Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny második országos döntőjét, melyen összesen 7 duó és 14 kórus képviseltette magát.
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. 2026. március 31-én Nyugat-Magyarországról és a fővárosból összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat. A találkozó kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők német nyelven, mégis játékos és kreatív módon mutassák meg tehetségüket. A produkciók – szám szerint 13 – rendkívül sokszínűek voltak: klasszikus mesék feldolgozásaitól kezdve modern, elgondolkodtató darabokig széles skálán mozogtak.
A napot, az Ugodi Német Nemzetiségi Általános Iskola tánccsoportjának fellépése nyitotta meg, melyet Csuka Gabriella igazgató, Egyházi Andrea tankerületi igazgató és Szőke Zoltán polgármester köszöntő szavai követtek.
A rendezvénynek a Das Märchen vom guten Kartoffelkönig című darab adta meg az alaphangulatot. A jelmezek kifejezetten ötletesek voltak, a történet pedig egy önfeláldozó krumplikirályról szólt, aki segít az éhes gyerekeken. A Die große Rübe egy jól ismert klasszikus mese humoros feldolgozásaként aratott sikert. Lendületes és játékos előadásával megnevettette a közönséget.
A Die neugierige Prinzessin egy hosszabb, részletgazdagabb előadás volt, ötletes kellékhasználattal és elgondolkodtató üzenettel. A kérdések fontosságát hangsúlyozta, miközben arra is rámutatott, milyen következményekkel járhat, ha valakit túl kíváncsi. A darabban végül a hercegnő minden kérdésére választ kap, hiszen iskolába küldik őt szülei.
A Die Versammlung der Mäuse egy kedves, könnyed történet, melyben kilenc aranyos egér a főszereplő, akik a kutya segítségével menekülnek meg a macska karmai közül. A Märchenwelt in der Schulbank kreatív módon hozta vissza a klasszikus meséket az iskolapadba, hiszen a gyerekek már nem ismerték ezeket. Olyan ismert történetek elevenedtek meg, mint a Hófehérke, a Piroska és a farkas, valamint A három kismalac.
A Die große Rübe története egy másik feldolgozása is színpadra került, amely zenével, gitárral és tánccal tette élvezetessé az előadást. A Die Bremer Stadtmusikanten szintén nagy sikert aratott, különösen a karakterek – a szamár, a kutya, a macska és a kakas – humoros megformálásának köszönhetően.
Egy nem mindennapi darab a Phobien című előadás volt a soron következő, amely egy önsegítő csoport tagjain keresztül mutatta be a különböző félelmeket, például a bocsánatkéréstől vagy a kínos csendtől való rettegést. Majd az Aschenputtel című darab következett, amelyben modern feldolgozásként tért vissza a hagyományos történet, nem mindennapi előadásmóddal.
Míg a Die Heinzelmännchen von Köln a szorgalom és a lustaság ellentétét állította középpontba, bemutatva, hogyan segítenek az éjszaka dolgozó manók a hanyag mestereken, addig a Regenbogenfisch című előadás egy szivárványszínű halacskáról szólt, akit egy kisebb társa megkér, hogy adjon neki egy szép pikkelyt, de a szivárványhal ezt visszautasítja. Emiatt a többi hal lassan elfordul tőle, és egyedül marad. Később tanácsot kér egy bölcs poliptól, aki tanácsolja, ossza meg a pikkelyeit a többiekkel. Bár eleinte ez nehezére esik, végül ad egy pikkelyt egy másik halnak. Ezután egyre többet adakozik, ennek következtében viszont már nem ő a legszebb hal, de sok barátja lesz.
A Der kleine Vogel című előadás pedig egy kismadárról szólt, aki aranyszárnyakat kívánt magának, majd amikor megkapta őket, azokat tollait a rászorulóknak adta.
A fesztivált a Die Heinzelmännchen című darab zárta, amely technikailag és történetileg is eltért a korábban látott változattól. A manók és a mesterek esete új megvilágításba került, mivel egy kerettörténeten keresztül mesélték el újra az eseményeket, így a nézők egy más szemszögből ismerhették meg a mesét.
A produkciók színvonalát a minősítések is tükrözték:
„Gut”, azaz „jó”, minősítést szerzett:
„Sehr gut”, azaz „nagyon jó”, minősítést szerzett:
„Ausgezeichnet”, azaz „kiváló” minősítést szerzett:
Erdélyi-Pfiszterer Angelika, a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum) igazgatója és egyben a verseny főszervezője zárszavában kiemelte, hogy a gyermekszínjátszás nagy jelentőséggel bír, hiszen nemcsak a nyelvtanulást segíti, hanem önbizalmat és közösségi élményt is ad a résztvevőknek. Hozzátette, hogy a jövőben is szeretne hasonlóan színvonalas és ötletes produkciókat látni.
Schulteisz Anna
További képek >>>
Fotók: Grund Lajos/Zentrum.hu
A rendezvény a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, valamint a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) támogatásával valósulhatott meg.
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által állított német nemzetiségi lista a 2026. április 12-i országgyűlési választáson nem szerezte meg a kedvezményes mandátumot. Az eredmény ugyanakkor azt mutatja, hogy a magyarországi német közösségen belül továbbra is jelentős az igény a saját, közvetlen parlamenti képviselet iránt, és sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.
A jelenleg elérhető adatok szerint a német nemzetiségi névjegyzékben a választás napján 22.812 választópolgár szerepelt, közülük 22.188 fő vett részt a szavazáson, ami rendkívül magas, 97,26 %-os részvételi aránynak felel meg. A 24.651 szavazatos, meglehetősen magas bejutási küszöb mellett 17.845-en szavaztak érvényesen: Nekik köszönjük – azt látjuk hogy a közösségen belül továbbra is jelen van egy tudatos, a közügyek iránt nyitott választói réteg, ugyanakkor értetlenül állunk a nagy arányú érvénytelen szavazat előtt.
A német nemzetiségi listára leadott szavazatok száma annak fényében is értékelendő, hogy a választást megelőző időszakban több irányból is megjelentek olyan megszólalások, amelyek a névjegyzékből való kilépés lehetőségére hívták fel a figyelmet, miközben a kampány összességében is kiélezett volt.
– Ez az eredmény számunkra nem lezárás, hanem visszajelzés. Megerősít abban, hogy a közösség képviselete iránti igény továbbra is létezik, és ezt a munkát a jövőben is folytatnunk kell – a rendelkezésünkre álló minden eszközzel – fogalmazott Gallai Gregor listavezető, aki a most induló parlamenti ciklusban szószólóként képviseli a hazai német közösséget az Országgyűlésben. Hozzátette: a következő időszakban a közösségi képviseletet ugyanazon alapelvek mentén kívánják továbbvinni, amelyek a kampány során is iránytűként szolgáltak: a párbeszédre építő, nyitott és átlátható működés, a közösséggel való folyamatos egyeztetés, valamint az együttműködésre törekvő, ugyanakkor a közösségi érdekeket következetesen képviselő fellépés jegyében.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a választást követően részletesen értékeli az eredményeket, és áttekinti azokat a tényezőket, amelyek a mostani kimenetelhez vezettek. A cél az, hogy a tapasztalatok levonásával tovább erősítsék a közösség megszólításának és bevonásának lehetőségeit, és még hatékonyabban képviseljék a magyarországi németek érdekeit a jövőben.
A kampány során a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata következetesen a közösség mindennapjait érintő kérdésekre koncentrált: a nyelv és a kulturális örökség megőrzésére, az intézményrendszer fejlesztésére, valamint a fiatalabb generációk megszólítására és bevonására.
Az MNOÖ és a szószóló köszönetet mond mindazoknak, akik szavazatukkal, munkájukkal vagy bármilyen módon hozzájárultak a kampányhoz. A szervezet a jövőben is elkötelezetten dolgozik a magyarországi német közösség érdekeinek képviseletéért. Mind az országos önkormányzat, mind Gallai Gergely gratulál az Országgyűlés újonnan megválasztott tagjainak, és ezúton is mindenkit az együttműködésről biztosít.
