zentrum.hu

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Szalayné Sándor Erzsébet:
„A nemzetiségi kultúra ápolása nem elvont cél,
hanem a következő generációk identitásának és önismeretének
egyik legfontosabb útja”

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2026. évi – immáron 30. – országos gáláját január 10-én, a magyarországi német önkormányzatok napján rendezték meg a Budapest Kongresszusi Központban. Az esemény ismét kivételes alkalmat teremtett arra, hogy a magyarországi német közösség együtt ünnepelje kulturális sokszínűségét, történelmi örökségét és jövőbe mutató értékeit – bár ezúttal kétségkívül beárnyékolta a rendkívül kedvezőtlen időjárás, amely közlekedési nehézségeket okozott.

A rendezvényen a résztvevőket Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke köszöntötte. Hangsúlyozta: a közösség ereje a tudatos összetartásban, a múlt tiszteletében és a jövő felelős alakításában rejlik. Kiemelte, hogy az MNOÖ stratégiájának középpontjában a hagyományok megőrzése, azok korszerű eszközökkel való továbbélése, valamint a fiatal generációk megszólítása áll. Rámutatott: a következő időszak különös felelősséget ró a magyarországi németségre, hiszen a közelgő parlamenti választások fényében elengedhetetlen az aktív részvétel és a választói regisztráció erősítése. Mint fogalmazott, a közösség jövőjét nem mások döntései, hanem a saját felelősségvállalásunk határozza meg: – Gondoljunk mindannyian arra – különösen az elűzetés és az elhurcolás emlékéveiben –, hogy őseink miért szenvedtek: a németségükért. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy kiállunk érte. Ennyivel tartozunk nekik!

Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet, a közelmúltban leköszönt nemzetiségi ombudsmanhelyettes ünnepi beszédében köszönetét fejezte ki a magyarországi német közösségnek azért a több évtizedes, következetes és értékteremtő munkáért, amellyel élő tartalommal töltik meg a nemzetiségi jogi kereteket. Hangsúlyozta: a magyarországi németség ereje a generációk közötti szolidaritásban, a párbeszédben és abban a nyitottságban rejlik, amellyel a hagyományőrzést és a modern kommunikációs formákat egymást kiegészítve alkalmazza. Rámutatott arra is, hogy a válságokkal és bizonytalanságokkal terhelt világban különösen felértékelődik a kultúra sokszínűségének tisztelete, az együttműködés a nemzetiségi közösségek között, valamint a fiatalok bevonása a közösséget érintő döntésekbe. Kiemelte: 2026, a parlamenti választások éve, meghatározó jelentőségű a magyarországi németség számára, és meggyőződését fejezte ki, hogy a közösség jövője szempontjából továbbra is kulcsfontosságú a parlamenti képviselet megőrzése.

A gálán adták át a hazai német közösség legmagasabb rangú kitüntetéseit.

Fiatalok a közösség jövőjéért – a Koch Valéria-díjak átadása

A délután egyik meghatározó fejezete a Koch Valéria-díjak átadása volt. Az elismerés azon középiskolás és egyetemi fiatalokat illeti meg, akik kiemelkedő elkötelezettséggel dolgoznak a magyarországi német nyelv, kultúra és hagyományok megőrzéséért és továbbadásáért. A díjakat Szauter Terézia, az MNOÖ oktatási bizottságának elnöke, valamint Richolm Erik, az ifjúsági bizottság elnöke adta át.

Koch Valéria-díjban részesült Hergert Kira, Pencz-Amrein Ludovika Franziska és Werner Barbara, akik tanulmányaik, közösségi szerepvállalásuk, művészeti és ifjúsági tevékenységük révén egyaránt példát mutatnak kortársaik számára. Munkájuk közös jellemzője a német nyelv – beleértve a nyelvjárásokat is –, a hagyományok ápolása és a közösségi felelősségvállalás iránti elmélyült elkötelezettség.

Tudományos kiválóságok elismerése – a Heinek Ottó-díj

A gála további részében adták át a Heinek Ottó-díjat, amellyel 40 év alatti fiatal kutatókat tüntetnek ki a magyarországi németséghez kapcsolódó kiemelkedő tudományos munkáikért. Az elismeréseket Schubert Olivia, az MNOÖ elnökhelyettese nyújtotta át.

