusait, és ösztönzést adni számukra egy korszerű, identitáserősítő nevelő-oktató munka megvalósításához. Nem csupán a német nyelv közvetítéséről van szó, hanem arról is, miként tehetők átélhetővé a magyarországi németek kultúrája, hagyományai, értékei és közösségi összetartozása a gyermekek és fiatalok számára.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is köszöntötte a résztvevőket tanévkezdő gondolataival Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnöke. Mivel azon a napon hivatalos úton Németországban tartózkodott, üzenetét Weigert József, az UMZ vezetője tolmácsolta. A résztvevőket üdvözölte továbbá Claudia Schmitz, a budapesti Goethe Intézet nyelvi osztályának vezetője és intézetvezető-helyettese is.
A program szemléletesen mutatta be, milyen sokszínűvé vált a pedagógiai munka a magyarországi német intézményekben. Az óvodai szekcióban Radvai Teréz számos példán keresztül mutatta be, miként kapcsolható össze a nyelvközvetítés, -fejlesztés, a játék és a hagyományápolás. A középpontban olyan cselekvésközpontú tevékenységek álltak, amelyek során a gyermekek nem elszigetelten tanulják a nyelvet, hanem hiteles helyzetekben tapasztalják meg és használják azt. Egyértelművé vált: a hagyományok csak akkor maradhatnak élők, ha örömmel, mozgással és aktív részvétellel társulnak.
Nagy érdeklődés övezte Nagy-Takács Tamara „Hagyomány és játék között” című műhelyfoglalkozását is. Az előadó olyan offline játékokat mutatott be, amelyek a népszokások, a helytörténet, a családi élet, a nyelvjárás szókincsét és a magyarországi németek kulturális örökségének elemeit dolgozzák fel. A bemutatott módszerek rávilágítottak arra, hogy a játék sokkal több egyszerű időtöltésnél: kommunikációs helyzeteket teremt, fejleszti az együttműködést és erősíti a származás iránti tudatosságot.
Éppen itt nyeri el valódi jelentését a mottó: „A jó játék nem öncélú.” A magyarországi német oktatásban nem maga a játék áll a középpontban, hanem annak pedagógiai hozzáadott értéke. Egy játék akkor válik igazán értékessé, ha segíti a gyermekeket és fiatalokat gyökereik megismerésében, a nyelv használatában, a hagyományok megértésében és a közösségi élmények megélésében.
A program további fontos eleme volt Sara Martin előadása, aki a nemzetiségi tartalmak digitális közvetítésének innovatív lehetőségeit mutatta be. A mecseknádasdi „Schlossgarten” Óvoda és Bölcsőde példáin keresztül szemléltette, hogyan egészíthetik ki a digitális eszközök a népmesékkel, dalokkal és hagyományokkal való foglalkozást. Az előadás rámutatott arra, hogy a modern média nem a hagyomány ellentéte, hanem annak korszerű közvetítője lehet. Sara Martin ezen túlmenően bemutatta a „Toniebox”-ot is, amely a legtöbb magyarországi óvodapedagógus számára még kevéssé ismert eszköz. Új játékformákat és didaktikai módszereket ismertetett, valamint gyakorlati példákon keresztül mutatta be a készülék változatos felhasználási lehetőségeit és azt, hogy a gyermekek mennyire kedvelik a vele végzett tevékenységeket.
Dr. Kata-Szilvia Bartalis-Binder, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója a nyelv, az érzelmek, a reflexió és a közösség kapcsolatára irányította a figyelmet. „Gondolkodni – érezni – cselekedni” elnevezésű megközelítése azt hangsúlyozta, hogy a nyelvtanulás ott válik igazán tartóssá, ahol az emberek kommunikálnak egymással, megosztják tapasztalataikat és közösen cselekednek. Ez a szemlélet kiválóan illeszkedik a magyarországi német oktatás célkitűzéseihez, amelyeket mindig is a közösség, az összetartozás és a megélt kultúra határozott meg.
A résztvevők visszajelzései megerősítették a rendezvény magas szakmai színvonalát. Leggyakrabban a tartalmak gyakorlatorientáltságát és azonnali alkalmazhatóságát emelték ki. Többen úgy jellemezték a műhelyfoglalkozásokat, mint „cselekvésközpontú, releváns programokat, amelyek feladatai kiválóan használhatók a tanítás során”. Mások hangsúlyozták: „Mindkettő nagyon jó volt. Az előadók alaposan felkészültek.” Pozitív visszhangot kapott Nagy-Takács Tamara műhelye is: „Jó ötleteket kaptam a honismereti és népismereti oktatáshoz.”
A 2026-os Pedagógiai „Naschmarkt” ismét bebizonyította, hogy a magyarországi német oktatás kreatív ötletekből, elkötelezett pedagógusok munkájából és a saját kultúra jelentősége iránti erős tudatosságból táplálkozik. Különösen napjainkban, amikor az identitást és a társadalmi összetartozást újra és újra meg kell erősíteni, az oktatási intézmények kiemelt szerepet töltenek be. Olyan helyszínek ezek, ahol a nyelvet, a hagyományokat és a közösséget nemcsak tanítják, hanem közösen meg is élik.
Az új tanév kezdetén a résztvevők számos új impulzussal és nagy lelkesedéssel kezdhetik meg munkájukat. A Pedagógiai „Naschmarkt” ismét bizonyította, hogy a jó módszerek és a jó játékok valódi értéküket akkor nyerik el, amikor összekötik az embereket, és segítenek a magyarországi német kultúrát élővé tenni a következő generációk számára.
az UMZ csapata