Englenderné Hock Ibolya és Gallai Gregor közös videóüzenete:
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Az Ungarndeutsche Musik – Online projekt keretén belül a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) Ifjúsági Bizottsága javaslatára a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) két fiatal kamarakórus hangfelvételét támogatta 2025-ben. Közülük elsőként a napokban a legtöbb online zenestreaming szolgáltatón megjelent Bakonyer Herz című album kapcsán Radóczy Károly, az MNOÖ ifjúsági referense Weisz Ádámmal, az együttes egyik tagjával beszélgetett.
RK: Mit kell tudni a Wesprimer Buam-ról?
WÁ: Az együttes 2024-ben alakult meg Nagy-Peidl Éva tanárnő ötlete alapján a veszprémi Lovassy László Gimnázium német nemzetiségi kamarakórusának férfi tagjaiból. A csütörtöki kóruspróbák után sokszor maradtunk még énekelgetni, és ezután jött az ötlet, hogy jó lenne ezt színpadon is megmutatni.
Először kitaláltuk, milyen dalokat szeretnénk énekelni: Ezek elsősorban katonadalok voltak, illetve magyarországi német népdalok. Összeállítottunk egy dalcsokrot, aztán Veszprémben több eseményen felléptünk. Igazából számunkra a keszthelyi Helikon Fesztivál számított áttörésnek, ahol 2024-ben különdíjat kaptunk a zsűritől. Felléphettünk továbbá az MNOÖ országos gáláján Pécsett, illetve elindultunk az országos német önkormányzat énekversenyén 2025-ben, ahol kategóriánkban 1. helyezést értünk el. És bár azóta már négyen is elballagtunk a Lovassyból, próbáljuk tovább folytatni a projektet és lelkesen készülünk a fellépéseinkre.
RK: Kik a tagok, mi a szerepük?
WÁ: Hét taggal kezdtük az együttest, most nyolcan vagyunk:
RK: Mi tartja össze ezt a csapatot?
WÁ: Az éneklés és a magyarországi német közösség iránti szeretet. Többen osztálytársak voltunk, de vannak olyanok, akik még most is azok, de a barátság is nagyon fontos a tagok között.
RK: Kaptok azóta is szakmai segítséget?
WÁ: Kapunk, most a stúdiófelvétel előtt is többször konzultáltunk és a dalok kiválasztásában is segített nekünk Pfeiferné Takács Hajnalka tanárnő és Nagy-Peidl Éva tanárnő is, utóbbi meg is hallgatott minket többször a felvétel előtt, véleményezte, legtöbbször pozitívan, de azért kaptunk nagyon sok építő jellegű kritikát is, amit ezúton is köszönünk neki, mert ezeknek hála sokat tudtunk fejlődni. Nagyon örülünk neki, hogy bár már többen nem vagyunk az intézmény diákjai, még így is kapunk tőle segítséget.
RK: Térjünk rá a dalokra. Mit kell róluk tudni?
Ich bin der Pua vom Aubachtal
WÁ: Ez a dal a legtöbb magyarországi német régióban megtalálható Ich bin der Pua vom Donautal címmel, egyedül Városlődön használják a fent megadott variánst azért, mert a városlődiek az Aubach környékéről származnak. Érdekesség még ehhez a dalhoz, hogy nálunk ennek a dalnak az alapján indult el a kutatás a testvértelepülésünk irányába és végül sikerült is megtalálni, hogy őseink honnan jöhettek (Wiesthal, Bajorország) Magyarországra. Ezért is gondoltuk úgy, hogy ez a darab mindenképpen kapjon helyet az albumon.
In einem Polenstädtchen
WÁ: Ezt a számot is sokat énekeltük már korábban, benne volt a gálára és az énekversenyre vitt dalcsokrunkban is. Talán itt annyi az érdekesség, hogy találtam egy harmadik versszakot hozzá Roth Ferenc városlődi daloskönyvében, amit eddig máshol nem láttam, és ezért úgy gondoltuk, hogy ez különleges lehet.
Das Gewerbelied
WÁ: Ez a dal Márkóról származik eredetileg, a Békefiné Szeitl Éva által összeállított népdalgyűjteményben található meg. Több mint tíz versszaka van, minden mesterséget leír egy kicsit, olykor humorosan kifigurázza őket. Mi a felvételen elhangzókat találtuk a legtalálóbbnak közülük. Szereztünk hozzá egy fúvósszólót is, amivel interpretáltuk kicsit magát a népdalt.
Ich bin an arme’ Pua
WÁ: Ezt a dalt az úrkúti daloskönyvben találtuk és Pfeiferné Takács Hajnalka javaslatára építettük be a repertoárba. Ez számunkra egy „nullkilométeres” dal, élőben még sosem adtuk elő. De ehhez is összeraktunk egy saját fúvósszólót, amire büszkék vagyunk. Ennél kicsit küszködtünk a dialektussal, az úrkúti nem feküdt nekünk annyira, de végül ami lett belőle, az a miénk.
Mein besta’ Freund
WÁ: Ez a tipikus városlődi ivós nóta Tóvári Lajos gyűjteményéből származik, Tepper János (Waschludter Johann’s Kapelle) nagyszüleitől gyűjtötte. Tudtommal sehol máshol az országban nem énekelték a dalt, csak Városlődön. Ebbe is kicsit megpróbáltuk magunkat beletenni és írtunk hozzá egy harmadik versszakot.
RK: Mesélj a felvétel körülményeiről kicsit!
WÁ: Kiválasztottunk tíz-tizenöt dalt, amit aztán leszűkítettünk az említett ötre. Az együttes még a Lovassyban tanuló tagjaival Nagy-Peidl Éva tanárnő próbált, mi öten, akik Budapesten tanulunk pedig Ábrahám Gábornak köszönhetően az Eötvös József Collegiumban találkoztunk és ott készültünk. Aztán tartottunk egy hosszabb próbát Városlődön, amin mindkét tanárnő részt vett. A felvételre egy hétre rá került sor Budapesten, a Bartók Béla Unitárius Templomban Weisz József hangmérnök vezetésével. Ő is nagyon sokat tudott segíteni, tippeket adott, hogyan szólhatnánk jobban, és így végül két-három óra alatt meg is lett maga a felvétel. Minden szólam és minden hangszer kapott egy külön mikrofont, az énekhez térmikrofonokat, a hangszerekhez puskamikrofonokat használtunk. A felvétel után következtek az utómunkák, amik szintén viszonylag gyorsan lezajlottak.
RK: Nem voltak viták?
WÁ: Én az egész albumot ilyen kocsmai hangulatra pozícionáltam be, és arról ment például a vita, hogy először benne hagytuk, hogy beszámoltam fennhangon, mintha tényleg egy kocsmában lennénk – eins-zwo-drei-vier – de ez végül kikerült a kész anyagból. Szóval ilyeneket csak élőben hallhat majd tőlünk a közönség. Az albumcímen volt még némi vita, de aztán ebben is egyetértésre jutottunk.
RK: El lehet titeket hívni fellépni, ha valakinek tetszik az album?
WÁ: Viszonylag nehéz összehozni a korábban említett körülmények miatt, de azért igyekszünk eleget tenni a felkéréseknek és mindig egy jó élmény, ha összejön.
A dalok többek között itt hallgathatók meg:
Spotify >>>
YouTube >>>
Apple Music >>>
Köszönet a támogatásért a Német Szövetségi Belügyminisztériumnak (BMI).
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Ha Ön regisztrált a német nemzetiségi névjegyzékbe, akkor mindenképpen kap német nemzetiségi szavazólapot – függetlenül attól, hányan regisztráltak az adott szavazókörben. Minden ezzel ellentétes hír hamis!
Ha mégsem kapná meg: kérje a szavazatszámláló bizottságtól
Ha továbbra sem adják át: hívja az MNOÖ központi telefonszámát: +36 (1) 212-9151
Köszönjük, hogy felvetette magát a német nemzetiségi névjegyzékbe és megtartotta regisztrációját!
Kérjük, menjen el szavazni április 12-én, mert nekünk tényleg minden egyes szavazat számít! Van esélyünk!
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Német Szövetségi Köztársaság a Szövetségi Belügyminisztériumon keresztül az idei évben is támogatja a magyarországi német kultúrcsoportokat: a cél továbbra is az, hogy zenekaraink, tánccsoportjaink és énekkaraink hangszerekkel és népviseletekkel való felszereltsége tovább javuljon és bővüljön.