Heinek Ottó-díjban részesült Dr. Muka Viktória, Dr. Nagy Viktória és Dr. Sós Gabriella, akik doktori disszertációikban a magyarországi német közösség identitásának, nyelvének, történetének és társadalmi folyamataiban betöltött szerepének korszerű és újszerű elemzését adták. Kutatásaik egyrészt tudományos szempontból jelentősek, másrészt pedig közvetlenül hozzájárulnak a közösségi önismeret és társadalmi láthatóság erősítéséhez is.

A legmagasabb kitüntetés – a Magyarországi Németségért Arany Dísztű

A gála csúcspontjaként került sor az országos német önkormányzat legmagasabb elismerése, a magyarországi németségért adományozott arany dísztű átadására. A kitüntetéseket Englenderné Hock Ibolya elnöktől vehették át a kitüntetettek.

Az arany dísztűt idén Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet, Simonné Rummel Erzsébet (betegség miatt nem tudott jelen lenni) és Udo Pörschke kapta több évtizedes, példaértékű szakmai, közösségi és kulturális munkássága elismeréseként. Tevékenységük meghatározó módon járult hozzá a magyarországi német közösség jogi, kulturális, oktatási és társadalmi megerősítéséhez, valamint ahhoz, hogy a magyarországi németség története és jelene itthon és nemzetközi szinten is láthatóvá váljon.

Közös ünnep, élő hagyomány

Az est folyamán díjnyertes, kiemelkedő színvonalú magyarországi német kulturális együttesek műsora gondoskodott arról, hogy a gála valódi közösségi ünneppé váljon. A fellépések ismételten bizonyították: a magyarországi németség kultúrája élő, sokszínű és a fiatal generációk által is továbbvitt érték.

További részletek a kitüntetettekről:

KOCH VALÉRIA-DÍJ:

HERGERT KIRA magyarországi német családban nőtt fel, ahol a német nyelv – akár nyelvjárásban, akár köznyelvi formában – mindennapjai természetes részét képezte. Már gyermekkorától kezdve ebben a nyelvi közegben élt, amely meghatározó hatással volt identitására és érdeklődésére.

Általános iskolai tanulmányait német egynyelvű osztályban végezte. Amint lehetősége nyílt rá, rendszeresen részt vett különböző versenyeken, ahol örömmel és magabiztosan használta a német nyelvet. Tehetségét a nyelvjárás területén is bizonyította: rendszeres szereplője volt szavalóversenyeknek. Meggyőződése, hogy egy dialektus ismerete és használata különleges érték, amely kultúrájának szerves részét alkotja. Elmondása szerint büszkeséggel tölti el, hogy dédnagymamája népviseletében állhatott a zsűri elé, és nagy örömmel élte meg, hogy a 2025-ös országos szavalóversenyen ötödik helyezést ért el.

Három éve aktív tagja a Magyarországi Német Gyermekekért Egyesületnek, ahol német nyelvű táborok és egyéb programok szervezésében vesz részt gyermekek és fiatalok számára. Különösen fontosnak tartja a magyarországi német hagyományok megőrzését, amihez az évente megrendezett táborok kiváló lehetőséget biztosítanak.

A hagyományápolás részeként a dalkincs megőrzését is kiemelten fontosnak tartja, ezért tagja iskolája, a Koch Valéria Iskolaközpont kórusának. Az együttes különböző iskolai és városi rendezvényeken való fellépéseivel hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi német népdalok élő hagyományként maradjanak fenn.

Néhány évvel ezelőtt részt vett egy frankfurti nemzetközi ifjúsági találkozón, ahol egész Európából érkező fiatalokkal ismerkedhetett meg. Eközben sokat tanult arról, miként őrzik és ápolják a német kisebbségek más országokban nyelvüket és hagyományaikat, ami új lendületet adott közösségi szerepvállalásához. Tavaly óta a Magyarországi Német Fiatalok Közössége véméndi baráti körének tagja, ahol édesapja is aktív volt fiatal korában.

Lakóhelyén, Kozármislenyben is rendszeresen közreműködik különböző közösségi eseményeken, többek között a betelepítés emlékművének avatásán és a pünkösdi koszorúzásokon.

Célja, hogy a magyarországi németséget minél több területen képviselje, és ezzel továbbvigye elődei hagyományait.

PENCZ-AMREIN LUDOVIKA FRANZISKA magyarországi német családban nőtt fel, szüleivel és testvérével a baranyai Mecseknádasdon él. Anyanyelve a német, amelyet a családban mindennap használnak, míg a magyar nyelvet rokonaitól, valamint az óvodában sajátította el. Nyelvi és kulturális kötődésének alakulásában különösen meghatározó szerepet játszott anyai nagymamája, akinek köszönhetően nemcsak a nyelvjárást ismerte meg, hanem a helyi szólásokat és közmondásokat is.