A teljes német nyelvű pályázati anyag eredeti példányát 2026. április 30. (beérkezési határidő) kell benyújtani az MNOÖ illetékes regionális irodájának.
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) Rund um das Jahr, rund um das Land projektjének köszönhetően 2026. február 22-én, vagyis Hutzelsonntag napján, lehetőségünk nyílt arra, hogy részt vegyünk az egyedülálló régi hagyományon, a tüzeskerék-gurításon Óbányán. A programra ellátogattak a Csolnoki Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai és segítői Szax László elnök vezetésével, továbbá az általános iskola hetedik osztályos tanulói és osztályfőnökük, valamint Tafferner József iskolaigazgató és helyettese, Magda Bálint.
Óbányára érkezésünk után rögtön ebéddel fogadtak bennünket, amelyet a helyi német önkormányzat tagjai szolgáltak fel. Ebéd után meglátogattuk a tájházat, ahol a Német Olvasókör elnökétől, dr. Hardicsay Sándortól sok érdekességet tudhattunk meg a település és az üvegfúvás történetéről. Közben lassan besötétedett, és elindultunk arra a helyszínre, ahol megfigyelhettük a tüzeskerék gurítását. A kezdésig a közönséget fúvószene és tűzzsonglőrshow szórakoztatta.
A tüzeskerék gurítása néhány percig tartott, ezt követően vendéglátóink vacsorára invitáltak bennünket, amelyet a szokásban résztvevő fiatalokkal együtt fogyaszthattunk el. Közben beszélgettünk a német önkormányzat tagjaival, sőt a helyi nyelvjárással is megismerkedtünk.
Csolnok és Óbánya között körülbelül 200 km a távolság, így este még hosszú út állt előttünk, ezért a vacsora után búcsút vettünk egymástól, de megígértük, hogy hamarosan viszontlátjuk egymást Csolnokon.
Köszönjük a Német Szövetségi Belügyminisztériumnak (BMI) és az MNOÖ-nek ezt a lehetőséget, valamint az óbányai vendéglátóinknak a szívélyes fogadtatást és a szép élményeket.
Priegl Éva
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A március 23. és 27. közötti hét messze nem átlagosan telt a Magyarországi Német Általános Művelődési Központban. Német tanfelügyeleti ellenőrzésre került sor a bajai intézményben. A részletekről Peter Stübler intézményvezetőt Fiedler Antal kérdezte.
– Milyen vizsgálat helyszíne volt az MNÁMK?
– A BLI (Német Szövetségi Tartományi Tanfelügyeleti Ellenőrzés) a külföldi német iskolák minőségbiztosításának központi eleme. Hat–nyolc évente Németországból érkező tanfelügyelői csapat vizsgálja, hogyan valósítjuk meg a Külföldi Német Iskolákra, így ránk is vonatkozó, 20 szempontból álló minőségi keretrendszer által támasztott követelményeket. A tanfelügyeleti ellenőrzések között vannak kisebb látogatások is, melyek célja az aktuális helyzetfelmérés, illetve érkeznek más külföldi német iskolákból pedagógus kollégák hozzánk, akik baráti visszajelzést adnak arról, hogy hol tartunk az elvárások teljesítése terén. A folyamat csúcspontja azonban maga a BLI, amelyre a múlt héten került sor az MNÁMK-ban.
– Miért volt szükség az ellenőrzésre?
– Az iskolai munka minőségét rendszeresen felülvizsgálják. Személyi és anyagi támogatást is kapunk Németországból, ezért folyamatosan ellenőrzik, hogy ezeket az erőforrásokat megfelelően és a célnak megfelelően használjuk-e fel.
– Hogyan sikerült a tanfelügyeleti vizsgálat?
– Az ellenőrzés rendkívül sikeresen zajlott. A 20 minőségi szempont közül egy iskolára vonatkozóan minden alkalommal 15-öt vizsgálnak, amelyek közül legalább nyolcat a második legjobb („B”) minősítéssel kell teljesíteni. Az MNÁMK a 15-ből 14 esetben érte el ezt a szintet, és ezek közül öt esetben nem csupán „B”, hanem a legmagasabb „A” minősítést is megszerezte, vagyis elmondhatjuk, hogy rendkívül sikeresen zártuk az ellenőrzést. A németországi tanfelügyelők az eredmények nyilvános kihirdetésekor is kiemelték, hogy ilyen értékelést csak nagyon ritkán kapnak külföldi német iskolák. Igazán büszkék lehetünk erre az eredményre.
– Mire voltak kíváncsiak az ellenőrök?
– Az iskolát egészében vizsgálták. Ez azt jelenti, hogy értékelték többek közt az oktatás színvonalát és a német nyelv tanítását, ami a külföldi német iskolák létezésének egyik legfontosabb szempontja. Értékelték az erőforrások megfelelő felhasználását, az iskola pénzügyi gazdálkodását, az intézmény vezetését, valamint a demokratikus működést. Ezek voltak az ellenőrzés központi elemei.
– Az MNÁMK-nak Kecskeméten is van tagintézménye. Ott is jártak az ellenőrök?
– Igen, az ellenőrzés kiterjedt a kecskeméti tagintézményünkre is. Ott is azt állapították meg, hogy teljesítünk minden minőségi követelményt. Így az intézmény elmondhatja magáról, hogy különleges a külföldi német iskolák között, mert nemcsak egy, hanem két telephelyen is sikeresen megfelel a külföldi német iskolák minőségi elvárásainak.
– Milyen eredménnyel zárult a vizsgálat?
– Amennyiben egy intézmény megfelel a követelményeknek – ahogyan ez a mi iskolánk esetében történt –, minőségi tanúsítványt kap, és a következő években viselheti a „Kiváló Külföldi Német Iskola” kitüntető címet. A bajai intézmény már kettő alkalommal megszerezte a kitüntető címet, amit most harmadik alkalommal is kiérdemelt. A kecskeméti tagintézmény számára különleges volt ez az alkalom, hiszen ez volt az első ilyen ellenőrzés, és szintén megfelelt az elvárásoknak.
– Mit jelent a „Kiváló Külföldi Német Iskola” kitüntető cím személy szerint Önnek, illetve az MNÁMK közösségének?
– Az intézményünk közössége számára ez a kitüntetés nagyszerű eredmény. Rendezvényeinken rendszeresen hangsúlyozzuk, mennyire büszkék vagyunk iskolánkra, közösségünkre és az általunk képviselt értékekre. Felemelő élmény volt átélni, ahogy ezen a héten mindenki mindent elkövetett, hogy közösen a legjobb oldaláról mutassa be az iskolát. Így ez az ellenőrzés tovább erősítette a közösséget, és hozzájárult a bajai és kecskeméti intézményegységek közötti szorosabb együttműködéshez is. Hat éve vagyok az MNÁMK igazgatója. Ha valami rosszul sült volna el, nem mondhattam volna, hogy az elődöm a hibás. Az értékelés visszajelzést ad a munkámról iskolavezetőként és a teljes iskolavezetés munkájáról. Természetesen nagy örömmel tölt el, hogy pozitív értékelést kapott az a sok munka, amelyet az iskola vezetése az elmúlt években az én irányításom mellett végzett.
– Gratulálok az eredményhez! Köszönöm szépen a beszélgetést!
2026. április 22., szerda, 18 óra
Magyarországi Németek Háza (1062 Budapest, Lendvay utca 22.)
Dr. Muka Viktória Heinek Ottó-díjas történész izgalmas utazásra hívja a közönséget az 1920-as és 1930-as évek Budaörsére és Budai-hegyvidékére.
Az előadás középpontjában egy, a magyarországi németek körében jól ismert hagyomány áll: a budaörsi úrnapi virágszőnyegek. A történész, új nézőpontokra mutat rá a téma kapcsán, és megkérdőjelezi az eredetére és a helyi közösség számára betöltött jelentőségére vonatkozó elképzeléseket.
Az 1920-as évek második felétől a virágszőnyegek valódi turisztikai látványossággá váltak. A növekvő külső érdeklődés visszahatott a közösségre is: az úrnapi ünnepség látogatói számának évről évre történő emelkedésével párhuzamosan a virágszőnyegek is egyre inkább a budaörsiek önképének részévé váltak. Ennek a folyamatnak köszönhetően alakult ki a mindmáig ható „magunkkal hozott örökség” mítosza is.