Óvodai éveit, majd általános iskolai tanulmányait is szülőfalujában, német nemzetiségi intézményben végezte. Tanulmányi eredményei minden évben kiemelkedőek voltak, emellett számos megmérettetésen vett részt sikerrel, többek között német nemzetiségi nyelvi és népismereti versenyeken.

2015 óta tagja iskolája, a Koch Valéria Iskolaközpont kórusának, amelynek keretében számos rendezvényen közreműködött már: német nyelvű miséken, nemzetiségi napokon, valamint a pécsi Wunderbar Fesztiválon is fellépett.

Aktív szerepet vállal az iskola színjátszó szakkörének munkájában is. Ennek tagjaként két alkalommal vett részt a magyarországi német gimnáziumok színházi találkozóján Szekszárdon, a Magyarországi Német Színházban. Szívesen szaval iskolai rendezvényeken, főszerepet játszott A herceg és a rózsa című hangjátékban, amely Koch Valéria műve alapján készült, továbbá szerepelt az Egy frankföldi polkázni tanul című dokumentumfilmben is.

Szülőfalujában szintén aktívan részt vesz a magyarországi német közösségi életben: főszerepet alakított egy Frank Ildikó által rendezett színdarabban, tagja a Skóciai Szent Margit Kórusnak, amellyel német nyelvű miséken énekelnek, valamint a nagyböjti időszakban német nyelvű passiójátékok előadásában működnek közre.

Emellett tevékenyen részt vesz a Magyarországi Német Családfakutatók Munkaközösségének munkájában is, amelynek köszönhetően számos magyarországi német települést ismerhetett meg.

Érettségi után a nemzetközi kapcsolatok területén szeretne továbbtanulni. Fontosnak tartja, hogy minél alaposabban megismerje népcsoportja történetét, és meggyőződése, hogy nemcsak a magyarországi németeknek, hanem a többségi társadalomnak és a Németországban élő németeknek is többet kellene tudniuk erről az örökségről.

WERNER BARBARA a Koch Valéria Iskolaközpont 12. évfolyamos, végzős tanulója. Már kisgyermekkora óta mind tanulmányi eredményeivel, mind közösségi szerepvállalásával arra törekszik, hogy aktívan hozzájáruljon a magyarországi német hagyományok ápolásához, valamint a nyelvi és kulturális értékek megőrzéséhez.

Édesapja születése óta kizárólag németül beszél vele, így kétnyelvű környezetben nőtt fel. Óvodás kora óta tagja különböző magyarországi német néptánccsoportoknak, emellett iskolája kórusában is énekel. Az együttes a szekszárdi kórusminősítéseken német repertoárjával rendszeresen kiváló eredményeket ér el, és több alkalommal közreműködött már a pécsi német nyelvű szentmiséken is.

Barbara a pécsi székesegyházban havonta megrendezett német nyelvű miséken egyetemes könyörgéseket olvas fel, alkalmanként pedig az egyik olvasmányt is ő tolmácsolja.

2023 óta a VUK – a Magyarországi Német Gyermekekért Egyesület – ifjúsági vezetőjeként tevékenykedik. Rendszeresen részt vesz az egyesület rendezvényein, képviseli azt stratégiai értekezleteken és ifjúsági vezetőképzéseken. Az egyesület munkájának támogatása érdekében németországi továbbképzésen is részt vett, ahol olyan új módszereket és játékokat ismert meg, amelyekkel a jövőben tovább gazdagíthatja a közösségi programokat.

2024-ben elnyerte Pécs önkormányzatának nemzetiségi területen tevékenykedő diákok és hallgatók számára kiírt ösztöndíját, valamint az állami nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjat.

Rendszeres résztvevője a német nyelvi és népismereti országos versenyeknek is. Legnagyobb sikerét 2025-ben érte el, amikor mind a német mint anyanyelv, mind a német mint idegen nyelv kategóriában országos hatodik helyezést szerzett.

Érettségi után közgazdasági tanulmányokat szeretne folytatni. A jövőben is elkötelezetten kíván dolgozni azon, hogy a német nyelv és kultúra Magyarországon fennmaradjon, és hogy egyre többen vállalják nyíltan gyökereiket és származásukat. Célja, hogy majd saját gyermekeinek is továbbadhassa „apai nyelvét”, vagyis a németet.

HEINEK OTTÓ-DÍJ:

DR. MUKA VIKTÓRIA doktori disszertációja, amelyet 2025-ben summa cum laude minősítéssel védett meg, az „Identitáspolitikai kontinuitások a magyarországi németeknél az ‘új hazában’ – az úrnapi virágszőnyeg mint Budaörs egyedi jellegzetessége” címet viseli.

A dolgozat középpontjában az Úrnapja katolikus főünnep alkalmából készített virágszőnyegek identitáspolitikai értelmezése és szerepe áll. A kutatás egyrészt a magyarországi Budaörsön, másrészt a Budaörsről elűzött németek háború utáni, Németországban élő közösségeiben létrehozott virágszőnyegek vizsgálatára terjed ki.

Dr. Muka Viktória érdeklődése Budaörs és az elűzött magyarországi németek története iránt egészen gyermekkoráig nyúlik vissza. Disszertációja bevezetőjében arról ír, miként élte meg gyermekként azt, amikor a Németországból érkező rokonai látogatást tettek a nagymamájánál, és rendszerint felkeresték egykori otthonukat, Budaörsöt.

Ezek az élmények mély és tartós érdeklődést alakítottak ki benne nemcsak saját családja múltja, hanem tágabb értelemben a Magyarországon élő, illetve Magyarországról származó németek története iránt is. Ez a személyes kötődés tanulmányait is meghatározta: a budapesti Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnáziumban tett érettségi vizsgát követően a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetében folytatta alapképzését, magyarországi kisebbségi német nyelv szakirányon. Doktori tanulmányait az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen végezte, a Közép-európai történelem részprogram keretében.

Disszertációjához fontos szakmai ösztönzést jelentett Dr. Muka Viktória számára a freiburgi Kelet-európai Németek Néprajzi Intézetében eltöltött kutatói időszak. Itt hívták fel figyelmét arra, hogy a Budaörsről elűzöttek az úrnapi virágszőnyeg-készítés hagyományát 1946 után is továbbéltették „új hazájukban”. Ez a felismerés új perspektívákat nyitott meg kutatása számára, és jelentősen hozzájárult a disszertáció szemléleti kereteinek kialakításához.

DR. NAGY VIKTÓRIA doktori disszertációjának címe: „A nyelvi kompetenciamérések elemzése a magyarországi német nemzetiségi iskolák szemszögéből”. Munkájában a magyarországi német iskolarendszer számára rendkívül aktuális, egyben interdiszciplinárisan is releváns nyelvészeti témát dolgoz fel. Tizenhárom magyarországi német oktatási intézmény vizsgálatával, valamint egy széles körű adatbázis elemzésével innovatív módon járul hozzá a magyarországi német oktatás minőségbiztosításához. A disszertációt summa cum laude minősítéssel értékelték.

Külön kiemelendő folyamatos tudományos teljesítménye is: Dr. Nagy Viktória eddig számos tanulmányt publikált hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban, valamint konferenciakötetekben.

Doktori tanulmányai során több hazai és külföldi tudományos konferencián vett részt, köztük már két alkalommal a Heinek Ottó-konferencián is.

Kutatómunkája mellett Dr. Nagy Viktória kiterjedt oktatói tevékenységet folytatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen: nyelvi kurzusokat tartott nemzetközi hallgatók számára, valamint nyelvpedagógiai és nyelvészeti szemináriumokat vezetett a német mint idegen és kisebbségi nyelv tanárszakos hallgatók képzésében.

A német nemzetiség iránti elkötelezettségét az is jelzi, hogy részt vesz a magyarországi német nyelvjárások szótárának készítésében, és annak szerkesztőbizottsági munkájában is közreműködik.

Hosszú évek óta aktívan dolgozik a magyarországi német közösség érdekeinek képviseletéért. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának közgyűlési tagjaként az Ifjúsági Stratégiai Munkacsoportban tevékenykedik, ahol a fiatal generáció politikai és kulturális érdekképviseletét segíti elő. Mindezzel Dr. Nagy Viktória jelentős mértékben hozzájárul a magyarországi német közösség identitásának erősítéséhez és társadalmi láthatóságának növeléséhez.

„»Ha nem értette a sváb nyelvemet, németül kellett megszólalnom« – Interdiszciplináris vizsgálatok a dél-magyarországi magyarországi német nők szezonális ápolási migrációjáról a német nyelvterületre” címet viseli DR. SÓS GABRIELLA doktori disszertációja, amelyet 2025 júniusában summa cum laude minősítéssel védett meg.