De hogyan vált egy helyi vallásos gyakorlat a kollektív identitás szimbólumává? Mikor és miért jött létre ez az eredetmítosz és milyen célokat szolgált? Milyen szerepet játszottak ebben a két világháború közötti „német mozgalom” identitáspolitikai törekvései? Milyen jelentőséggel bírtak a virágszőnyegek a helyi lakosság számára a két világháború között és a második világháború idején, és hogyan vitték tovább ezt a hagyományt a kitelepítettek az „új hazában”?
Dr. Muka Viktória az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Közép-európai Történelem Tanszékének adjunktusa, valamint a Pécsi Tudományegyetem Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszék tudományos munkatársa. Az előadás keretében az Andrássy Egyetemen 2025-ben megvédett disszertációjának eredményeinek egy részét mutatja be.
A rendezvény nyelve: német
FONTOS! A részvétel ingyenes, de az ülőhelyek korlátozott száma miatt szükséges az előzetes jelentkezés. Legkésőbb április 22-e 9 óráig az alábbi e-mail címen jelezze részvételi szándékát: info@zentrum.hu
(Regisztráció jelentkezési sorrendben történik. A Facebook-on való részvétel jelölése nem elegendő!)
A rendezvényhez kapcsolódó Facebook esemény >>>
〰〰〰〰〰
Szervező:
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár
Támogatók:
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
A Miniszterelnökség a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül (NKUL-KP-1-2026/3-000224)
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola rendezte meg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Német Vers- és Prózamondó Versenyének vármegyei döntőjét – immáron 20. alkalommal. Az országos verseny március 31-i regionális fordulójára közel 70 tanuló érkezett a vármegye számos iskolájából. A tanulók irodalmi német és nyelvjárás kategóriákban indultak évfolyamok szerinti besorolásban.
A megnyitó műsorban iskolánk 7.a osztályos tanulója, Wenhardt Boglárka lépett fel fuvolajátékával. A versenyt Prischetzkyné Márkus Emőke iskolaigazgató és Krémer György, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Tolna vármegyei regionális irodájának vezetője nyitották meg.
A megmérettetést a zsűri tagjai magas színvonalúnak és szorosnak értékelték, ami megnehezítette számukra a döntést. Külön öröm volt, hogy a nyelvjárás kategóriákban is szinte minden korosztályban hallhattunk már kincsnek számító történeteket.
A díjazottak közül kategóriánként az 1. és a 2. helyezettek képviselik Tolna vármegyét a májusi országos döntőben.
Szeretettel gratulálunk minden résztvevőnek és köszönjük a felkészítő pedagógusok munkáját!
Wigand Brigitta
Az egyes kategóriákban az alábbi helyezések születtek:
Irodalmi német kategória:
1-2. évfolyam:
1. helyzett: Boda András Zalán (Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola, felkészítő: Müller Jánosné)
2. helyzett: Szilasi Éva (Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola, felkészítő: Kaszás Edit)
3. helyzett: Márkus Blanka Stefánia (Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola, felkészítő: Kaszás Edit)
3-4. évfolyam
1. helyzett: Wolf Lia (Szekszárdi Baka István Általános Iskola, felkészítő: Lőrinczné Földi Klára)
2. helyzett: Várhegyi Dóra (Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola, felkészítő: Wigand Brigitta)
3. helyzett: Rádi-Aszódy Ádám (Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola, felkészítő: Kaszás Edit)
5-6. évfolyam
1. helyzett: Hartmung Benjámin (Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium, felkészítő: Dicsőné Kohlmann Csilla)
2. helyzett: Bozsér Regina (Szent József Iskolaközpont, felkészítő: Solymosiné Németh Erika)
3. helyzett: Mészáros Sára (Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola, felkészítő: Pálné Nähr Györgyi)
7-8. évfolyam
1. helyzett: Túri Cecília (Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola, felkészítő: Klág Beáta)
2. helyzett: Rádi-Aszódy Emma (Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola, felkészítő: Klág Beáta)
3. helyzett: Zádori Zente László (Hőgyészi Hegyhát Általános Iskola Gyönki Tagiskolája, felkészítő: Horváthné Farkas Annamária)
Nyelvjárás kategória
1-2. évfolyam:
1. helyzett: Henevadl Ferenc (Zombai Általános Iskola és AMI, felkészítő: Márton Éva)
2. helyzett: Gillam Oliver (Szekszárdi Baka István Általános Iskola, felkészítő: Dobrovolni-Gazdag Márta)
3-4. évfolyam:
1. helyzett: Henevadl Flórián (Zombai Általános Iskola és AMI, felkészítő: Márton Éva)
5-6. évfolyam:
1. helyzett: Szontág Szonja (Cikói Perczel Mór Általános Iskola, felkészítő: Megyesiné Huszár Bernadett)
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Koch Valéria Iskolaközpont óvodáiban
a német nemzetiségi nevelés és a fenntarthatóság
kéz a kézben jár
A pécsi Koch Valéria Iskolaközpont óvodáiban a magyarországi német hagyományok ápolása és a környezettudatos nevelés kéz a kézben jár: az intézményben a német nemzetiségi identitás és a fenntarthatóság a mindennapi nevelőmunka természetes része. A 2023-ban elnyert „Zöld Óvoda” cím ezt a következetes szemléletet ismeri el: az óvodákban a környezeti nevelés nem külön program, hanem a mindennapok része. A gyermekek elsősorban saját tapasztalataikon keresztül ismerkednek meg a természettel, és így tanulják meg, hogyan vigyázhatnak rá felelősen.
A magyarországi német közösség egyik meghatározó intézményének két óvodájában a tanulás nem a négy fal között kezdődik – hanem a kertben. A gyerekek vetnek, ültetnek, gondoznak és betakarítanak, miközben természetes módon ismerkednek meg a körülöttük lévő világgal. Magaságyások, fűszerkertek, komposztálók és bogárhotelek teszik kézzelfoghatóvá mindazt, amiről máshol csak beszélnek.
Kaitz Anita, az óvodák vezetője szerint ebben a közegben a német nemzetiségi nevelés is új értelmet nyer: – Büszkék vagyunk arra, hogy a hozzánk járó gyerekek nemcsak a német nyelv alapjait sajátítják el, hanem egy olyan szemléletet is, amely a felelősségre és az együttműködésre épül. A fenntarthatóság nálunk nem elmélet, hanem gyakorlat. A gyerekekkel piacra járunk, helyi termelőktől vásárolunk, majd közösen dolgozzuk fel az alapanyagokat: lekvárt főzünk, kompótot készítünk, zöldségeket tartósítunk – akárcsak a „sváb” felmenőink. Hisszük, hogy ezek az élmények egyszerre tanítanak tudatosságra, önállóságra, és megmutatják, hogyan élhetnek tovább a hagyományok a mindennapokban.
Mindemellett a mindennapokban az egészséges életmódra nevelés is hangsúlyos szerepet kap. Ez a szemlélet még az ünneplésben is megjelenik: a születésnapokon édességek helyett színes, kreatív és egészséges gyümölcstálak kerülnek az asztalra. A közösségi élmények a zöld jeles napokhoz kapcsolódva is erősödnek: a Föld Napja, a Víz Világnapja vagy a Madarak és Fák Napja minden évben játékos, élményközpontú programokkal telik, miközben a gyerekek észrevétlenül sajátítják el a környezettudatos szemlélet alapjait. A rendszeresen szervezett könyvcsere-akciók pedig már ebben a korban megmutatják számukra az újrahasznosítás és a megosztás értékét.
A tapasztalati tanulás aztán a projekthetek során válik igazán teljessé. Ilyenkor az óvodák falai szinte kitágulnak: a gyerekek közvetlenül találkozhatnak szakemberekkel és olyan emberekkel, akik a mindennapokban is példát mutatnak. Az Erdők Hetén madarászok és gombaszakértők érkeztek, a Talaj Hetén ökomenedzserek vezették be őket a komposztálás világába, míg a Víz Világnapjához kapcsolódva természetvédelmi szakemberek segítették az ismeretszerzést. A legnagyobb élményt a „Hősök hete” jelentette, amikor a gyerekek testközelből ismerkedhettek meg a rendőrök, tűzoltók, mentősök és orvosok munkájával. Ezek az izgalmas találkozások maradandó nyomot hagytak: megmutatták, mit jelent segíteni másokon, felelősséget vállalni, és odafigyelni egymásra és a környezetünkre.