Az általa vizsgált kutatási terület mindössze az elmúlt harminc évben formálódott önálló tudományterületté, átfogó feldolgozására pedig eddig nem került sor. Kutatásai során Dr. Sós Gabriella Baranya, Tolna és Bács-Kiskun vármegyékben végzett terepmunkát, amelynek eredményei további elemzési lehetőségeket kínálnak. A feltárt anyag és az elkészített interjúk jelentős feldolgozási potenciált hordoznak, ezért tervei szerint a disszertációban nem szereplő, új kutatási szempontok mentén is folytatja vizsgálatait.

A Mecseknádasdon született kutató érdeklődése számos, magyarországi német gyökereiből fakadó témára terjed ki. Ezekről bel- és külföldön egyaránt több előadást és prezentációt tartott. Előadásai között szerepelt Mecseknádasd község bemutatása a helytörténet és a német népszokások tükrében, a mecseknádasdi és máriakéméndi szakrális tárgyak és apokrif hagyományok vizsgálata, valamint Mecseknádasd népi vallásosságának és apokrif imakincsének bemutatása.

2019-ben Dr. Sós Gabriellát Koch Valéria-díjjal tüntették ki.

Tudományos és közösségi elkötelezettségét az egyetemi szférán túl is folytatni kívánja. A Stiftung Deutsches Institut kuratóriumának elnökeként egy olyan közösségi tér létrehozását tervezi, amely Dél-Magyarország németsége számára új színteret biztosítana. Az intézmény múzeumként, archívumként, valamint fiatal kutatók és érdeklődő laikusok találkozóhelyeként is működne, és a térség németségének háromszáz éves történetét hozná közelebb a szélesebb nyilvánossághoz.

MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉGÉRT ARANY DÍSZTŰ:

DR. SZALAYNÉ DR. SÁNDOR ERZSÉBET a romániai Bánátból származik. A német nyelvet és kultúrát már gyermekkorától kezdve életpályáját meghatározó értékként tartja számon. Középiskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd családja Magyarországra költözését követően 1986-ban jogi diplomát szerzett a pécsi egyetemen. Ugyanebben az évben kezdte meg oktatói pályafutását az egyetem nemzetközi tanszékén, ahol mind a mai napig tanít.

1998-ban „A kisebbségek nemzetközi jogvédelme” témában szerzett doktori fokozatot, majd 2011-ben „Az európai alapjogvédelem új dimenziói” címmel habilitált. 2014-ben elnyerte az egyetemi tanári címet.

Tudományos munkásságát számos németországi és ausztriai kutatási és ösztöndíjprogram gazdagította. Ezek középpontjában az európai és a magyar kisebbségvédelem aktuális tendenciái, az Európai Unió alapjogi rendszere, valamint az egyenlő bánásmód kérdésköre állt.

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke javaslatára 2013-ban választották meg a nemzetiségi ombudsmanhelyettesi tisztségre, amelyet 2025-ig töltött be. Mandátuma idején, 2013 és 2025 között mintegy nyolcvan átfogó szakmai dokumentumot készített. Ezek túlnyomó többsége közvetlenül a magyarországi német közösséget érintette: a nemzetiségi nevelés és oktatás helyzetét és működését, a nemzetiségi önkormányzatok működési mechanizmusait – így különösen az egyetértési jog gyakorlását és az önkormányzatok közötti együttműködés kereteit –, valamint a kulturális autonómia különböző megjelenési formáit, többek között a névadás, a közszolgálati média és a beiratkozás területén. Az elmúlt tizenkét év során készült tanulmányai közül több is jelentős szakmai és társadalmi visszhangot váltott ki. Ezek közé tartoznak „A kényszermunkára hurcoltak és hozzátartozóik hadigondozásáról”, „A magyarországi németséget érintő gyűlöletbeszéd és sértések elleni fellépés fontosságáról”, valamint „A zsámbéki új temető kulturális értékének megőrzéséről” szóló írásai.

SIMONNÉ RUMMEL ERZSÉBET gyermekkorától kezdve megszakítás nélkül, nagy elhivatottsággal dolgozik szülőfalujáért, Bakonynánáért. Tevékenysége meggyőzően bizonyítja, hogy akaraterővel, kitartó munkával és közösségi összefogással rövid idő alatt is maradandó eredmények érhetők el.