A természet közelsége nemcsak az óvodák udvarán, hanem a Mecsekben is meghatározó része a mindennapoknak. Az intézmény szoros szakmai kapcsolatot ápol a Mecsekerdő Zrt.-vel, így a gyerekek rendszeresen kiléphetnek a megszokott környezetből, és közvetlenül a természetben szerezhetnek tapasztalatokat. A Dugonics utcai óvoda például „örökbe fogadta” a Csertetői Szent Mihály-forrást. A gyerekek ide visszatérő vendégként érkeznek: megfigyelik az évszakok változását, gondozzák a környezetet, egyszerű vizsgálatokat végeznek, és közben észrevétlenül tanulják meg, mit jelent felelősséggel viszonyulni a természethez.
A küldetésünk: magyarországi német identitással értéket adni – emelte ki Kaitz Anita óvodavezető. – Igyekszünk nemcsak oktatni, hanem folyamatosan példát is mutatni. Fontosnak tartom, hogy ebben is egyre tudatosabbak vagyunk, köszönhetően annak, hogy óvodapedagógusaink folyamatosan képzik magukat: erdőpedagógiai és fenntarthatósági képzéseken vesznek részt. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik büszkék magyarországi német gyökereikre, nyitottak a világra, és felelősen gondolkodnak a jövőről.
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Már egy ideje a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata csapatát erősíti Jaszmann Gabriella, aki 2024 augusztusa óta látja el az MNOÖ kulturális referensi feladatait.
Gabriella neve sokak számára ismerősen csenghet, hiszen az elmúlt 17 évben a hazai német tájházak országos koordinációjáért felelt. Mostani munkakörében immár a magyarországi német kultúra minden szeletével foglalkozik: feladatai közé tartozik a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) által finanszírozott pályázatok szakmai és pénzügyi egyengetése, a kulturális csoportokkal való kapcsolattartás, valamint az olyan kiemelt események szervezése, mint az országos gála.
– Baranya vármegyéből, Borjádról származom, több generációra visszamenőleg német nemzetiségi családból. A német nyelv és kultúra az egész életemet és a tanulmányaimat is végigkísérte – mesél gyökereiről Jaszmann Gabriella. – Pályafutásomat szerkesztő-riporterként kezdtem a Pécsi Rádiónál, majd Budapestre költözve egy német multinacionális cégnél helyezkedtem el, később pedig pedagógusként tevékenykedtem. Szakmai utam legmeghatározóbb szakasza mégis a magyarországi német tájházak 17 éven át tartó szakmai felügyelete és tanácsokkal ellátása volt.
Gabriella elmondta, hogy a váltást a szakmai megújulás vágya hozta: szerette volna korábbi tapasztalatait egy tágabb kulturális területen kamatoztatni.
– Ez az új munkakör egyfajta közvetítő szerep a támogatók és a programokat megvalósító közösségek között. A mindennapjaim a precíz adminisztráció, a pályázati elszámolások és a folyamatos egyeztetések jegyében telnek. Legyen szó hangszer- és viselettámogatásokról, színházpedagógiai programokról vagy a januári gála egész éves előkészületeiről, a célom ugyanaz: segíteni a közösségeinket.
Bár az új feladatkör új távlatokat nyitott, a régi szívügye, a tájházak világa sem maradt el: korábbi tapasztalatai most a tájházak interaktív fejlesztései kapcsán köszönnek vissza.
– Fontosnak tartom, hogy a munkámmal hozzájáruljak a magyarországi németség kulturális örökségének megőrzéséhez. Bár a nyelvjárások továbbadása ma már nehéz kérdés, a közösségi életben és a fiatalok bevonásában óriási lehetőséget látok, és ez adja számomra a legnagyobb motivációt a mindennapokhoz.
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
2026 elején e vezérelv mentén rendezték meg a magyarországi német oktatási színtér három regionális szakmai napját Császártöltésen, Bajon és Taksonyban. A Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ (UMZ), a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásában, olyan rendezvénysorozatot valósított meg, amely óvodától iskolán át az intézményvezetői és fenntartói szintig minden szakembernek sokoldalú lehetőséget kínált az eszmecserére, tájékozódásra és inspirációra.
A szakmai napokat Englenderné Hock Ibolya nyitotta meg. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnöke hangsúlyozta a magyarországi német oktatás felelősségét és jelentőségét a jelen társadalmi folyamatok tükrében. Gallai Gergely, az MNOÖ listavezetője erre építve beszélt nyíltan a fenntartók előtt álló kihívásokról, elvárásokról és jövőbeli perspektívákról.
Gyakorlatközpontúság – három régió, közös célok
A rendezvények egységes koncepció mentén valósultak meg: szakmai előadások, helyspecifikus jó gyakorlatok bemutatása, tematikus workshopok és a regionális hálózatok tudatos építése jellemezte őket. Az óvoda, az iskola és a fenntartói/vezetői szekciókban az intézményi működés, az adatvédelem, a munkaszervezés és a nyelvfejlesztés kérdéseit vitatták meg – mindezt a magyarországi német identitás erősítésének jegyében, a nyelvátadás, a kultúra és hagyományápolás, az intézmények dekorációja, valamint a sváb táncok – legyen szó óvodáról vagy iskoláról – fontos szerepének hangsúlyozásával.
Császártöltés – A hagyomány, mint tanulási tér
Császártöltésen a helyi kulturális örökség bemutatása állt előtérben. Élő példákat hoztak arra, hogyan lehet a hagyományokat gyermekközpontúan átadni – például receptfüzet‑készítéssel, kézműves-foglalkozásokkal vagy olyan pedagógiai projektekkel, amelyek kézzelfoghatóvá teszik a település történetét. A résztvevők sokféle tanítási formába nyertek bepillantást, amelyek erősítik a kulturális identitást, és a tanulási folyamatokat a helyi adottságokhoz kapcsolják.
Baj – Az eszmecsere, mint az új ötletek forrása
A baji szakmai napot intenzív beszélgetések és kollegiális tapasztalatcsere jellemezte. A workshopok gyakorlati módszereket mutattak be, amelyek könnyen átültethetők a saját intézményi gyakorlatba. A helyi tanulási színterek bejárása inspirációt adott arra, hogyan lehet az autentikus környezetet a nyelvi és identitásfejlesztés szolgálatába állítani. Több résztvevő kiemelte, milyen értékesek a személyes találkozások által nyert új nézőpontok és megoldási ötletek.
Taksony – A kultúra átélése, a nyelv játékos fejlesztése
Taksonyban a kulturális örökség és a modern nyelvfejlesztés összekapcsolására helyezték a hangsúlyt. A sváb népviselettel foglalkozó egység – a „taksonyi kincsesláda” – a gyermekek és pedagógusok számára a helyi néprajzot történetek, mozgásos feladatok és kreatív tevékenységek révén hozta közelebb. Kiegészítésként workshopok mutatták be, hogyan fejleszthetők a nyelvi készségek analóg nyelvi játékokkal és saját készítésű eszközökkel.
A három helyszín visszajelzései egyértelműen pozitív képet festenek. Sok résztvevő hangsúlyozta, hogy a rendezvények nemcsak szakmai impulzusokat, hanem érzelmi motivációt is nyújtottak:
„Az előadások inspirálóak voltak, és új lendületet adnak a mindennapi munkánkhoz.”
„Szükségünk van erre a kollegiális kapcsolatra – megmutatja, hogy kihívásainkkal nem vagyunk egyedül.”
Előretekintés – Tartós hatás fenntartók, óvodák és iskolák számára
A három regionális szakmai nap jól érzékeltette, milyen sokszínű és egyben céltudatos a magyarországi német oktató-nevelő munka. A találkozók világos szakmai iránymutatást adtak: a jogi és szervezési témákat érthetően és gyakorlatias módon mutatták be, elősegítve a mindennapi intézményi gyakorlatba való beépítésüket. A workshopok pedig széles módszertani kínálatot vonultattak fel – a nyelvi játékoktól a honismereti projekteken át egészen a helyi tanulási helyszínekig.
Kiemelten fontosnak bizonyult a hálózatépítés, amely számos új együttműködést indított el, és megerősítette azt a felismerést, hogy a regionális összefogás a minőségi pedagógiai munka egyik kulcsa. Ugyanilyen lényeges volt a szakmai napok kulturális dimenziója: a magyarországi német hagyományok, a nyelv és az értékek nem csupán említésre kerültek, hanem közös élményekben váltak láthatóvá és átélhetővé. Ezek az élmények identitást erősítenek és hosszú távon is hatnak az intézmények mindennapjaira.
Összességében a rendezvénysorozat stabil alapot teremtett a jövőbeli fejlesztésekhez, és megerősítette a pedagógusokat, illetve a vezetői csapatokat abban, hogy elkötelezetten és együttműködve folytassák oktatási küldetésüket.
Ahogy az egyik résztvevő fogalmazott: „Egy nap, amely továbbvisz, összeköt és új utakat nyit.”
Ezúton mondunk köszönetet a Németország Belügyminisztériumának a projekt támogatásáért!
az UMZ csapata
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Englenderné Hock Ibolya MNOÖ-elnök
és Gallai Gregor német nemzetiségi szószóló
videóüzenete a választás estéjén
Az MNOÖ országos listája jelöltjeinek videóüzenete
Gallai Gregor, az MNOÖ országos listáját vezető jelölt videóüzenete
Englenderné Hock Ibolya, az MNOÖ elnökének videóüzenete
Koch Emil, az MNOÖ országos listája jelöltjének videóüzenete
Werner Gábor, az MNOÖ országos listája jelöltjének videóüzenete
Schneider Richárd az MNOÖ országos listája jelöltjének videóüzenete
Népcsoportunk tagjainak videóüzenete
Waldmann-né Baudentisztl Éva, az MNOÖ alelnökének és a Komárom-Esztergom megyei németek önkormányzatának elnökének videóüzenete
Schulteisz Anna, a GJU elnökének videóüzenete
Gerber Ferenc, a Dunaharaszti Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének videóüzenete
Gerber Netti videóüzenete Dunaharasztiról
Magenheim Kinga videóüzenete
A Mohácsi Német Önkormányzat videóüzenete
Mohl Ferenc videóüzenete
Schindler László, az MNOÖ alelnökének videóüzenete
Matuszek Barnabás videóüzenete
Hoffmann György, az MNOÖ Békés vármegyei regionális iroda vezetőjének videóüzenete
Kurtz-Kamuti Laura videóüzenete
A Tatai Német Nemzetiségi Múzeum videóüzenete
Joschi Ament, a Magyarországról Származó Németek Szövetsége szövetségi elnöke és Hoffmann György, az MNOÖ Békés vármegyei regionális iroda vezetőjének közös videóüzenete
Frissítve: 2026. április 13.
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum) minden alkalommal a Blickpunkt online fotóversenyének aktuális kiírásának döntős képeiből egy vándorkiállítást állít össze. A 2025-ös válogatás március közepén a vértessomlói művelődési házban volt látható, a tárlathoz kapcsolódóan előadásokat is szerveztek.
Az eredetileg tervezett két rendezvény helyett végül a nagy érdeklődésre való tekintettel három ilyen eseményre is sor került. Ezeken többek között általános iskolások, nyugdíjasok és Vértessomlóról elszármazottak vettek részt.
Az előadásokat Pfiszterer Zsuzsanna, a falu díszpolgára és a település történetének kutatója tartotta. A középpontban a vértessomlói népviselet állt, amely téma különösen kapcsolódott ahhoz a helyi illetőségű alkotáshoz, mely 2025-ben a Barátság folyóirat különdíját nyerte el: Ezen egy népviseletbe öltözött pár látható, hétköznapi környezetben, egy ház előtt.
A program nagy sikert aratott, és jelentős érdeklődést váltott ki a résztvevők körében.
Somlói Zsuzsanna
—-
Ha szeretné Ön is a településén kiállítani a 2025-ös Blickpunkt döntőbe jutott alkotásaiból, vagy esetleg a korábbi évek képeiből összeállított egyik vándorkiállítást, vegye fel a kapcsolatot a Zentrum-irodával (+36-1-373-0933, info@zentrum.hu).
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata
pályázatot hirdet
Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény „Heimatmuseum”
intézményvezető
magasabb vezető
munkakör betöltésére.
Jelen pályázati felhívás a kiírás napján hatályos, vonatkozó jogszabályi előírások szerint kerül kiírásra 2020. november 1-jétől a kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyára a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A pályázati kiírás szövege:
Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény „Heimatmuseum” (Budaörs) intézményvezetői pályázati kiírás
A pályázatot meghirdető szerv:
Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata (BNNÖ), képviseli Boros György elnök
2040 Budaörs, Budapesti út 45.
Intézmény:
Neve: Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény „Heimatmuseum”
Német neve: Jakob Bleyer Heimatmuseum
Címe: 2040 Budaörs, Budapesti út 47/1.
Típusa: közérdekű muzeális gyűjtemény
Gyűjtőköre: történet, néprajz
Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő (40 óra)
A vezetői megbízás időtartama:
A vezetői megbízás 5 éves határozott időre, 2026.07.01-2031.06.30-ig szól.
A munkavégzés helye: Pest megye, 2040 Budaörs, Budapesti út 45.
A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:
A múzeumi feladatok, az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok ellátásának koordinálása, ellenőrzése, az intézmény működésének biztosítása, költségvetésének betartása, munkáltatói jog gyakorlása.
Illetmény és juttatások:
Az illetmény megállapítása a Kjt. magasabb vezető beosztására vonatkozó szabályai szerint, de az Mt. alkalmazásával történik. A nyertes pályázóval a munkáltatói jogkör gyakorlója munkaviszonyt létesít.
Pályázati feltételek/képesítési követelmény:
(Közérdekű muzeális gyűjtemény és közérdekű muzeális kiállítóhely besorolás alapján)
Előny: német nemzetiségi kultúrához való kötődés.
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
Szakmai önéletrajz, az intézmény vezetésére vonatkozó program, erkölcsi bizonyítvány, iskolai végzettséget igazoló okiratok, hozzájáruló nyilatkozat a pályázatban foglalt adatok pályázati eljárással összefüggésben történő kezeléséhez, nyilatkozata az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalásáról
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban 2026. július 1. napjától tölthető be.
A pályázat benyújtásának határideje: 2026. május 31.
A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt ad Boros György BNNÖ elnök (tel.: 30/942-9107 e-mail: borosgyorgy51@gmail.com), Rácz Veronika BNNÖ képviselő (tel.: 30/3734077, e-mail: racz.veronika67@gmail.com).
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának határideje: 2026. június 19.
A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:
A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:
A kinevezés és a felmentés jogát Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete, az egyéb munkáltatói jogokat Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke gyakorolja. A pályázat csak akkor érvényes, ha a pályázati felhívásban feltüntetett valamennyi formai és tartalmi feltételnek megfelel, határidőben benyújtják.
A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény értelmében eredményes pályázat esetén az igazgató munkaviszony keretében kerül foglalkoztatásra.
Kelt, Budaörs, 2026. március 20.
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Tótvázsonyban tartotta tisztújító közgyűlését a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa, azaz a Landesrat. A március 1-jei közgyűlés Kreisz László beszámolójával vette kezdetét. A Landesrat elnöke beszédében összefoglalta a szervezet elmúlt négy évének eseményeit, fejlődését, majd a szekcióvezetők beszámolói után került sor a tisztségviselők megválasztására.
Kreisz a beszámolójában kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy a hagyományőrzés könnyed, közösségi élményként jelenjen meg a hétköznapokban, és ne telepedjünk rá a hagyományokra. Nemzetiségi örökségünk természetes megélése kultúrkincsünk továbbélésének biztosítéka. Szintén fontos feladat, hogy a jelen énközpontúságát ellensúlyozzuk a közösség megtartó erejével, a Landesrat egyik alapértékével. A szervezet missziója, hogy stabil igazodási pontot és szakmai segítséget nyújtson tagcsoportjainak hagyományaik hiteles megéléséhez, továbbörökítéséhez. Majd ismertette a szervezet működésének fő pilléreit:
A Landesrat lefektette képzési rendszerének alapjait: egynapos szakmai képzések kórusvezetőknek és kántoroknak, ill. karnagyoknak, valamint több éve sikeresen szervezett nyári szakmai hetek: Singwoche, Volkstanzwoche,Harmonikawoche, JAO-Musikwoche. Fontos, hogy minél többen elsajátítsák az alapokat, ezért közös feladat a képzések népszerűsítése.