1995-ben alakult meg helyi német nemzetiségi önkormányzat, amelynek Simonné Rummel Erzsébet a kezdetektől egészen 2024-ig elnöke volt. Kezdeményezésére nyílt meg a falu helytörténeti múzeuma, amely értékes és folyamatosan gyarapodó gyűjteményével őrzi a község magyarországi német múltját és kulturális örökségét.

Kiemelkedő szerepet vállalt 1998-ban a hagyományőrző egyesület megalapításában, majd 2001-ben létrehozta az egyesület első kulturális csoportját, az Edelweiß Kórust, amely azóta két CD-t is megjelentetett. Ezt követően további kulturális csoportokat is életre hívott: a „Wasserfall” harmonikaduót és énekeseit, valamint a „Hetschal” néptánccsoportot. Fáradhatatlan munkájának eredményeként sikerült bevezetni a német nemzetiségi oktatást-nevelést mind az iskolában, mind az óvodában, vezetése alatt pedig a helyi iskola és óvoda a nemzetiségi önkormányzat fenntartásába került.

Simonné Rummel Erzsébet aktív közreműködésével számos könyv, receptgyűjtemény és emlékfüzet látott napvilágot, emellett videódokumentációk készítését is kezdeményezte annak érdekében, hogy a régi szokások digitális formában is fennmaradjanak az utókor számára.

Különösen hangsúlyos, hogy mindezt egy olyan térségben valósította meg, ahol a kommunista időszakban – a bányászat következményeként – a német identitástudat súlyos elnyomás alá került. Az anyanyelv kiszorult a mindennapokból, a hagyományok csaknem feledésbe merültek. Munkája ezért felbecsülhetetlen értékű: sikerült megőriznie az elveszni látszó kulturális örökséget, újraélesztenie a közösségi emlékezetet, és a következő nemzedékek számára szilárd alapot teremtenie a német identitás megéléséhez.

UDO PÖRSCHKE 2011 óta munkásságával szorosan kötődik a magyarországi német közösség ügyeihez. Íróként bonyhádi tartózkodása idején két művet alkotott: az „Unter dem Buddha-Baum” és a „Verborgene Zeilen aus der Kriegsgefangenschaft” című köteteket. Mindkét művet magyarországi német intézményekben mutatták be először. Tevékenységének középpontjában számos felolvasóest, német nyelvi versenyeken betöltött zsűritagság, valamint magyarok és magyarországi németek számára tartott németórák álltak, amelyekkel jelentősen gazdagította a közösség kulturális életét.

Némettanárként és a kreatív írás szakértőjeként Pörschke több alkalommal tartott szakmai előadásokat és továbbképzéseket pedagógusok és hallgatók számára, egyebek mellett a bonyhádi Knabel-konferencia keretében, valamint a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, a leendő nemzetiségi tanárok és óvodapedagógusok részére.

A magyarországi németek, valamint a Magyarországról származó németek számára végzett egyik legjelentősebb munkája a magyarországi német történelem, kultúra és jelenkori élethelyzet filmes feldolgozása. Nevéhez fűződik a „Heimatlos”, a „Lissi – Portrait einer Ungarndeutschen” és az „Ein Franke lernt Polka” című dokumentumfilm-trilógia.

A „Heimatlos” című dokumentumfilmet a Hesseni Televízió sugározta, egy éven át elérhető volt az ARD médiatárában, valamint Németországban és Magyarországon is számos rendezvény keretében vetítették. A film révén Pörschke átfogó és hiteles képet nyújtott a németországi közönség számára a Magyarországon élő és onnan származó németek történetéről és sorsáról.

A „Lissi – Egy magyarországi német portréja” című alkotást több rövidfilmes fesztiválra is nevezték, és Bajorország legrégebbi rövidfilmfesztiválján a döntőbe is beválasztották. Az „Ein Franke lernt Polka” című filmet szintén bemutatták Németországban, valamint Magyarország számos településén.

Biztonsággal kijelenthető, hogy Udo Pörschke a magyarországi német dokumentumfilmek rendezőjeként a magyarországi német kultúra egyik meghatározó közvetítője. Munkásságával jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi német közösség léte, történelme és jelenkori helyzete mind Magyarországon, mind Németországban szélesebb körben ismertté váljon, és hogy ez a tudás a következő nemzedékek számára is fennmaradjon.

Fotók: Bölcskey Miklós
Tovább a képgalériához >>>