A Landesrat minősítő rendszere és a fesztiválok kiteljesedése: a Landesrat minősítő rendszere tükör és iránytű a kultúrcsoportoknak hagyományaik hiteles megéléséhez. Pillanatnyi tudásukról szakmai visszajelzést ad és a fejlődés irányának kijelölésében stabil igazodási pontot jelent. A kritériumrendszer fontos útmutató az újító trendek, hangszerelések megjelenésével az egészséges határok megtalálásában. A cél, hogy minél több csoport részt vegyen a minősítőkön, hogy tisztában legyenek a hiteles, eredeti magyarországi német hagyományokkal, mely a rájuk bízott örökség értékvesztés nélküli továbbadását biztosítja.
Fesztiváldíjak: a szekciók tárgyi jelképei a kimagasló produkciók elismerésére. Az ének szekció kivételével már mindegyik szekció ezzel díjazza fesztiválja legjobbjait. Előbbi tagjainak idei célja a „hangvilla” fesztiváldíj véglegesítése, hogy a 2027-es kórusfesztiválon már ezzel díjazzák a legjobb énekkart.
Az ifjúsági szekció megalkotta a HalloJugend „brand”-et, mely ernyője alatt szervezi meg rendezvényeit, mint az országos ifjúsági találkozót, konferenciákat és kétévente az ifjúsági bált. Célja, hogy minél több fiatalt vonzzon a rendezvényekre, hogy megérezzék a Landesrat közösséghez tartozás pozitív élményét. A szekció az elmúlt három évben tovább erősítette nemzetközi kapcsolatait a Duna-menti Svábok Világszervezetével, melyben a digitális kommunikáció nagy segítséget jelentett számukra. A cél ezen folyamat továbberősítése és újabb nemzetközi sváb szervezetekhez is eljutni, kapcsolatot kiépíteni.
A Landesrat digitális kommunikációs hálózata több csatornán működik, mely segíti a szekciók működését és a szervezet digitális jelenlétét, rendezvényeinek, híreinek népszerűsítését.
A Landesrat az elmúlt három évben stabil, kiszámítható gazdálkodással biztosította a szervezet működését, megteremtve ezzel a szakmai alkotás és a rendezvények infrastruktúrájának feltételeit.
A szekciók beszámolóit követően a küldöttgyűlés megválasztotta az új képviselőket, a szekciók vezetőit és a Landesrat elnökét:
A Landesrat elnöke:
Kreisz László
Ének szekció:
Elnök: Fódi Krisztina Ágnes
Alelnök: Fazekasné Gombár Mónika
Alelnök: Koleszár Ferencné
Zenekari szekció:
Elnök: Kaszás Sándor
Alelnök: Fazekas József
Alelnök: Alföldi Balázs
Tánc szekció:
Elnök: Szabó Julianna
Alelnök: Zwick András
Alelnök: Mausz Judit
Egyházzenei szekció:
Elnök: Szax László
Alelnök: Pfeiferné Takács Hajnalka
Ifjúsági szekció:
Elnök: Bunth Edina
Alelnök: Varga Viktória Éva
Alelnök: Simon Andor
Ellenőrző Bizottság:
Elnök: Wennesz József Károly
Alelnök: Tavaszi István
Alelnök: Gölcz Mira
A megválasztott képviselők azonosulnak a szervezet célkitűzéseivel, alapelveivel és ezeket képviselik alkotómunkájukban is. A Landesrat üdvözli az új tagokat a szakmai műhelyben és mindenkinek örömteli alkotómunkát és közösségi élményeket kíván 2026-ra.
LandesratForum
Fotó: Székely Attila
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A fenti gondolat olvasható a Mesélő dallamok. Dalok és emlékek Dunaharasztiból / Märchenhafte Melodien. Lieder und Erinnerungen aus Harast című kötet elején. A mondat jól összefoglalja a kiadvány küldetését: a feledésbe merült dallamok és történetek megőrzését, valamint továbbadását a következő generációk számára.
A Haraszti Hagyományőrző Német Zenei Egyesület gondozásában 2025 áprilisában megjelent daloskönyv közel másfél év munkájának az eredménye. A kiadvány évtizedek óta elfelejtett dunaharaszti népdalokat gyűjt össze, kottákkal és a dalok hangfelvételeihez vezető QR-kódokkal kiegészítve. Így a kötet nemcsak olvasható, hanem hallgatható formában is közelebb hozza az olvasóhoz a helyi német nemzetiségi zenei hagyományokat.
A publikációt a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum) meghívására a budapesti Magyarországi Németek Házában a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat keretében is bemutatták. A március 11-i beszélgetés során, melyet Valentin István moderált, Krausz Pál Ádámné Hommer Zsuzsanna, a kötet szerkesztője és a Blumenstrauss Kórus karnagya, Pócsik Viktor szakmai lektor, valamint Zwick András, a szerkesztők segítője ismertették a gyűjtés hátterét, a kötet megszületésének körülményeit és jelentőségét.
Az esten többek között szó esett a balladai formában megírt énekek különlegességéről is. Hosszú ideig ugyanis az volt az általános vélekedés, hogy a magyarországi német hagyományban kevés ilyen műfajú dal maradt fenn. A balladák sajátossága, hogy történetet mesélnek el, ezért gyakran hosszabb terjedelműek. Ezek az énekek azért merülhettek feledésbe, mert szájhagyomány útján terjedtek, így az idők során számos versszak és változat elveszett.
Külön érdekessége még a műnek, hogy a dalokat eredeti dialektusban jegyezték le, nem írták át irodalmi németre. Ez a döntés a nyelvi hagyományok megőrzése szempontjából kiemelten fontos, ugyanakkor komoly kihívást is jelentett a dalok feldolgozása során, hiszen a nyelvjárási kifejezések jelentése sokszor eltér a mindennapokban használt változatuktól.
Egy daloskönyv bemutatójáról természetesen a zene sem hiányozhatott: a Blumenstrauss Kórus különleges módon idézte meg a Dunaharasztin gyűjtött dallamok világát. A közönség egy megrendítő történetet elmesélő balladát is hallhatott, amely egy gazdag és egy szegény anya sorsáról szól.
Az est során bemutatott daloskönyv több egy dalgyűjteménynél: Egy olyan kulturális örökség, amely hidat képez múlt, jelen és jövő között.
Schulteisz Anna
További képek >>>
Fotó: Grund Lajos
〰〰〰〰〰
Szervező:
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár
Támogatók:
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
A Miniszterelnökség a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül (NKUL-KP-1-2026/3-000224)
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Az itt bemutatott kiadvány nem csupán tematikájában, hanem szerkezetében is rendhagyó publikáció. A kötet érdekessége, hogy egyetlen könyvben valójában két, egymástól hangvételében és perspektívájában eltérő, mégis szervesen összekapcsolódó rész kap helyet. A mű Salamin András és Herein Mária közös munkája. Saját élményanyagukból, személyes és családi emlékeikből építkezve idézik fel az elmúlt évtizedek világát. Ez a kettősség adja a kötet egyik legfőbb értékét.
A két szerző eltérő narratív szemlélettel, más-más hangsúlyokkal közelít ugyanahhoz a korszakhoz: Salamin András írásai az elmúlt évszázad történelmi és mindennapi folyamatait mutatják be személyes sorsokon keresztül, míg Herein Mária budakeszi kötődésű, családi ihletésű írásai érzékeny helytörténeti és nemzetiségi dimenzióval gazdagítják az összképet.
A két rész külön-külön is megállja a helyét, együtt azonban komplexebb, árnyaltabb korrajzot adnak. A kötet így nem csupán történetek gyűjteménye, hanem két ember emlékezeti és irodalmi találkozása, amelyben a személyes tapasztalat közösségi emlékezetté formálódik. Ők ketten eltérő hangon, mégis egymást kiegészítve mesélnek, miközben mindvégig ugyanaz a cél vezérli őket: az emlékek megőrzése.
Az Igazszólások V. elsősorban a XX. század első felébe, az 1900-1940-es évek világábavezeti vissza az olvasót. A tegezés és magázás merev szabályai, családi konfliktusok és megható félreértések, gyermeki csínyek, háborús hétköznapok, hadifogság, menekülés, hit és remény. Ezek a történetek egyszerre szólnak nevetésről és fájdalomról, veszteségről és túlélésről, emberi gyarlóságról és rendíthetetlen szeretetről.
Herein Mária személyes hangú elbeszélései a Családi kör – 2 című részben a budakeszi mindennapokat idézik meg, gyermeki nézőpontból, de felnőtt reflexióval. Különösen fontosak a ruházkodásról, a falu és a család életének mozzanatairól szóló visszaemlékezések. A Helenka-nadrág, az orkánkabát, az örökölt és „besvejfolt” ruhák világa pontosan mutatja a hiánygazdaság kreatív túlélési stratégiáit. A kötetben a fiatal generáció olvasói számára talán már nehezen elképzelhető világ tárul fel, mégis ismerős érzelmekkel: testvéri rivalizálás, ajándék utáni vágyakozás, ünnepi izgalom, gyermeki félelmek.
A könyv megszületésének személyes indíttatása is megjelenik az előszóban: egy kórházban fekvő barát, aki a nevetéstől feledkezett meg fájdalmáról; egy sztrók után emlékeit vesztő édesanya, akinek a felolvasott történetek újra és újra örömet szereztek; valamint a családi hagyomány, amely szerint az életutakat meg kell írni, hogy ne vesszenek el. Ezek a tapasztalatok adják a kötet emberi hitelességét.
Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról. És éppen ettől válik maradandóvá…
Salamin András: Újkori történetek – Igazszólások V. Igaz történetek az elmúlt évszázad történéseiből
Herein Mária: Családi kör – 2. Történetek egy budakeszi család életéből
Budapest : Pauker Nyomda
352 oldal
Nyelv: magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Megjelent az MNOÖ-podcast új epizódja
Honnan származom? Kik az őseim? Hogyan lettem azzá, aki ma vagyok? Ezeket a kérdéseket élete során előbb-utóbb mindenki felteszi magának. Akik segítségünkre lehetnek a válaszok keresésében, azok a genealógusok, azaz a családfakutatók. Ebben az epizódban Schulteisz Gábor műsorvezető három profi családfakutatót lát vendégül a beszélgetőasztalnál, akik a magyarországi németek származásával foglalkoznak, és megpróbálnak ezekre, valamint még sok más kérdésre választ találni.
A beszélgetés résztvevői ezúttal dr. Pencz Kornél családfakutató, a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesülete elnöke, Müller György mérnök, protestáns családfakutató, valamint Florian Mayer, orvos, családfakutató és az Ortsfamilienbuch Haschad című könyv szerzője.
A „Fokus: Ungarndeutsch” tizenharmadik adása már elérhető a YouTube-on, a Spotify-on és az Apple Podcast-en is!
Az első rész >>>
A második rész >>>
A harmadik rész >>>
A negyedik rész >>>
Az ötödik rész >>>
A hatodik rész >>>
A hetedik rész >>>
A nyolcadik rész >>>
A kilencedik rész >>>
A tizedik rész >>>
A tizenegyedik rész >>>
A tizenkettedik rész >>>
A podcast, melyben a hazai német nemzetiség vezetői, szakértői és partnerei a magyarországi németség kulturális, társadalmi és politikai kérdéseiről folytatnak beszélgetéseket, havonta jelenik meg az MNOÖ YouTube-csatornáján, valamint a legnépszerűbb podcast-platformokon, így a Spotify-on és az Apple Podcast-on is.
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Mecseknádasdi Szőlő- és Bortermelők Egyesülete 2026-ban is megszervezi a Magyarországi Németek Országos Borversenyét, ahol a legjobb borászokat díjazzák.
Minden kis- és nagytermelőt tisztelettel várnak. A számos különdíj mellett kiosztják a „Magyarországi Németek Fehér-, Rozé- és Vörösbora” megtisztelő címeket.
A borminták leadása: 2026. április 7-én és 8-án (kedd, szerda) 13 és 18 óra között Mecseknádasdon, a Liszt F. u. 75. szám alatti Kultúrcentrumban.
Egy termelő több mintával is részt vehet a versenyen, a nevezési díj 2.500,- Ft / tétel.
Tételenként két üvegpalackot kell leadni.
Ünnepélyes eredményhirdetés: 2026. április 18-án 18 órától a mecseknádasdi sportcsarnokban.
Az eredményhirdetést követően vacsora és bál a Sextett zenekar közreműködésével.
Vacsora belépővel: 5.000,- Ft / fő; a szervezőknél rendelhető.
Eredményes felkészülést és versenyzést kíván:
Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke és
Schlapp Csaba, a Mecseknádasdi Szőlő- és Bortermelők Egyesületének elnöke
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Farsangbúcsúztatás a farsang utolsó napján Eleken
A Rund um das Jahr, rund um das Land elnevezésű projekt keretében a Szegedi Német Nemzetiségi Önkormányzat két képviselője, a Magyarországi Németek Csongrád Megyei Egyesületének tagjai, valamint a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Néprajz és Kulturális Antropológiai Tanszékének hallgatói az Eleki Németek Egyesületének meghívására Elek városába látogattak.
2026. február 17-én, húshagyó kedden zárult le az idei farsangi ünnepségsorozat Eleken. A szokás leírását az érdeklődők a beszámoló végén felsorolt forrásokban találhatják meg (ezek az interneten szabadon hozzáférhetők), ezért itt nem kerülnek részletes ismertetésre.
A fagyos kedd reggel és a munkanap ellenére Elek városa megmozdult. A maszkák, azaz a maszkos, jelmezes felvonulók beöltöztek, és a Leimen-házban (Elek, Kétegyházi út 2.) gyülekeztek. Itt csoportunkat Hoffmann György fogadta, aki maga is már jelmezben várta a felvonulás kezdetét. A résztvevőket (köztük minket, megfigyelőket is) kisbuszokkal a Kétegyházi út végén található buszmegállóhoz szállították.
A lovas kocsik mellett, valamint „Hans és Gretl” kerekes alakjai kíséretében indultunk el a hagyományos városi felvonulásra. Zajjal, tánccal és zenével, jelképes aprópénzért fánkot kínáltak a nézelődőknek. Az egyes állomásokon meleg tea, egy kis „szíverősítő”, és természetesen fánk várta a jelmezes bolondokat. A városközpontban élénk forgatag alakult ki; az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben és a Niedermayer-háznál az intézményekben tartózkodók is hallhatták a „kihirdetést” és a jókívánságokat. A maszkások fánkkal jutalmazták a nézők türelmét és figyelmét, sőt néhol őket is házi készítésű fánkkal kínálták meg.
A felvonulás a Reibel Mihály Művelődési Házban ért véget, ahol Hans és Gretl „álesküvője” után töltött káposzta fogyasztása és német táncok segítettek újra feltölteni az energiatartalékokat.
Örömteli volt látni, hogy a soknemzetiségű Elek városában mindenki sajátjának érzi a németek hagyományait, és a város vezetése is aktívan részt vesz a helyi identitás – valamint a német közösség helyi identitásának – megőrzésében és alakításában, továbbá biztosítja az ehhez szükséges közösségi és infrastrukturális kereteket.
Takács Gergely
〰〰〰〰〰
Források:
Banner, József: Elek község német személynevei. In: Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2.
http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_02/?pg=188&layout=s
Banner, József – Mester, György: Faschingsbrauchtum der Ungarndeutschen von Elek. In: Acta Ethnographica Hungarica 15. (1966) 3-4. pp. 319-339.
http://real-j.mtak.hu/2924/
Mester, Klára: „Huju fasing, krapfa rauz!” – avagy azok a híres, régi, három napos eleki farsangok.
http://elekfoto.com/2015/02/12/huju-fasing-krapfa-rauz-avagy-azok-a-hires-regi-harom-napos-eleki-farsangok/
A szegedi hallgatók élménybeszámolója:
https://etnoszeged.substack.com/p/elmenybeszamolo-eleki-svab-farsang
〰〰〰〰〰
A Hoffmann Györggyel készült interjút Takács Gergely, a Szegedi Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselője készítette, a videófelvételeket pedig Korom Alexandra, a Szegedi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke rögzítette.
Vágó: Radóczy Károly
